Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Garadna
39. Harangtorony (a főút mellett).Napóra van a D-i falon 4 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett 1,3 m átmérőjű félkör alakú. Óraszámozása: VI-XII-VI, változó közű. Az épület és a napóra is XX. század elejei. Felújított, újrafestett.
Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981.
Irod.: CSEKE László: Észak-Magyarország. Bp. 1978. 128. p. (képpel)
Girincs
40. Rákóczi u. R.k. templom. Műemlék jellegű. 1739-ben épült barokk stílusban.
Napóra a D-i falon. Vertikális, festett számlapú, XIX. századi lehetett. 1975-re a homlokzattal együtt a számlapot is lefestették, de árnyékvetője megmaradt. Utóbbit az 1990 körüli renováláskor levették, ezzel a napóra nyomtalanul eltűnt.
Adatközlő: Massányi Aurél, 1985.
Hejőpapi41. Ref. templom. Épült 1790-ben.
Napóra a cinterem D-i falán. Vertikális, XIX. századi volt. Először a félköríves, római óraszámozású számlapot festették le. Az 1948-as felújításkor a pólusra mutató vaspálcát is kivették, ezzel a napóra teljesen eltűnt.
Adatközlő: Benke György, 1985.
Hollóháza
42. Dózsa György u. 154. Finomkerámia Művek.
Napóra van a tűzoltószertár D-i falán 10 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlapot falra szerelt porcelánelemek alkotják félkörben 6 m átmérővel. Óraszámozása: IV-VI-VIII-X-XII-I-II-III-IV, változó közű. Középen stilizált napkorong, körülötte a 12 állatövi csillagkép jele. A napóra tervezését és falra szerkesztését Mayer Farkas pannonhalmi bencés tanár végezte 1979-ben. Művészeti kivitelezését Duray Lilla vezetésével sok gyári dolgozó segítette.
Adatközlő: Tóth Sándor, 1981.
Irod.: MŰVÉSZET, 1980. 3. sz. 47. p.
Köröm
43-44. Kossuth u. 23. R.k. plébániaház. Műemlék. 1729-ben épült barokk stílusban. Kezdetben a sajóládi pálos kolostor vendégfogadója volt.
Két napóra van az épületen, egyik a DK-i, másik a DNy-i homlokzat közepén 5 m magasan. Mindegyik vertikális, pólusra mutató árnyékvetővel. A vakolatra festett számlapokat az 1970-es években lemeszelték, ma csak a két nagyméretű pálca mutatja helyüket. A napórák a XVIII. század második felében készültek.
Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981.
Mezőnyárád
Az ágyús napóra a XIX. század elején készült Bécsben. A Majtényi család egyik tagja vásárolta meg és Mezőnyárádon a kastélyuk udvarán helyezte el egy kőoszlopra. A Majtényi-kastélyt 1900 körül a család a szalézi szerzetesrendre hagyta a napórával együtt. A kastélyt 1948-ban államosították, a rendet 1950-ben feloszlatták. A napórát akkoriban átvitték a mezőnyárádi r.k. plébánia kertjébe. Évtizedekig itt állt a virágoskert közepén, bádogsisakkal letakarva, így védve az időjárástól. Csupor Zoltán Mihály segítségével talált rá 1969-ben Zétényi Endre és az egri érsekség engedélyével Egerbe vitette. Leírását lásd : Heves megye, Eger, Csillagászati Múzeum.
Adatközlő: Csupor Zoltán Mihály, 1969.
