Villási Pál Gápel (Léva, 1820. nov. 3. – Bp., 1888. dec. 26.): jogász, tanár, kertészeti szakíró. A győri jogak. elvégzése (1841) után ügyvédbojtár lett. 1843 – 44-ben Bars. vm. követe mellett részt vett az ogy.-en. 1845-ben Pesten ügyvédi vizsgát tett. 1846 – 47-ben Bars vm. alügyésze. Mint tüzér részt vett a szabadságharcban; utána egy ideig bujkált. 1850-től 1865-ig nevelő, majd felesége pozsonyi birtokán kertészkedett 1873-ig. A magyaróvári gazdasági tanintézet elvégzése után 1875 – 1886-ban a keszthelyi gazdasági tanintézetben a kertészet tanára. 1879 – 80-ban Magyaróvárt is tanított. Keszthely határában ő fedezte fel a Cserszegi mézes cseresznyefajtát. Különösen a korai őszibarackok és más gyümölcsök elterjesztésén fáradozott. 1880-ban megalapította és haláláig szerk. a Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzeteket. Termékeny szakíró volt. – F. m. A gyümölcsfának tenyésztése és ápolása (Bp., 1889). – Irod. Galgóczy Károly: V. P. (OMGE Emlékkv., 6. füz. Bp., 1891); Balás Árpád: Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézményei (Magyaróvár, 1897).