Szilvásy Miklós (Márianosztra, 1925. dec. 5. – Bp., 1969. máj. 8.): birkózó, olimpiai bajnok (1952), főiskolai világbajnok (1954). A Bp.-i Vasutas Sport Club (BVSC) versenyzőjeként a kötöttfogású könnyűsúlyban és csapatban (1946), váltósúlyban (1947), csapatban (1948) s a szabadfogású váltósúlyban (1948) az ÉDOSZ (FTC) – Élelmezési Ipari Dolgozók Szakszervezete, Ferencvárosi Torna Club – versenyzőjeként a kötöttfogású váltósúlyban (1949, 1950), a SZOT (FTC) versenyzőjeként a kötöttfogású váltósúlyban (1951, 1952) és szabadfogású középsúlyban (1952), a Bp.-i Dózsa SE versenyzőjeként a kötöttfogású és szabadfogású váltósúlyban (1953) orsz. bajnokságot nyert. A XIV., londoni olimpián (1948) a kötöttfogású váltósúlyban 16 indulóból a 2. helyezett, a XV., helsinki olimpián (1952) megnyerte a könnyűsúlyú olimpiai bajnokságot (18 induló). A nápolyi világbajnokságon (1953) a kötöttfogású váltósúlyban 2. helyezett. Megnyerte a XII., bp.-i Főisk. Világbajnokság (1954) kötöttfogású váltósúlyú bajnokságát, a X., bp.-i (1949) s a XI., berlini (1951) Főisk. Világbajnokságon a kötöttfogású váltósúlyban 2. helyezett. E súlycsoportban bajnok lett a Balkán-bajnokságon (1947), 2. helyezett a IV., bukaresti Világifjúsági Találkozó (VIT) versenyén (1953). 34-szer volt válogatott (1946–56). Visszavonulása után élvonalbeli birkózók edzője volt.