Kezdőlap

Végh György (Áporka, 1919. aug. 31.Bp., 1982. szept. 7.): író, költő, műfordító. A Tavaszmező utcai Gimn.-ban érettségizett Bp.-en. Már gimnazista korában írt, fordítgatott. A Gaál Béla Filmiskolában folytatta tanulmányait. Közben bejárt az egyetemre, itt kötött barátságot későbbi nemzedéktársaival, költőkkel, irodalomtörténészekkel. A Szép Szónál ismerkedett meg Horváth Béla költővel, az ő közvetítésével jelent meg nyomtatásban első verse a Pesti Naplóban. Just Béla közvetítésével csapódott a Vigilia neokatolikus írói közé, s otthonos volt Devecseri Gábor baráti társaságában. Egész életében szabadfoglalkozású író volt. 1941-ben jelent meg első önálló verseskötete, a Havas éjszakák (Bp.), majd két prózakötettel jelentkezett, melyekben Krúdy hatása éppúgy tetten érhető, mint a regényforma fellazítására tett modern kísérletek nyoma. Már ekkor megnyilvánult költészetének, látásmódjának játékos hajlama, melynek révén akadálytalanul játszatta egybe a reálist és szürreálist. Első meséskönyvei mellett egy, a korérzést pontosan kifejező verseskötetet is kiadott (Viharok jönnek, Bp., 1943). 1945 után két verseskötete jelezte fokozatos érlelődését, különösen a Játékos ifjúság (1948) c. kötete. 1949 után jó néhány évig hallgatásra kényszerítették. 1958-ban jelent meg újra könyve: Mostoha éveim c. regényes önéletrajza. Rendszeres műfordítói tevékenységének első összegzéseként adta ki Modern Orfeusz (1960) c. válogatását. A gyermek és ifjúsági irodalom területén végzett igen jelentős munkát, amelyet Két őszi csillag (Bp., 1973) c. verseskönyvének elégikus alaphangja ellenpontozott. Halálával szinte egyidőben jelent meg önéletrajzi regénytrilógiája, majd posztumusz összegyűjtött versei és memoárregénye, A gonosz angyal (Bp., 1986). – M. Havas éjszakák (versek, Bp., 1941); Auguste Corbeille csudálatos kalandjai (kisr., Bp., 1942); Auguste Corbeille és a halál (elb., Bp., 1942); Nevesincs (mese, Bp., 1942); Csillagos királylány (mese felnőtteknek, Bp., 1943); Mese a Zöld Disznóról (Bp., 1943); Viharok jönnek (versek, Bp., 1943); Eszter könyve (versek, Bp., 1946); Pillangós őszök (versek, Bp., 1946); Puli Pali kalandjai (mese, Bp., 1947); Játékos ifjúság (versek, Bp., 1948); Vakarcs úrfi (Bp., 1948); Szemfüles könyv (verses képeskönyv, Bp., 1949); Mostoha éveim (regényes önéletrajz, Bp., 1958); Modern Orfeusz (válogatott műfordítások, Bp., 1960); A majomkirály (mesék, Bp., 1963); Pacsaji csalafinta kalandjai (mese, Bp., 1964); Futyuri mint detektív (meser., Bp., 1968); 1 kutya, 2 cica (meser.-ek, Bp., 1973); Két őszi csillag (versek, Bp., 1973); A Nyugalmazott Elefánt Úr Birodalma (meser., Bp., 1975); Don Makarémó, egy kulcslyukon keresztül (meser., Bp., 1978); Puliszka és Juliska Plömplöm királynál (mesék, Bp., 1979); Mostoha éveim – Agarabonciás diák – Eszter (önéletrajzi r. trilógia, Bp., 1981); Összegyűjtött versei (Bp., 1984); Muzsika Zsuzsika meséi (gyermekr., Bp., 1986); A gonosz angyal (memoár, Bp., 1986). – Irod. Rónay György: V. Gy.: Mostoha éveim (Olvasás közben, Bp., 1971); Lengyel Balázs: Mese a meseíróról (Közelképek, Bp., 1979); Sőtér István: V. Gy. (Gyűrűk, Bp., 1980); Antal Gábor: V. Gy. Hármaskönyve (Magy. Nemzet, 1982. jan. 12.); Rónay László: A nagy utazás vége.(Nagyvilág, 1982. 11. sz.); Makay Gusztáv: Önéletrajz és tükör (Új Írás, 1983. 7. sz.); Vargha Kálmán: Emlékezés V. Gy.-re (Vigilia, 1984. 8. sz.); Domokos Mátyás: Műbírálatok-kiszabott parcellán (Kortárs, 1985); Lengyel Balázs: Posta messzebbről és közelebbről (Egy magatartás története, Bp., 1986).