Kezdőlap

Zoli bohóc, Hirsch Zoltán (Dombóvár, 1885. febr. 6.Auschwitz, 1944 v. 1945) artista, törpe. Artistapályáját Max Schumann cirkuszánál kezdte, szintén kis termetű partnerével. Később a 6 , Senez nevű artistacsoporthoz szerződött. Beutazta az egész világot, háromszor járt D-Amerikában, azután is minden évben volt külföldi szerződése. Legtöbbször a híres londoni Olympia cirkuszban lépett fel, amelynek sztárja volt. Bp.-en 1914-től lépett fel, előbb Könyöt Adolf sátorcirkuszában, majd Beketownál, ill. Barokaldinál, a Schmidt Néparénában. Egész működése alatt ragaszkodott a Városligethez, utóbb csak ritkán fogadott el külföldi ajánlatot. Sikereit szellemes rögtönzéseivel aratta. A fasiszták elhurcolták. – M. Kis ember nagy élete (Önéletrajz, Bp. é. n.). Zolnai Gyula (Nagysomkút, 1862. dec. 3. – Bp., 1949. dec. 24.): nyelvész, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1897, r. 1924, t. 1945). Egy.-i tanulmányait Bp.-en végezte, majd Egerben (1887 – 1888), Székesfehérvárott (1888 – 1893) és Bp.-en (1894 – 1906) volt gimn. tanár. 1895-ben a m. nyelvtudomány magántanára lett a bp.-iegy.-en. 1906- tól a kolozsvári, 1918-tól a pozsonyi, ill. pécsi egy.-en a m. nyelvtudomány és az összehasonlító finnugor nyelvészet ny. r. tanára; 1930-ban vonult nyugalomba. 1898-ban az MTA szótári bizottsága megbízta egy nagyszótár általános tervének elkészítésével és szerkesztésével; a szótár gyűjtőmunkáit 1906-ig vezette. 1905 – 06-ban a Magyar Nyelv társszerk.-je. Szerk. és kiadta a Szamota István által kezdett oklevélszótárt. A m. nyelvtudomány több területén munkálkodott; főleg nyelvtörténettel, mondattannal foglalkozott, munkásságának egy jelentős részével a nyelvművelést szolgálta. Számos finn költő verseit és Kivi népi drámáját fordította m: ra. – F. m. Szómagyarázatok (Bp., 1890); Mátyusföld nyelvjárása (Bp., 1891); Mondattani búvárlatok (Bp., 1893); Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig (Bp., 1894); Az új nagy szótár feladatárót (Bp., 1899); Magyar oklevélszótár (Bp., 1906); A-si képzőeredete (Ért. a Nyelvés Széptud. Köréből, XXIII. 10. sz., Bp., 1920); A mondatátszövődés (Bp. 1926, franciául is, 1926); Zur sprachlichen Differenzierung (Helsingfors); Idegen szavaink és a nyelvújítás (Bp., 1937) – Irod. Klemm Antal: Z. Gy. (Magy. Nyelv, 1932); Györke József Z. Gy. (Magy. Nyelv, 1942); Z. Gy. (Akad. Ért. 1946); Sági István: Z. Gy. (Magy Nyelv, 1950. 3. sz.)