Vitnyédi István, Vitnyédy (Sárvár, 1612. dec. 20. – Nezsider, 1670. febr. 13.): ügyvéd, politikus. Apja, ~ János a Nádasdyak udvarbírája volt; 1613-ban nemességet szerzett. Előbb Nádasdy Pál titkára, majd 1636-tól soproni ügyvéd. 1638-ban Sopron vm. jegyzője, 1646-ban ogy.-i követe lett. 1647-től Sopron vm. főadószedője, 1655-től ismét ogy.-i követ. Ekkor már neves ügyvéd, tekintélyes vagyon ura, s összeköttetésben állt a legbefolyásosabb főúri családokkal és országos főméltóságokkal. Bizalmas embere és tanácsadója volt Zrínyi Miklósnak. A Wesselényi-összeesküvésnek egyik elindítója és legmozgékonyabb szervezője haláláig. Ellenezte a török szövetséget, viszont 1665-ben Gremonville bécsi francia követtel ő vette fel elsőnek az érintkezést. A Habsburgok hatalmának megdöntésére m.-román-horvát szövetséget tervezett. Az összeesküvést követő megtorláskor, már ~ halála után, 1671-ben családját vagyonelkobzásra ítélték. Nagy pártfogója volt a lutheránus egyháznak, egyike volt az eperjesi ev. kollégium alapítóinak, s több szegény diákot a maga költségén taníttatott külföldi ak.-kon. – M. Vitnyédi István Levelei (I – II., kiadta: Fabó András, Magy. Tört. Tár, XV – XVI., 1871, Lökös István, bevezetővel, Bp., 1980). – Irod. Hörk József: Muzsaji V. I. (Századok, 1907. 4 – 6. sz.); Vitkovics Mihály jelentőségéhez (Filológiai Közlöny, 1973); Lökös István: Magyar és délszláv irodalmi tanulmányok (Bp., 1984).