Török Aurél, Ponori Thewrewk (Pozsony, 1842. febr. 13. – Genf, 1912. szept. 1.): orvos, egyetemi tanár, antropológus, az MTA l. tagja (1892). ~ József fia. Bécsben szerzett orvosdoktori oklevelet. 1867 – 69-ben a pesti egy. élettani tanszékén tanársegéd, 1869-től a kolozsvári orvossebészeti ak.-n az elméleti orvostan tanára, majd annak egyetemmé alakulása után, ugyanott 1872 – 81 között egy.-i tanár (élettan). 1881 – 1912 között a bp.-i egy. bölcsészeti karán felállított embertani tanszék tanára. A bp.-i embertani intézet és múz. megalapítója, idegen nyelveken (főleg németül) megjelent nagyszámú tudományos dolgozata, valamint az általa szerkesztett koponyamérő (craniometer) alapán neve külföldön is jól ismert. A darwinizmus korai híve. Embertani méréseket végzett tudományos működésének időszakában kihantolt történelmi személyek (II. Rákóczi Ferenc, Thököly Imre, III. Béla) csontvázán, foglalkozott a honfoglaló magyarság antropológiájával. – F. m. Az izomidegek végződése (Pest, 1866); Dolgozatok a kolozsvári n. k. tud. egyet. élet-szövettarrí intézetéből (Kolozsvár, 1876); Anthropológiai füzetek (Bp., 1881); Über ein Universal-Ganiometer (Leipzig, 1888); Adatok az Árpádok testereklyéi búvárzatához (Bp., 1894); Jelentés III. Béla magyar király és neje testereklyéiről (Bp., 1894); Adatok az emberszabású lények koponya átalakulásához (Bp., 1894); A Lombroso-féle bűnügyi embertan (Bp., 1906). – Irod. Semayer Vilibald: T. A emlékezete (Ethnographia, 1912); Bartucz Lajos: A „kraniológia pesti reformátora”. T. A. (Term. tud. Közl. 1942); Gyógyászat (1912); Lengyel B.: T. A. (Akad. Ért, 1912); Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (Communicationes, 1964).