Hegyiszil - Ulm de munta
Ulmus scabra Mill.
Ulmus montana Stokes

45. ábra.
a) leveles és terméses hajtás, b) virágzó hajtás,
c) téli hajtás, d) csiranövényke

Termőhelyi igénye: A hegyvidékek üdébb termőhelyeinek fafaja. Rendszerint a bükk kísérő fája. A száraz silány talajokat kerüli. Fiatalon árnyéktűrő, később is csak mérsékelten viseli el az árnyékot.

Alakja: Nem olyan terebélyes, mint a mezei szilé.

Kérge: Sötétszürke, fiatalon sima. majd hosszanti irányban repedezett.

Rügyei: Sötétebbek és nagyobbak, mint a mezei szilé, tompa csúcsúak, molyhosak.

Hajtásai: Vastagok, sötétbarnák, molyhosak.

Levelei: Visszásan tojásdadok, alig részaránytalanok, csúcsuk gyakran három karéjú, kétszeresen fűrészesek, érdesen szőrösek. Az oldalerek száma 16-20 db.

Terméseinek szárnyas leple a szilek közül a legnagyobb, világosbarna, a mag a lepel közepén helyezkedik el. Május végén, június elején érnek (45. ábra).

Fája: Szélesebb szíjácsú, ezért kevésbé értékes, mint a mezeiszilé.

- vissza -