Végh Dezső (Nagyvárad, 1882. nov. 19. – Debrecen, 1953. márc. 13.): lapszerkesztő, alpolgármester. Címfestő-, mázolósegédként bejárta Ny-Európa több államát. 21 éves korában a hadseregben folytatott antimilitarista propaganda miatt kétévi börtönre ítélték. 1905-ben lett az MSZDP tagja Nagyváradon. 1907-ben a Batthyány Ervin vezette anarchistákhoz csatlakozott, majd Áchim András Békéscsabán megjelenő lapjának (Paraszt Újság) egyik szerk.-je. 1909-ben Kolozsvárra költözött, ahol a szociáldemokrata mozgalomban Kun Bélával is kapcsolatba került. 1913-ban Miért kell küzdeni a hadsereg ellen? c. antimilitarista röplapot jelentetett meg Kárpáti álnéven, emiatt perbe fogták és hathónapi államfegyházzal büntették. 1914-ben a frontra került. Megszökött, 29 hónapig illegalitásban élt, ezalatt részt vett az antimilitarista mozgalom szervezésében. 1917-ben elfogták, másfél évi börtönre ítélték, de katonai szolgálatra osztották be. Ekkor került kapcsolatba a Galilei Kör antimilitarista fiataljaival. Az antimilitarista mozgalom vezetői ellen indított per ötödrendű vádlottja volt. A börtönből a polgári forradalom szabadította ki. 1918 nov.-ében részt vett a KMP megalakításában, majd Bihar és Kolozs vm.-ben a párt szervezésében 1919 februárjában megindította a Nagyváradi Vörös Újságot. A Tanácsköztársaság alatt a direktórium tagja és a forradalmi törvényszék vádbiztosa Nagyváradon. A bihari vörös ezredben megalapította a Bihari Vörös Újságot. – 1920-ban elfogták és háromévi börtönre ítélték. Kiszabadulása után Debrecenben telepedett le, részt vett a szociáldemokrata párt munkájában. 1933–34-ben A Mi Utunk címmel folyóiratot adott ki, mely az illegális kommunista mozgalom fóruma lett. Ezért – a szerkesztő bizottság tagjaival együtt – elítélték és rendőri felügyelet alá helyezték. 1945-ben egyik alapítója volt az MKP debreceni szervezetének. Tagja a Debreceni Nemzeti Bizottságnak és megválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselőjének. 1945 márciusától 1947-ig, nyugdíjba vonulásáig Debrecen alpolgármestere volt. Tanácstagként haláláig részt vett a város közéletében. – Irod. Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története (tanulmányok, Debrecen, 1970).