Kezdőlap

Szinnyei József (Pozsony, 1857. máj. 26.Bp., 1943. ápr. 14.): nyelvész, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1884, r. 1896, ig. 1922), ~ József (1830 – 1913) fia, ~ Ferenc bátyja. A bp.-i egy.-en szerzett 1878-ban bölcsészdoktori és tanári oklevelet. 1879 – 80 ban állami ösztöndíjjal Finno.-ban volt tanulmányúton. Hazatérése után másfél évig az Ország-Világ c. lap szerk.-je, 1881-ben könyvtári tisztviselő az OSZK-ban, 1883-ban a bp.-i egy.-en a finn nyelv és irodalom magántanára. 1886-ban a kolozsvári egy.-en a m. nyelvtudomány és irodalomtörténet ny. rk., 1888-ban ny. r. tanára. 1891-től finnugor összehasonlító nyelvészeti előadásokat is tartott, 1893-tól a bp.-i egy.-en az uralaltaji nyelvészet ny. r. tanára, 1923 – 24-ben az egy. rektora. 1928-tól az MTA főkönyvtárosa, 1891 – 93 között az Erdélyi Múzeum, 1896-tól a Nyelvtudományi Közlemények c. folyóirat szerk.-je. A Magyar Nyelvtudományi Társ. elnöke, több, köztük külföldi tudós társ. tagja volt. 1917-től a felsőház tagja. Kezdetben irodalomtörténettel, később főleg a finnugor nyelvek hang- és alaktanával és m. nyelvtörténettel foglalkozott. Nyelvészeti munkái németül és finnül is megjelentek. – F. m. Az ezer tó országa (Bp., 1882); A magyar nyelv eredete (Bp., 1883); Finn-magyar szótár (Bp., 1884); A magyar nyelv (Bp., 1887); Finn nyelvtan (Bp., 1894); Hogy hangzott a magyar nyelv az Árpádok korában? (Bp., 1895); Finn olvasókönyv mondattani példatárral (Bp., 1895); Magyar nyelvhasonlítás (Bp., 1896); Magyar tájszótár (I – II., Bp., 1893 – 1901, Az MTA nagyjutalmát kapta 1899-ben); A magyarság eredete, nyelve és honfoglaláskori műveltsége (Bp., 1919, németül, Berlin, 1920, 1923); A Halotti Beszéd hang- és alaktana (Bp., 1926); A magyar nyelv (Bp., 1929). – Irod. Balogh Jenő: Sz. J. (Akad. Ért. 1943); Vikár Béla: Sz. J.-ről (Bp., 1944); Sz. J. emlékezete 1857 – 1943 (Bp., 1958).