Tittel Pál (Pásztó, 1784. jan. 5. – Buda, 1831. aug. 26.): csillagász, egyetemi tanár, r. k. pap, az MTA r. tagja (1830). 1806-ban az egri líceum matematikatanára. 1807-ben a pesti egy.-en a filozófia doktora lett. 1810-ben Bécsben folytatott csillagászati tanulmányokat, majd 1815-ben Göttingenbe utazott, hol két évig Gausst hallgatta. 1817-ben Párizs, London, Greenwich csillagvizsgálóit tanulmányozta. Hazatérve átvette az egri obszervatórium vezetését. 1824-ben a budai csillagvizsgáló ig.-jává és a pesti egyen a csillagászat tanárává nevezték ki. Kronológiai kérdésekkel foglalkozott. Tanulmányai főleg külföldi szaklapokban jelentek meg. Vörösmarty versben örökítette meg emlékét. – Irod. Bitnitz Lajos: T. P. (Magy. Tud. Társ. Évk. 1832 – 34); Magyar orvosok és természetbúvárok munkálatai (XIII., 1869); ifj. Bartha Lajos: A magyar csillagászat története (Csillagász Évk. II. és III., 1959, 1960); Bendefy László: Magyar geodéziai irodalom… (Bp., 1964). – Szi. Vörösmarty Mihály: T. halálakor (vers, 1831).