Szinetár György (Debrecen, 1905. febr. 22. – Bp., 1974. máj. 14.): író, költő, József Attila-díjas (1950). Iskoláit Nyíregyházán végezte. 1926–1932 között Berlinben élt. Az UFA filmgyár munkatársa volt. Piscator mellett mint segédrendező dolgozott. 1932-től 1938-ig Bp.-en újságíró, 1938-ban Párizsba ment; cikkeket küldött a baloldali lapoknak, a m. irodalmat és kultúrát ismertette a Paris Soirban és más francia folyóiratokban. Közben számos színművet írt: Szürke falak (Bp., 1933); Szerelem nélkül (Prága, 1936); Premier után (Párizs, 1939). 1940–41-ben a francia hadsereg katonája volt. A II. világháború befejezése előtt tért haza; itthon elfogták és büntetőtáborba zárták. 1945 után az újjáéledő magyar filmgyártásban tevékenykedett mint a Színház- és Filmművészeti Főisk. tanára, a Hunnia Filmgyár és a Honvédfilm dramaturgja. Több filmet rendezett: Szabóné (Bacsó Péterrel, 1949); Lúdas Matyi (forgatókönyvét is ő írta, 1950); Teljes gőzzel (1952); Gerolsteini kaland (1957). Szerk. a Mozi Életet (1946–1948) és 1958-tól a Kisdobost. Vígjátékokat, zenés komédiákat is írt: Műpártolás (Magyar Színház, 1946), Utazás a Holdba (Irodalmi Színpad, 1961), Susmus (Kis Színpad, 1962), Új mesék az írógépről (veszprémi Petőfi Színház, 1967). Átdolgozta színpadra az Egri csillagokat és Knock out c.-mel Szenes Ivánnal, Lendvay Kamillóval sportmusicalt írt (Fővárosi Operettszínház, 1969). – M. A hangok tolvaja (r., Bp., 1933); Mesél az élet (elb., Bp., 1933); Nyolc fiú története (mesék, Bp., 1935); Akarom, hogy tudd … (versek, Bp., 1943); Az első lépés (Bp., 1960); Vihar a pusztán (r., Bp., 1967); Én, Varga Katalin (történelmi színmű, Bratislava, 1968). – Irod. Sz. Gy.: Az első lépés (Könyvtáros, 1960. 7. sz.); Abody Béla: Félbemaradt tótágas. Sz. Gy.: Új mesék az írógépről (Élet és Irod., 1967. 13. sz.); Meghalt Sz. Gy. (Magy, Nemzet, 1974. máj. 15.); Meghalt Sz. Gy. (Népszabadság, 1974. május 17.); Búcsúzunk Sz. Gy.-től (Élet és Irod., 1974. máj. 18.).