45. Lenin út 39. Szederkényi Anna Általános Iskola.
Napóra áll az iskolaudvaron egy 0,4x0,4 m-es alapterületű 0,8 m magas műkő posztamensen. Horizontális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap öntött bronz 0,38 m-es négyzet. Óraszámozása: IV-XII-VIII, egyenközű. Feltüntetve a napfordulók és a napéjegyenlőség dátumvonalai is. A hasáb D-i oldalán időegyenlítő grafikont mutató tábla. Az É-on tábla felirattal: EMLÉKEZÉSÜL A SZALÉZI REND MEZŐNYÁRÁDI MŰKÖDÉSE IDEJÉN (1934-1950) A REND PARKJÁBAN MŰKÖDŐ NAPÓRÁRA. MEZŐNYÁRÁD HÁLÁS KÖZÖNSÉGE. KÖZÖSSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. ISKOLAI ÖNKORMÁNYZAT. SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG. Az emlék-napórát tervezte és készítette Marton Géza 1996-ban.
Adatközlő: Marton Géza, 1997.
46. Bodó-tető. Menyhárt Károly hétvégi háza.
MiskolcNapóra van a D-i oromfalon. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap az oromdeszkához rögzített tábla félkör alakban 0,7 m átmérővel. Óraszámozása: VIII-XII-IV, változó közű. Készítette Menyhárt Károly 1981-ben.
Adatközlő: Jaczkó Imre, 1986.
47. Bodó-tető. Tóth Lajos hétvégi háza, az előző melletti telken.Napóra van a D-i falon. Vertikális. Készítette Menyhárt Károly 1982-ben. A napóra rossz állapotú: árnyékvetője hiányzik, számlapját növényzet nőtte be.
Adatközlő: Jaczkó Imre, 1986.
48. Győri kapu u. 70/a. Családi ház, épült 1930-ban.
Napóra van a DNy-i oromfalon 5 m magasan. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett 0,9 m sugarú negyedkör. Óraszámozása: IX-XII-III, egyenlő közű. A napóra 1930-ban készült, többször felújították. 1982-re a vakolat leválásával a napóra is nagyon károsodott. 1984-ben a homlokzat felújításakor újra készítették egyezően, csak óraszámozása IX-XII-III-ra módosult.
Adatközlő: Mádai Attila, 1979.
49. Könyves Kálmán u. 4. A 34. számú Általános Iskola.
Napóra van a tornaterem D-i falán 4 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap téglafalra szerelt vörösréz lapokból álló 2,2 m hosszú negyedkörív Óraszámozása: VIII-XII-III, változó közű. Felül Nap-arc. A napóra 1975-ben készült.
Adatközlő: Tóth Sándor, 1981.
50. Lillafüred. Palotaszálló. Épült 1927-1930-ig, vadászkastély, majd SZOT-üdülő.Napóra a park felé eső D-i homlokzat DNy-i kis saroktornyán a párkány és egy ikerablak között. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutató. A számlap vakolatra festett ív alakú szalag, alatta felhők képe. Óraszámozása: V-XII-IX. Középen sugaras napkorong fele. A napóra 1930-ban készült, egy akkori képeslapon (Margit fényképészet, Lillafüred, Márton Jenő felvétele) jól látható. 1950 körüli kép szerint ezt a falrészt lefestették, de az árnyékvető megmaradt. Napjainkra már a pálca sincs, azaz a teljes napóra eltűnt.
Adatközlő: Buka Adrienne, 1992.
51. Soltész Nagy Kálmán u. 27. A 12. számú Általános Iskola.
Napóra van a D-i homlokzaton, a Bem József utca felöl láthatóan. Vertikális. Egykori pólusra mutató pálcája hiányzik. A számlap 1,5 m átmérőjű félkör alakú falra szerelt tábla. Óraszámozása: 6-12-6, változó közű. Napfejű leány kompozíció díszíti. Az 1958-as évszámmal jelezve a készítés ideje.
Adatközlő: Jaczkó Imre, 1986. Fotó: Majtényi Zsolt, 2001
52. Miskolctapolca. Lőcsei u. 15. Családi ház.
Napóra van a kertben 0,7 m magas svéd vörösgránit oszlopra szerelve. Ekvatoriális. Vörösréz árnyékvetője pólusra mutat. A számlap 0,8 m átmérőjű félkörív rozsdamentes acélra ragasztott vörösréz számokkal. Óraszámozása: VI-XII-VI, egyenközű, félórás osztású. Tartószerkezete xiladekorral impregnált tölgyfa. Massányi Aurél tulajdonos 1981-ben készíttette.
