Ezüshárs - Tei argintiu
Tilia argentea Desf.

37. ábra
a) leveles hajtás, b) virágzó hajtás
c) téli hajtás, d) termés

Hazája elsősorban a Balkán.

Termőhelyi igénye a három hárs közül a legkisebb. Bár az üde, mély talajokon növekszik a legjobban, a száraz cserestölgyesekben és a sziklaerdőkben is jelentős méreteket ér el. Melegkedvelő és idősebb korban fényigényesebb a másik két hársnál.

Alakja a három hárs közül a legjobb. Magassága a 30 m-t is meghaladhatja.

Törzse: Egyenes, hengeres, zárt állásban koronája magasan feltolódik.

Kérge: Sokáig sima, szürkés, később hosszanti irányban repedezett.

Rügyei: Aránylag kicsinyek, zömökebbek, finoman ezüstmolyhosak, az oldalsó rügypikkely majdnem a csúcsig ér.

Hajtása: Felül vöröses, alul zöldesfehér vagy olajzöld, ezüstösen molyhos és az előző két hársénál többnyire vastagabb.

Levelei: 10-12 cm hosszúak, felül olajzöldek, fonákjukon világosabbak, ezüstösen molyhosak.

Virágai: Álernyőt alkotnak, 1-7 virágúak. A porzók száma 15-30 db. Június végén, július elején virítanak.

Termései: Kissé megnyúltak, gyengén bordázottak, szürkés tokok. Kézzel nem nyomhatók össze (37. ábra).

Növekedése: A hársak közül a leggyorsabb. Jól sarjadzik.

Fája: Nem különböztethető meg a többi hárstól.

- vissza -