Szlávik Mátyás (Dobsina, 1860. okt. 24. – Rákosszentmihály, 1937. dec. 3.): ev. teológus, filozófiai író. A teológiát 1881-ben Eperjesen végezte, bölcsészdoktori oklevelét 1884-ben a jénai egy.-en szerezte. Még ebben az évben teológiai tanár Eperjesen. 1921-ben Bp.-re költözött. Számos bölcseleti és teológiai munkát írt. 1932-ben az MTA Kazinczy Gábor-féle jutalomban részesítette, 1934-ben a halle-wittenbergi egy. aranydiplomával tüntette ki. – F. m. Die Reformation in Ungarn (Halle, 1884); A legújabb theológia történetéből (Bp., 1887); Bölcselettörténet (I – II., Eperjes – Pozsony, 1888 – 89); Keleti utamból (Eperjes, 1891); Kant ethikája (Eperjes, 1894).