Adatközlő: Massányi Aurél, 1985.
Nyékládháza53. Ref. templom. Épült 1792-1801 között.
Napóra a templom D-i falán. Vertikális. A XIX. században készülhetett. Az 1980-as tatarozáskor lemeszelték, így a napóra eltűnt.
Adatközlő: Mádai Attila, 1983.
Ózd
54. Elek Imre Uránia Bemutató Csillagvizsgáló. Épült 1969-ben.
Napóra van a csillagda D-i falán 3 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számozás 4 m átmérőjű félkör a téglafalra festve. Óraszámozása: 6-12-17, változó közű. Felirata: AD 1970 É 48° 13' K 20° 16' .Fémcsíkokkal jelezték III.21-i és IX.23-i valamint XII.22-i árnyékhosszakat. A napórát 1970-ben készítették a helyi amatőrcsillagászok.
Adatközlő: Orosz Mihály, 1981.
55. Elek Imre Uránia Bemutató Csillagvizsgáló.
Napóra van a csillagdától ÉK-re a talajra állítva. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. Az 1 m-es fémköríves számlap kezdetben sárgaréz, később krómacélra cserélve. Óraszámozása: 6-12-6, egyenközű, negyedórás beosztású. 1975-ben készítették a helyi amatőrcsillagászok.
Adatközlő: Petrenkó Tibor, 1981.
Rudabánya56. Temető u. Ref. templom. Műemlék. Az egykor virágzó középkori bányaváros XIII. századi eredetű és Szent Miklós tiszteletére épült templomát a XIV-XV. században nagyméretű, háromhajós gótikus csarnoktemplommá építették át. A XVI. századi török pusztítások romba döntötték. 1664-1665-ben nyerte mai alakját, csak a leginkább megmaradt Ny-i részét építették fel újra templommá, a középkori templom többi része csak alapfalakban ismerhető fel. A későbbi felújítások ( 1778, 1927-1930, 1973-1975, 1980 ) lényegesen nem változtattak külsején.
Napóra van a templom D-i sarkán a támpillér DK-re néző oldalán 2 m magasban a templom legrégebbi, a XIV. század közepe óta változatlanul álló részén. Vertikális. Eredeti árnyékvetője hiányzik, közepébe többször helyeztek újabb vaspálcát, de mindannyiszor letörték, kivették. A számlap kövekre karcolt. Két koncentrikus kör látható, a belső 0,26 a külső 0,4 m-es. Óraszámozása nincs, de sugárirányban 12 körcikkre osztott, ebből 8 szektor a vízszintes vonal alá esik. Az osztások egyenközűek, átlagosan 22,5 fokosak, az egész napóra szimmetrikus képű. A belső kör egyetlen kőtömbön van, valószínűleg még a beépítés előtt rávésték. A külső kör több kőtömbön halad keresztül, nyilvánvalóan csak az építkezés után karcolhatták rá. A számlapot utólag átalakították, de a legrégebbi részei részben felismerhetők, ezek kettős, egymástól 6 mm-re futó párhuzamosok, finoman vésett karcolások 1 mm mélyen.
A napórát több évszázadig jótékony vakolatréteg fedte. Az 1927-1930-as felújításkor a külső vakolat alatt került elő az alig észrevehető, idő koptatta, finom karcolat. A Műemlékek Országos Bizottsága restaurálta a napórát. A külső kört változatlanul hagyták, de a belső körben a napórát újra készítették. A kört levakolták, a 6 mm-es közöket körben és sugárirányban kimélyítették, habarccsal töltötték ki. Utóbb az egész falrészt, így a napórát is lemeszelték. Idővel a meszelés is, a vakolat is lehámlott. 1990-re újra láthatóvá vált az eredeti kőbe karcolt napóra. A napóra mérete, szerkesztése, kialakítása tipikusan középkori, beosztása ekléziasztikus, azaz az imaidőket és az azokat megfelező időt jelzi. Valószínűleg a gótikus támpillérrel egy időben a XIV. század végén készülhetett.
Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981.
Irod.: KARLOVITS Károly: Az időmérés története. Bp. 1984. Országos Műszaki Múzeum - Iparművészeti Múzeum. 6., 15. p.; BARTHA Lajos - BUKA Adrienne: A rudabányai műemlék templom középkori napórája. = RUDABÁNYA, 1990. 1. sz. 7-12. p. (rajzzal); BUKA, Adrienne - BARTHA, Lajos: A medieval scratch dial on the gothic church at Rudabánya. = THE BRITISH SUNDIAL SOCIETY BULLETIN, Vol. 2. 1990. No.1. 6-7. p. (rajzzal); BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 18. p.; BUKA Adrienne: Középkori fali napórák Magyarországon. = TECHNIKATÖRTÉNETI SZEMLE, XXI. 1994-95. Bp. 1995. 110-112. p. (rajzzal).
Sajószentpéter57. Béke tér 13. Ref. templom. Műemlék. A XIV. században épült gótikus stílusban, kiegészítve és átépítve a XVII-XVIII. században. Középkori erődfallal körülvéve.
Napóra van a támpillérekkel erősített négyzetes torony D-i falán 10 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. Számlapját lemeszelték, így csak valószínűsíthető a napóra XVIII. századi kora.
Adatközlő: Hoffmann János, 1992.
Sárospatak58-59. Rákóczi u. 1. Ref. kollégium. Műemlék. 1531-ben alapították, fénykorát a XVI-XVII. században élte. Később az elavult régi épületszárnyakat elbontották, újabbakat építettek. Mai képét 1806-ban nyerte.
Napóra a "Paradicsom-sor" D-i falán. Ezt Szombathi János( 1749-1823) a kollégiumnak 1782-től professzora említi és közli is 1809-ben a régi napóra festett feliratát: HeV qVantM properant PhoebI ChronI DosqVe pVeLLae! EXqVIrVnt fiXas res properare tVas. Az épület 1758-1759-ben épült. A napóra 1763-ban készült, mert a felirat más színnel kiemelt - római számként is értelmezhető- 18 betűje ezt az évszámot adja ki. Az épületet 1875-ben bontották el, így a vertikális napóra is eltűnt.
Említik még, hogy itt egy másik XVIII. századi épületen egy másik napóra volt. Ennek csak a felirata maradt ránk: Hora rVIt, Menses fVgIVnt, annIqVe reCeDVnt ; AtqVe Ita sVnt ab Iis seCVLa nata tribVs. Ennek a szövegnek kiemelt 20 betűje római számként értelmezve 1801-et ad, ez a vertikális napóra készítési éve. Ez is eltűnt a XIX. század végén. Ma már egyik napóra sem lelhető fel.
Adatközlő: Bartha Lajos, 1984.
Irod.: ROMÁN János: A sárospataki kollégium. Bp. 1956. 5., 19. p.; A sárospataki Református Kollégium. Bp. 1981. 276. p.; SZELÉNYI Károly: Tokaj és vidéke. Bp. 1981. 1. p.
Tokaj
60. Bethlen Gábor u. 17. Tokaji Múzeum. Műemlék jellegű. Görögkeleti templomnak épült 1790 körül.
Napóra van az udvaron. Kehely alakú, szkáfosz típusú. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap bronz anyagú, tűzzománcozott félgömb, 20 cm belső átmérővel. Óraszámozása: IV-XII-VIII, egyenközű, negyedórás beosztású. Kiegészítve a nappálya és az égbolt deklinációs vonalaival. Rékai Csaba készítette 1991-ben.
Adatközlő: Rékai Csaba, 1991.
