Bibircses nyír (Közönséges nyír) - Mesteacăn
Betula pendula Roth
Betula verucossa

50. ábra
a) leveles hajtás, b) virágzó hajtás,
c) téli hajtás, d) csiranövényke

Igazi pionir faj.

Hazája: Európa, északon egészen a 71. szélességi fokig terjed.

Termőhelyi igénye: Pionír jellegű fafaj, mely hegységeink minden vágásterületén képes tömegesen is elszaporodni. A téli nagy hideget, a korai és a kései fagyokat egyaránt jól bírja. Erőteljes növekedéshez mély, üde, homokos vagy lazább vályogos talajt kíván. Alkalmazkodóképessége azonban nagy. Megtalálható száraz homokon, kavicsos talajokon, sziklák repedéseiben, romos falakon; sőt mocsaras tőzeges talajokon is. Rendkívül fényigényes.

Alakja: Másod-, esetleg elsőrendű fa. Törzse rendszerint görbült, laza koronája zárt állásban magasra feltolódik.

Gyökere: Nem hatol mélyre, közvetlenül a talaj felszíne alatt gazdagon szétágazik.

Kérge: Fiatal korában fényes, élénkbarna, később fehér, egészen keskeny barna paraszemölcsei révén harántsávos. Külső rétege vékony, hártyaszerű foszlányokban válik le. Törzse alsó részén idősebb korban fekete színű mély repedések keletkeznek.

Rügyei: Zöldesbarnák, hegyesek vagy tompák, fiatalon fényesek és ragadósak, szórt állásúak.

Hajtásai. Barnák, szürke mirigypikkelyekkel borítottak.

Levelei: Világos zöldek, rombusz vagy háromszög alakúak, kihegyezettek, felső lapjuk mirigyektől érdes, szélük kétszeresen fűrészes.

Virágai. Egyivarúak, egylakiak, barka virágzatot alkotnak. A nőbarkák felállóak, 2-3 cm hosszúak, a pikkelyek közül kilátszanak a piros bibefejek. A hímbarkák 8-10 cm hosszúak, lógók, élénksárgák. A lombfakadással egy időben, áprilisban virítanak (50. ábra).

Termései: Apró 2 mm-es makkocskák, melyeket háromujjas, lepelszerű, világosbarna szárny vesz körül. Június-júliusban érnek. Gyakran és bőven terem, de a magok csíraképességüket gyorsan elvesztik.

Növekedése: A lehullott mag 1-2 hét alatt két apró, félkerek sziklevéllel csírázik ki. Első lomblevelei karéjosak. Gyorsan nő, ezért a mesterséges telepítéseket veszélyezteti. 100 évnél tovább nemigen él. Sarjadzóképessége gyenge.

Fája: Szórt likacsú, színtelen gesztű, évgyűrűi elmosódottak, az edények apró, fehér pontoknak látszanak. Gyakran bélfoltos.

Felhasználása: Főleg bognárfa, szerszámnyél, abroncs, cérnaorsó, cipőszeg, faszén és rajzszén készül belőle. Tűzifának is jó, mert nyersen is ég.

- vissza -