Veszelei Károly (Veszprém, 1867. ápr. 30. – Dombóvár, 1902. ápr. 11.): költő. Középiskolás korában súlyos tüdőbajt kapott. Később Nagykondán, Dombóvár melletti bérletén gazdálkodott. Gyógyíthatatlan betegsége miatt öngyilkosságot követett el. Erősen pesszimista hangú, nyugtalansággal, vívódásokkal teli versei egy forrongó irodalmi korszak jegyeit viselik magukon. Versei megjelentek Végh György kiadásában (Bp., 1959). – F. m. Hervadás regéi (versek, Bp., 1894); Fel a szívekkel (versek, Bp., 1897); Melódiák (versek, Bp., 1903).