Urr Ida (Kassa, 1904. nov. 25. – Bp., 1989. aug. 2.): költő, orvos. Szülővárosában érettségizett, orvosi diplomáját Bp.-en a Pázmány Péter Tudományegy.-en szerezte (1927). Modern hangvételű versei már egy.-i évei alatt megjelentek önálló kötetekben. Orvosi pályáján kezdetben Csehszlovákiában működött belgyógyászként. Kassán tagja volt a Csehszlovákiában élő magy. költők körének. Az 1930-as években Bp.-en vállalt állást. Mint orvos figyelmet szentelt a szociális kérdéseknek, cikket írt a szociális biztosításról (Napkelet, 1931). Pozsonyban, 1936-ban megjelent verseskönyvét (Nincs kenyér) Radnóti Miklós ismertette a Nyugatban (1937). A II. világháború végén a Svéd Vöröskereszt orvosaként többszáz üldözött életét mentette meg. 1945-től belgyógyász főorvos volt. Részt vett a Magy. Gerontológiai Társ. munkájában. Versei megjelentek antológiákban (Ditirambus a nőkhöz, Bp., 1978; Az idő lovai, Bp., 1980). – F. m. Zokogások (versek, Bp., 1923); Bíborkehely (versek, Pécs, 1925); Szent pokol (versek Kassa, 1930); Itt az írás (versek, Bp., 1940); A fényrács mágiája (válogatott versek, Bp., 1980); Hernádparti himnuszok (Zimányi László előszavával Bp., 1984).– Irod. Radnóti Miklós művei (Bp., 1976); Alföldy Jenő: Költő az előőrsből (Élet és Irod., 1982. 6. sz.); Sándor László: U. I. köszöntése 80. születésnapján (Élet és Irod., 1984. 47. sz.); Csandáné Liszka Györgyi: A 80 éves U. I. köszöntése (Hét, 1984. 12. sz.); Mezei András: Író és költőfélék ingyenese. U. I. halálára (Élet és Irod., 1989. 32. sz.).