Tüköry Lajos (Körösladány, 1830. szept. 9. – Palermo, Itália, 1860. jún. 6.): szabadságharcos. Katonai pályafutását 1848-ban a békési nemzetőrök között kezdte, majd átkerült az 55. honvéd zászlóaljhoz, ahol hadnagy lett és Bem erdélyi hadseregében küzdött. 1849-ben emigrált, török katonai szolgálatba lépett, ahol a Szelim efendi nevet nyerte. Főhadnagyként a damaszkuszi török lovasságnál működött, részt vett a nomád beduinok elleni harcokban. 1853-tól a krími háború alatt először Guyon Richárd, majd Kmety György hadsegédje lett. A Karszt körzetében vívott csatákban megsebesült, őrnagyi rangra emelték és magas szultáni kitüntetésben – a medzsi rendben – részesült. Az 1859-es É-itáliai háború kitörése után kilépett a török katonai szolgálatból és az itáliai magyar légiónál a II. brigádhoz tartozó 4. zászlóalj vezetője lett. Ezt követően őrnagyként piemonti katonai szolgálatba lépett. 1860-ban Türr Istvánnal együtt csatlakozott az „Ezrek”-hez és Garibaldi vezérkarában teljesített szolgálatot. Vezette a rohamot Palermo bevételére (1860. máj. 27.) és a Porta Termini áttörésénél a bal lába súlyosan megsebesült. Lábát amputálták, de sérülésébe belehalt. Temetésénél Garibaldi mondott gyászbeszédet és napiparancsában méltatta az ezredesi rangra emelt ~ érdemeit. 1910-ben a palermói San Domenico Pantheonban helyezték el tetemét és emlékművet kapott. Palermo egyik utcája is nevét őrzi. – Irod. Luigi T. 1828 – 60 (Palermo, 1930); Gaetano, Falzone: Memorie e tradizioni di garibaldinismo ungherese in Sicilia (Rassegna Storica del Risorgimento, 1954); Koltay-Kastner Jenő: A Kossuth emigráció Olaszországban (Bp., 1960).