Kezdőlap

Tangl Ferenc (Pest, 1866. jan. 6.Bp., 1917. dec. 19.): fiziológus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1902, r. 1910), ~ Károly bátyja. 1888-ban szerzett Bp.-en orvosi oklevelet. Külföldi tanulmányútja (Robert Koch és Ludwig mellett tanult) után 1891-től tanársegéd a bp.-i kórbonctani tanszéken. 1892-től az élettan és természettan segédtanára, 1903-tól r. tanára az állatorvosi ak.-n. 1903 – 14-ben az élet- és kórvegytan, 1906 – 14-ben az általános kórtan, 1914 – 17-ben az élettan ny. r. tanára a bp.-i egy.-en. Az Állatélettani és Takarmányozási Kísérleti Állomás első ig.-ja. Jelentősek az egyéni fejlődésnek, a madárembrió fejlődésének, a rovarok metamorfózisának energetikájára és az anyagcserére vonatkozó kutatásai és e célra szerkesztett eszközei. – F. m. A diphteria aetiológiájáról (Bp., 1891); Útmutató a bakteriológiában (Bp., 1894); Vizsgálatok a sertés táplálóanyag- és energíaszükségletéről (Bp., 1899); Anyagcsere vizsgálatok lovakon mészben szegény takarmánnyal (Bp., 1901); Adatok az ébrény fejlődésének energetikájához (Bp., 1902); A bezsombolyázott sáros és békarokkás széna tápértéke (Bp., 1902); Respirációs készülék középnagyságú állatok részére (Bp., 1912); A vesemrűködés calorimetriája (Bp., 1913); A fehér vérsejtek és a genny fizikális kémiájáról (Bp., 1917). – Irod. T. F. (Term. tud. Közl. 1908); Preisz Hugó: T. F. r. tag emlékezett (MTA Emlékbeszédek, XVIII. 15. sz., Bp., 1924); Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (Communicationes, Bp., 1964); Réti Endre: T. F. születésének 100 éves évfordulója (Termt. tud. Közl. 1966. 1. sz.); Regöly-Mérei Gyula: Megemlékezés T. F.-ről (Orv. Hetil. 1966. 3. sz.).