Rezgőnyár - Plop tremurător
Populus tremula L.

Rezgőnyár
23. ábra

a) leveles hajtás, b) virágzó hajtás,
c) téli hajtás, d) csiranövényke

Jelentősége elsősorban hegy- és dombvidéken van. Pionír jellegénél fogva különösen friss tarvágásokban mindig természetes úton megjelenik.

Hazája és elterjedése: Eurázsia északi részének és hegyvidékeinek őshonos fafaja. Írországtól Japánig, Algériától a 70. szélességi fokig, a lapályoktól a magas hegységekig betelepül. Hazánkban is őshonos, Magányosan vagy csoportosan elegyedik elsősorban a hegyvidéki savanyú- és gyertyános tölgyesekbe.

Termőhelyi igénye: A szélsőséges körülményeket jól tűrő fafaj. A nagy meleget és a nagy hideget éppen úgy elviseli, mint a száraz és nedves talajokat. Nagyon fényigényes. Jó növekedést csak kedvező vízellátású, laza, tápanyagban dús talajokon ér el.

Alakja: Elsőrendű fává nő, törzse is többnyire szép, egyenes. Lombozata laza.

Gyökere: Sekély, de nagyon szétterülő.

Kérge: Sokáig sima, fényes, szürkészöld. Idősebb korban tőben repedezett.

Rügyei: A hajtáshoz simulnak, hegyesek, hosszúkásak, barnák, fénylőek, kissé ragadósak, végeik görbültek.

Levelei: Kerekdedek és durván fogazottak. Lombfakadáskor molyhosak vagy gyéren szőrösek. A levélnyelek hosszúak, lapítottak, ezért a legkisebb szél is mozgatja a leveleket.

Virágai: Már márciusban virítanak. Rövid kocsányon ülő nőbarkái fehérek, 8-10 cm hosszú hímbarkái bíborpirosak.

Termése: Májusban érik, gyakran és bőven terem. Magjai barnás fekete fényűek, 0,5-1 mm nagyságúak. Gyökérsarjról s kitűnően újul. Ezért képes mindkét módon könnyen és gyorsan elszaporodni. (23. ábra.)

Növekedése: A hazai nyárak közül a leglassúbb. Erőteljesebb növekedése csak 30-40 évig tart. Az 50 éves kort nálunk ritkán haladja meg.

Fája: A többi nyárral ellentétben színtelen gesztű, fehér színű, évgyűrűi alig látszanak.

Felhasználása: Különösen a furnérlemez- és a cellulóziparban jelentős, mert szép fehér és egészséges fája nagyon értékes.


- vissza -