Törékenyfűz - Salcie plesnitorare
Salix fragilia L.
31. ábra
a) leveles és terméses hajtás, b) himvirágos hajtás,
c) nővirágos hajtás d) téli hajtás, e) csiranövényke
Jelentősége: Vízfolyások mentén, parterősítések céljából ültetik.
Hazája: Európa, a Kaukázus és Szibéria. Északon a 65. szélességi fokig terjed.
Termőhelyi igénye: Hasonló a fehérfűzéhez, de a kötött talajt jobban, a hosszan tartó elárasztást kevésbé viseli el. Hazánkban inkább a domb- és hegyvidéki patakok, valamint a Tisza és a Balaton mentén található.
Alakja: Másodrendű fává nő meg, törzse azonban rendszerint görbe, ágai és hajtásai - főleg az elágazásoknál - könnyen, csattanó hanggal törnek.
Rügyei: Vörösbarnák, egyesek feketésbarnák, hosszúkás tojásdadok, tompák, kopaszok, fénylők, ághoz simulók, csúcsuk elhajló.
Hajtása: Fénylő, sárgásbarna, a napos oldalon gyakran vöröses, az árnyékos oldalon zöldesszürke.
Levelei: A fehérfűz leveleinél szélesebbek, nagyobbak, az alsó egyharmadban a legszélesebbek, felső lapjuk kopasz, sötétzöld, alul halványzöld. A levelek széle durván fűrészes, csúcsa görbült.
Virágai: A fehérfűz barkáinál zömökebbek és tömöttebbek (31. ábra).
Fája: Értéktelen, vesszői fonásra nem alkalmasak, mert törnek.
- vissza -