Kislevelű hárs - Tei pucios
Tilia cordata Mill.

35. ábra
a) leveles és virágzó hajtás, b) termés,
c) téli hajtás, d) csiranövényke

Hazája: Európa.

Termőhelyi igénye: Hegy- és dombvidékek fája, de alföldön is megél. Az éghajlati szélsőségeket elég jól tűri, de a hosszan tartó szárazságot, az erős fagyokat megsínyli. Sokáig eltűri az árnyékot, de dús lombozatával talaját javítja. A tölgyesek és bükkösök, valamint az erdeifenyők fontos kísérő fafaja. Elsősorban az üde, mély talajokon növekszik jól, de alkalmazkodóképessége révén szárazabb, meszes és savanyú talajaikon egyaránt megtaláljuk.

Alakja: Többnyire másod- vagy harmadrendű fa. Törzse szabad állásban rövid, zömök, zárt állásban magasra feltolódott egyenes, hengeres. Koronája szabad állásban terebélyes, tömött, zárt állásban jóval keskenyebb

Kérge: Fiatalon barna, sima, később hosszanti irányban megrepedezik, sötétbarna.

Rügyei: Zöldek vagy vörösbarnák, a külső rügypikkely a rügy felénél hosszabb.

Levelei: 5-8 cm hosszúak, fogas szélűek, fonákjukon az érzugokban rozsdabarnásan szőrősek. Harmadrendű erek hálózatosak, nem vagy alig emelkednek ki.

Virágai: Júniusban virágzanak, jól mézelnek. A bogernyők 5-11 virágból állanak, a porzók száma 50-80 db.

Termései: Apró bors nagyságúak, gömbölydedek, barnák, egy rekeszűek, kézzel összenyomhatók. Szeptember végén érnek (35. ábra).

Növekedése: Az első években lassú, később gyors. A viaszérésben gyűjtött és azonnal elvetett magja az első tavasszal, a teljes érés után szedett, rétegezett mag csak a második év tavaszán csírázik két ötujjú, mintegy 1,5 cm-es sziklevéllel. Első lomblevelei már tipikusak. 200-300 évig él.

Fája: Kissé vöröses színárnyalatú.

- vissza -