Mezei juhar
Acer campestre L.

40. ábra.
a) leveles és terméses hajtás, b) virágzó hajtás,
c) téli hajtás, d) csiranövényke, e) paraléces hajtás

Melegebb, szárazabb tölgyesek gyakori kísérő fája

Hazája: Közép- És Dél-Európa.

Termőhelyi igénye: Az előző két juharhoz képest lényegesen szerényebb. Sík és hegyvidéki fafaj. Inkább az enyhébb éghajlatot kedveli, de fagyálló. Árnyéktűrőbb, mint az előző két juhar. Talajjal szemben sem olyan igényes. Bár üde, nedves termőhelyeken jobban növekszik, homokon, sőt száraz lejtőkön is megél.

Alakja: Másod- vagy harmadrendű fa. Törzse még zárt állásban is erős ágakra bomló.

Gyökere: Mély és erősen szétágazó.

Kérge: Már korán aprócserepekben repedezik, könnyen morzsolható, világosbarna.

Rügyei: Aprók, barnák.

Levelei: Kisebb méretűek. A karéjok tompák és ép szélűek. Az öblök lekerekítettek.

Virágai: Bogernyősek, zöldessárgák, áprilisban virítanak.

Termései: Éréskor szürkésbarnák, a szárnyak egyenes szöget zárnak be, külső élük homorúan ívelt, nyerges, a magok laposak. Szeptemberben érnek, és azonnal vetve a következő tavasszal kelnek (40. ábra).

Növekedése: Még jó termőhelyen is lassú. Bokrosan növő sarjai az erdősítéseket gyakran elnyomják. 20-25 éves korától kezdve bőven terem, de csak árnyékos helyen képes természetes úton felújulni.

Fája: A juharok közül a legnehezebb és a legsötétebb. Sugármetszetben bélsugártükrei fémfényűek, hullámosak.

- vissza -