Kezdőlap

Tolnai Gábor (Kunszentmiklós, 1910. dec. 29.Bp., 1990. febr. 17.): irodalomtörténész, esszéíró, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1948, r. 1962), József Attila-díjas (1960). Bp.-en érettségizett a ref. gimn.-ban. Egy.-i tanulmányait Szegeden végezte, Sík Sándor és Mészöly Gedeon tanítványa volt. 1933-ban szerzett tanári és bölcsészdoktori diplomát. Egyik alapító tagja volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának. 1934-ben került az OSZK-ba, 1945-48-ban főig.-ként vezette. 1948-49-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Min.-ban az egy.-i és tudományos főosztály élén működött. 1949-től 1952-ig Olaszo. m.-i nagykövete. 1953-tól nyugdíjba vonulásáig (1980) az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegy.) régi m. irodalmi tanszékét vezette. Pályája első évtizedeiben Erdély művelődéstörténetével foglalkozott, később itáliai élményeit dolgozta fel, és művelődéstörténeti gyűjteményeket adott ki. Nevéhez fűződik az Irodalomtörténeti Közlemények c. folyóirat újraindítása 1953-ban. 1957-ben Darvas József és az ő szerkesztésében indult meg a Kortárs c. folyóirat. 1965-től szerk. az MTA idegennyelvű irodalomtörténeti folyóiratát, az Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricaet. 1952-től 1973-ig az MTA Tudományos Minősítő Bizottságában a titkári, majd elnöki tisztet töltött be. 1980-ban Akadémiai Aranyéremmel tüntették ki. – F. m. Erdély magyar irodalmi élete (Szeged, 1933); Régi magyar főurak (Bp., 1939, 1981); Erdély változása. Élet és műveltség az irodalmi hanyatlás korában (Bp., 1942); Végzetes esztendők. Tanulmányok és jellemrajzok ( Bp., 1945); Vázlatok és tanulmányok (Bp., 1955); Évek-századok (tanulmányok, Bp., 1958); A betű mestere: Emlékezés Tótfalusi Kis Miklós életművére (Haiman Györggyel és Szántó Tiborral, Bp., 1965); A tenger és szél (Kubai krónika, Bp., 1964); Federico García Lorca (tanulmány, Bp., 1968); Tanulmányok (Bp., 1970); Örökség és örökösök (esszék, Bp., 1974); Maradj velem, mert beesteledett (esszék, úti élmények, Bp., 1977); Nőnek az árnyak (emlékezések, Bp., 1981); Fejedelmi Erdély (tanulmányok, Bp., 1984); Árnyból szőtt lelkek, Hoffmann Edith sziluettjei (tanulmány, Bp., 1988). – Irod. Baróti Dezső: T. G. köszöntése 60. születésnapján (Kortárs, 1970. 12. sz.); T. G.: Pályám emlékezete (Új Írás, 1976. 4. sz.); Irodalomtudósaink fóruma (Koczkás Sándor beszélgetése T. G.-ral, Jelenkor, 1976. 7-8. sz.); Barta András: T. G. emlékezése az alma materre (Magy. Nemzet, 1978. jún. 4.): Vértesy Miklós beszélgetése T. G.-ral a könyvtárról (Könyvtáros, 1982. 5. sz.); Bárdos Éva: A szegedi fiataloktól az Akadémiáig (beszélgetés T. G.-ral, Népszabadság, 1983. okt. 29.); Kovács Sándor Iván: T. G. 1910-1990 Irod. tört. Közl., 1990. 5-6. sz.); G. T. (Acta Litteraria Academiae Scientiarium Hungaricae, 1990. 5-6. sz.).