Vadkörte vagy vackor - Păr pădureţ
Pyrus pyraster (L.) Medik.
Pyrus communis L.

58 ábra
a) leveles és terméses hajtás, b) virágzó hajtás,
c) téli hajtás, d) csiranövényke

Termőhelyi igénye: Mészkedvelő, fényigényes fa. A szárazságot a vadalmánál is jobban tűri. Talajban nem válogat. Sziken, száraz, meszes homokon, sovány talajokon, kopáron egyaránt megél, de jó növekedést csak tápanyagban gazdag talajon mutat. Harmadrendű fa vagy cserje.

Törzse zárt állásban egyenes, a koronája csúcsig követhető, szabad állásban azonban terebélyes lesz.

Gyökere: Jó talajon mélyre hatoló és szerteágazó.

Kérge: Korán négyzetes cserepekben repedezik, sötétbarna.

Rügyei: A hajtástól elállóak, kúposak, hegyesek, kopaszok, sötétbarnák, szórt állásúak.

Hajtásai: Világosbarnák, kopaszok. gyakran tövisben végződnek.

Levelei: Bőrneműek, kerekdedek, hosszú nyelűek, szélük finoman fűrészes. A levéllemez színe fényes sötétzöld és kopasz, fonákja világoszöld.

Virágai: Néhány nappal előbb nyílnak, mint az almáé, a szirmok fehérek, a porzók rózsaszerűek

Termései: Körte alakúak, aprók, éréskor sárgák. Szotykosan ehetők. Szeptemberben érnek (58. ábra).

Fája: Szórt likacsú, színtelen gesztű, kemény, nehéz. A fa egész keresztmetszetében vöröses színű. Finom szövetű fája műszerek és gépészeti eszközök készítésére nagyon alkalmas.

Jelentősége: A szíkfásításban és a vadvédelemben nagy.

- vissza -