Vázsonyi János (Bp., 1900. máj. 19. – New York, 1945. szept. 6.): ügyvéd, liberális polgári politikus. ~ Vilmos fia. Az egy.-et Bp.-en végezte, s már diákkorában bekapcsolódott az ifjúsági politikai mozgalmakba. 1917-ben tagja a választójogi blokknak mint az egy.-i ifjúság képviselője. 1918-ban az októberi forradalom idején apjával együtt Münchenbe, majd Svájcba emigrált. 1920-ban Bécsbe költözött, a Keleti Ak.-n tanult, emellett több svájci, müncheni lap tudósítója. 1921-ben hazatért Bp -re, bekapcsolódott a Nemzeti Demokrata Párt tevékenységébe. 1925-ben jogi doktorátust szerzett és apja ügyvédi irodájában dolgozott. 1930-ban megszervezte az Ifjú Demokraták Országos Szövetségét, majd apja után a Nemzeti Demokrata Párt és a Központi Demokrata Kör elnöke. 1931-ben Nemzeti Demokrata Vázsonyi Párt néven önálló listával indult a választásokon, s pártja két mandátumot szerzett. Tagja volt Bp. törvényhatósági bizottságának. 1944. márc. 19-én a Gestapo letartóztatta és Dachauba deportálta, utána New Yorkban élt.