Váli Béla (Szabadka, 1858. jún. 5. – Bp., 1896. jún. 7.): színház- és irodalomtörténész. Az egy.-et Bp.-en végezte, ahol 1880-ban tanári és bölcsészdoktori diplomát szerzett. Előbb gr. Szapáry Gyula gyermekeinek volt a nevelője, majd 1886-tól fogalmazó a vallásés közoktatásügyi min.-ban. 1888-tól színészegyesületi tanácsos. 1892-ben megszervezte a bécsi zene- és színművészeti kiállítás m. osztályát, 1896-ban az ezredévi kiállítás zene- és színművészeti osztályát. 1893-tól 1896-ig szerk. a Színművészeti Lapokat. Számos színészeti vonatkozású cikket írt. Kiadta Szuper Károly színig. naplóját, Sziklay Jánossal Vas Gereben műveit (életrajzi bevezetéssel, 1886 – 1900). – F. m. A magyar színészet története (Bp., 1887); Kelemen László, az első magyar színigazgató (Arad, 1888); Az aradi színészet története (Arad, 1889); A haldokló vidék: színészetről (Arad, 1889); A magyar színészet műkincseiből (Arad, 1890); Magyar vagy német színház? (Röpirat, 1897). – Irod. V. B. (Színészeti Közl. 1896, 11. sz.)