Kezdőlap

Timár József; Gerstner (Bp., 1902. márc. 7.Bp., 1960. okt. 3.): színész, Kossuth-díjas (1957), érdemes művész (1956). kiváló művész (1960). 1923-ban beiratkozott a Színművészeti Ak.-ra, de már 1924-ben felíépett, a Nemzeti Színházban. 1925 őszén szerződtette a Nemzeti Színház. 1945 után a Művész Színházban, a Magyar Színházban, a Pódium Kabaréban, a Vígszínházban, a Fővárosi Operettszínházban, az Ifjúsági Színházban lépett fel. Az 50-es években vidéken játszott, 1953-tól 1958-ig a Madách Színház tagja volt; majd ismét a Nemzeti Színház tagja lett. Egyik legnagyobb szerepe Willy Loman volt Az ügynök halála c. Miller-drámában (Nemzeti Színház, 1959) A Nemzeti Színházban Pethes Imre és Ódry Árpád szerepeinek örököse. Kimagasló szuggesztív erejű jellemábrázoló színművész volt. Filmen 1936-tól szerepelt. – F. sz. Hírnök (Szophoklész: Antigoné); Shakespeare-drámákban: Cassius (Julius Caesar), Edgar (Lear király), Antonius (Antonius és Cleopatra), Othello, Mercutio (Romeo és Julia); Lucifer (Madách: Az ember tragédiája); Ottó, Biberach (Katona: Bánk bán); Petronius Maximus (Teleki: Kegyenc); Gregers (Ibsen A vadkacsaa); Rank (Ibsen: Nóra); Orin (O’Neill: Amerikai Elektra); Fegya (Tolszroj: Élő holttest); Versin (Csehov: A három nővér); Tanner John (Shaw); Körorvos (Németh László: Villámfénynél); Agárdi Péter (Heltai: Néma levente). – I. f. Szenzáció (1936); A gyimesi vadvirág (138); Rózsafabot (1940); Lejtőn (1943); Egy ember tragédiája (1944): Semmelweis (1952); Harag napja (1953); Rokonok (1954); Gázolás (1955); Két vallomás (1957); Vörös tinta (1959). – Irod. Koch Lajos: T. J. (Bp., 1961); Keresztúry Dezső: „. . ahogy a csillag megy az égen . . .” (Film Színház Muzsika, 1965. 30. sz.): Csathó Kálmán: T. indulása (Írótársak között. Bp., 1965.).