Vészi József (Arad, 1858. nov. 6. – Bp., 1940. jan. 23.): író, újságíró, szerkesztő. ~ Margit apja. A bp.-i egy.-en volt bölcsészhallgató, majd újságírói pályára lépett. Fiatal korában verseket és kisregényeket írt. 1877 – 93 között a Pester Lloyd parlamenti rovatát szerk. Az egyházpolitikai harcok idején a laptól megvált. 1894-től a Pesti Napló főszerk.-je, 1896-ban megalapította a Budapesti Naplót, mely többek között Ady műveinek a Nyugat megindulásáig a legfontosabb fóruma volt. 1899-ben szabadelvű párti programmal ogy.-i képviselő. A Fejérváry- kormány megalakulásakor, 1905-ben elvállalta a miniszterelnökségi sajtóiroda vezetését. A darabont-kormány bukása után Berlinben telepedett le és megalapította a Jung-Ungarn c. folyóiratot, amelyben a m. irodalmat és művészetet népszerűsítette . 1911-ben Bp.-en megindította a Budapester Presse c. politikai napilapot, majd ugyanabban az évben visszatért a Pester Lloydhoz, amelynek 1913-tól közel három évtizeden át főszerk.-je volt. Lefordította németre Katona Bánk bánját. Hosszú időn át elnöke volt a Budapesti Újságírók Egyesületének. 1927-től a felsőház tagja. – F. m. A bánat dalaiból (versek, Bp., 1879); Hiénák Jókai sírján (röpirat, Bp , 1904). – Irod. V. J. (A Hét, 1898); Goda Géza: V. J. (Jövendő, 1905. 44. sz.); Balassa József: V. J. (Literatura, 1926. 9. sz.); Kosztolányi Dezső: V. J. (Nyugat, 1928. II.); V. Josef (Pester Lloyd, 1940. jan. 24.); Rubinyi Mózes: Libanon (1942); Kosztolányi Dezső: Írók, festők, tudósok (II., Bp., 1959); Lengyel Géza: Magyar újságmágnások (Bp., 1963); Sós Endre: Felvillanó arcok. Arcképek, emlékezések (Bp., 1965).