Szirmai Albert (Bp., 1880. júl. 2. – New York, 1967. jan. 15.): zeneszerző. A Zeneak -n Szendy Árpádnál (zongora) és Koessler Jánosnál (zeneszerzés) folytatott tanulmányokat. Egy ideig a Pester Lloyd, majd a Polgár c. lapok zenekritikusa, később (1907) a Vígopera korrepetitora lett. Első nagy sikerét 1909-ben a Rajna Ferenc szövegkönyvére komponált Táncos huszárokkal aratta, ami végérvényesen az operettszínpad felé irányította zeneszerzői munkásságát. Közeli baráti kapcsolatban volt Gábor Andorral, aki néhány nagyoperettjéhez (Mágnás Miska, Gróf Rinaldó ) versbetéteket írt és akinek számos versét megzenésítette. Az 1920-as években az USA-ban telepedett le, ahol a Chappel- kiadóvállalat zenei tanácsadója és irányítója lett és maradt haláláig. 1945 óta több ízben járt Mo.-on. A nagynevű m. operettszerző-generációnak utolsó képviselője volt. Legnagyobb nemzetközi sikereit az Alexandrával (London, USA) és a Mágnás Miskával (Bécs, Berlin, Milánó stb.) érte el. Az utóbbiból 1948-ban m. film készült. – M. Operettek: Sága dominó (Bp., 1907); Táncos huszárok (Bp., 1909); Mágnás Miska (Bp., 1916); Gróf Rinaldó (Bp., 1918); Mézeskaldcs (Bp., 1923); Alexandra (Bp., 1925); Éva grófnő (Bp., 1928); A balerina (Bp., 1931); Tündérlaki lányok (Bp., 1964); továbbá dalok, sanzonok. – Irod. Bónis Ferenc: Sz. A.-tal emlékeiről (Magy. Zene, 1963. 5. sz.).