Fűzfélék - Sălciile

A fűzfafélék fa- és cserjealakban egész hazánkban szórványosan vagy kisebb csoportokban találhatók. A sok fajnak több közös tulajdonsága van.

Termőhelyi igényükre jellemző, hogy csaknem minden faj patakok, folyók, tavak partján található. Fényigényesek.

Gyökérzetük: Kifejlesztését befolyásolja a termőtalaj minősége és vastagsága. A fa alakú füzek előbb karógyökeret növesztenek, és csak később alakul ki a dúsan elágazó oldalgyökér rendszer. A cserje alakú füzek gyökérzete kezdettől fogva nagyon szerteágazó.

Kérgük: Eleinte sima zöld vagy vöröseszöld, később - különösen az alsó néhány méteres szakaszon - hosszanti irányban mély barázdákban repedezett.

Rügyeik: Legtöbbször hosszúkásak, keskenyek, ághoz simulóak, kopaszok, fénylők vagy finoman molyhosak, szórt állásúak.

Hajtásuk: Legtöbbször hosszú, vékony, hajlékony, sárgás vagy vöröses zöld.

Leveleik. Általában rövid nyelűek, a lemezek lándzsásak vagy tojásdadok, finoman fűrészelt szélűek, esetleg ép szélűek és hullámosak.

Virágjuk: Egyivarú, kétlakiak. A nőbarkák fehérek vagy zöldek, a hímbarkák sárgák, esetleg pirosak. Február-márciusban virágzanak.

Termésük: Sok magvú, több kopácsú tokokból álló fűzér. Május-júniusban érik. A magvak alig 1 mm hosszúak, zöldesbarnák.

Növekedésük: Különösen az első években rendkívül gyors. Magról és dugványról is jól szaporodnak, kitűnően sarjadzanak.

Fájuk: Szórt likacsú, színes gesztű, könnyű, lágy, jól faragható, szijácsuk sárgásfehér, gesztjük vörösesbarna. Belük ötszögletű.

- vissza -