Török Bálint, enyingi (? – Isztambul, 1551): nagybirtokos főnemes. 1521-ben nándorfehérvári bán, de mert a várat feladta a töröknek, jószágvesztésre ítélték, kir. kegy folytán azonban birtokait visszanyerte. 1526-ban a mohácsi csatában egyike volt II. Lajos testőreinek. Egyike volt a Mohács utáni anarchiában hatalmaskodó, erőszakosan birtokszerző feudális uraknak. 1527-ben I. Ferdinánd pártjára állt, aki nagy birtokadományokban részesítette. 1536-ban János kir.-hoz csatlakozott, s ez utóbbitól Hunyad várát és Debrecen városát kapta jutalmul. 1540-ben Izabellával, Fráter Györggyel és Petrovics Péterrel együtt János Zsigmond gyámja lett. 1541-ben kitűnt Buda várának Roggendorf elleni védelmében. Amikor ugyanebben az évben Izabella kir.-nét elkísérte II. Szolimán szultán Pest melletti táborába, a szultán elfogatta, az isztambuli Héttoronyba záratta, s többé ki sem engedte. – Szi. Gárdonyi Géza: Egri csillagok (Bp. 1901); Arany János: T. B. (vers, Pest, 1853).