Térey-Kuthy Sándor (Debrecen, 1886. okt. 2. – Bp., 1955. okt. 11.): költő, író, műfordító. Jogi tanulmányait Bp.-en és Kolozsvárott végezte, ott szerzett ügyvédi oklevelet. Bp.-en előbb mint ügyvéd működött, majd városi ügyész és az Idegenforgalmi Hivatal ig.-ja volt, 1945-ben a miniszterelnökségen, később az Elhagyott Javak kormánybiztosságán dolgozott. Verseit főleg a Nyugat közölte. Mint műfordító is jó nevet szerzett. Fordított Villon-, Baudelaire-, Verlaine-, Aragon- stb. verseket. Ady verseiből válogatott és fordított franciára. – F. m Feltámadás (versek, Bp., 1920); Magányos ember (versek, Bp., 1922); Visszatérés (r., Bp., 1925); Berg Kristóf lelkiismerete (r., Bp., 1929); A föld lelke (r., Bp., 1932). – Irod. Tersánszky Józsi Jenő: Visszatérés (Nyugat, 1925. II.); Illés Endre: T. S.: „A föld lelke” (Nyugat, 1934. I.).