Budapest
I. kerület
61. Budavári palota E-épület. D-i palotaudvar a Budapesti Történeti Múzeumtól D-re. Középkori hangulatot idéző kertet alakítottak ki 1967-1968-ban. Műemléki jelentőségű terület.
Napóra van az udvar DK-i falán 2 m magasban a gótikus ajtótól K-re. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat, mivel alacsonyan van gyakorta elhajlítják, letörik. A számlap falra helyezett 0,5x0,9 m-es márványtábla. Óraszámozása: 6-12-2, változó közű. Morvay Endre készítette 1968-ban (5 m-el K-re egy térplasztikát helyeztek el Regiomontanus emlékére 1978-ban, mely Rátonyi József alkotása).
Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1976.
Irod.: GERŐ László: A budai középkori királyi palota és vár maradványainak helyreállítása. Bp. 1970. 187. p. (képpel); GERŐ László: A helyreállított budai vár. Bp. 1980. 164. p. (képpel); MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 46-47. p. (képpel); MÉSZÖLY Győző: Arborétumok országszerte. Bp. 1984. 50. p.
62. Fortuna u. 6. Lakóház. Műemlék. Épült 1820 körül klasszicista stílusban. A Zwack-család tulajdona volt.
Napóra van az udvaron egy 1 m magas faragott kőoszlopon. Ekvatoriális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap és a többi kör kovácsoltvas, átmérője 0,6 m-es. Óraszámozása: VII-XII-V, egyenközű. Armilláris szféra része, melyben az egyenlítő körén van a napóra számíve. Legfelül szárnyas oroszlán díszítés. A napóra XIX. századi lehet.
Adatközlő: Holl András, 1984.
63. Sánc u. 3/b. Uránia Bemutató Csillagvizsgáló.
Napóra van az épület tetőteraszán, a kupola bejáratával szemközti mellvédfalba építve. Kehely alakú szkáfosz. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap bronz anyagú natúr félgömb 20 cm belső átmérővel. Óraszámozása: IV-XII-VIII, egyenközű, negyedórás osztású. Napdeklinációk kéthetenkénti görbéivel. Rékai Csaba tervezte és készítette 1991-ben.
Adatközlő: Rékai Csaba, 1991.
64. Szent György tér 6. Vár. Királyi palota. Épült a XVIII. században, csillagvizsgáló tornyát 1777-1780 között építették rá, hogy a Nagyszombatról ideköltöző egyetem használhassa.Napóraként működő délvonalat építettek a négyszintes torony legfelső termébe 1780-ban Hell Miksa és Weiss Ferenc útmutatása alapján. Egy lyukon jutott be a napsugár és az É-D irányú délvonalon áthaladva mutatta a dél időpontját. Az Országos Levéltárban megmaradt az építész Hillebrandt tervrajza, ezen látszik a legfelső szinten átlósan átfutó délvonal. De szöveges leírás is fennmaradt:
"A Délárnyékló (Gnomon) melly az időnek a nap által való meghatároztatására szolgál. Tudniillik: ez egy a Délkörként készített, és márvánnyal kirakott árkotska, mellynek közepén egy vékony, és srófok által megnyujtva végig folyó selyem zsineg a délivonást (linea meridiana) képezi. Erre a fölső táblázaton keresztül függőleg (perpendiculariter) szolgál egy lyukatska; a melly által a Tsillagvisgálóházba ható fénysugárok a nap képét formálják mindenkori mozgásban, a millyenben van maga a nap-is ugy, hogy, midőn a nap a hely délkörét (meridianus) éri, e délkör táján fekvő zsineg a nap képét-is ketté válaszsza, és a valóságos déli időt jelentse... De a Napképe szélei néha olly roszszul határoztattnak, hogy a fénybe ható mellékárnyékot magátul az árnyéktul igen nehéz légyen megkülönböztetni és a visgáló két másod pertzentésnyi (secundum) hibát-is ejthet."
A leírás szerint mélyedésben haladó, márványból kirakott, fonallal pontosított délvonal volt, hasonló az Egerben ma is meglévőhöz. A Budán lévő azonban ma már nem látható. Az egyetem 1783-ban Pestre költözött, az újabb budai csillagvizsgáló megépült és 1815-ben megnyílt a Gellérthegyen. A várban lévő csillagvizsgáló tornyot 1827-1830 között lebontották, így ezen lyuk-napóra is eltűnt.
Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1984.
Irod.: KMETH Daniel: A Tsillag-visgálat Szerzeménye Budán. = TUDOMÁNYOS GYÜJTEMÉNY, 1817. VI. köt. 141-142. p.; KELÉNYI György: Franz Anton Hillebrandt. Bp. 1976. 69-71. p. (30. képpel); BARTHA Lajos: Kétszáz éves a Budai Meridián. = GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA, 1981. 2. sz. 109. p.
65. Úri u. 19. Lakóház. Műemlék. XV. századi, középkori eredetű, a XVIII. század elején átépítve. 1722-1806-ig vármegyeháza. Az 1830-as években nyeri mai alakját. Utóbb a Peregriny, a Rexa, a Jeszenszky és a Ney családok lakták az 1951-es államosításig.
Napóra van az udvar DNy-i falán egy falfülkében 6 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vászonra festett, köríve 0,8 m hosszú. Óraszámozása: X-XI-XII-I-III-VI, változó közű. Alatta Csejte várát ábrázoló festmény, legalul négysoros felirat: NAPFÉNY ÉS A DERŰ ÓRÁIT MÉRVE IDÉZEM: KEDVES CSEJTHÉNKNEK HAJDANI SZÉP IDEJÉT. A napórát és a képet Jeszenszky Gerő festette 1930-ban. A feliratot Ney Ákos írta csejtei házukra emlékeztetve. A napóra pontos beállítását és szerkesztését egy akkori műegyetemi tanár végezte. A napóra állapota igen rossz: megkopott, növényzet futotta be. Szerencsére a festmény fényképe megmaradt a család birtokában.
Adatközlő: Mizser Attila, 1980.
Irod.: MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 47. p. (képpel); BARTHA Lajos: Védelmet kér az időmérő pálca. = ESTI HÍRLAP, 1982. jún. 7. 4. p.
II. kerület
66. Csalán u. 29. Társasház a Bartók Béla Emlékház mellett. Épült 1910 körül.Napóra van a D-i homlokzaton. Vertikális. Árnyékvetője hiányzik, de valószínűleg pólusra mutatott. A számlap falra szerelt 0,4 m magas bronz pajzs. 1910 körüli lehet a napóra is.
Adatközlő: Marton Géza, 1997.
67. Járóka u. 3. Családi ház. Épült 1979-1981 között.Napóra van a DNy-i homlokzaton 4 m magasban. Vertikális. Pólusra mutató árnyékvető. A számlap négyzet alakú 0,5 m-es élű 2 cm vastag márványlap. Öntött bronz számok: VIII-XII-VI, változó közű. A polosz talpánál vörösréz domborítású fél Nap. Marton Géza tulajdonos tervezte és készítette 1995-ben.
Adatközlő: Marton Géza, 1997.
Irod.: B.E.: Ritka mesterségek. A napórakészítő. = LAKÁSKULTÚRA, 1995. 9. sz. 16-17. p. (képpel).
68. Keleti Károly u. 35. Társasház. Épült 1910-ben.
Napóra van a DNy-i oromfalon 10 m magasban. Vertikális, árnyékvetője vízszintes. Vakolatra festett aranyozott számlapjának közepén Nap-arc 0,3 m átmérővel. Az 1910-ben készült napóra vakolatba karcolt számlapja 1980-ra felismerhetetlenségig megrongálódott. 1982-ben a vakolattal együtt leverte egy hegymászócsoport. A keményebb kőagyag Nap-arccal nem bírtak, akkor megmaradt, azt 1985-ben külön verték le. Csak az árnyékvető vasrúd jelzi az egykori napóra helyzetét. Az újra vakoláskor ez alá 1 m-rel új Nap-motívum készült.
Adatközlő: Bartha Lajos, 1982.
Irod.: BARTHA Lajos: Védelmet kér az időmérő pálca. = ESTI HÍRLAP, 1982. jún. 7. 4. p.; BARTHA Lajos: Védelem helyett pusztítás? = ESTI HÍRLAP, 1983. nov. 28. 4. p.
69. Pasaréti út 127. Villaépület. Épült 1910 körül.
Napóra van a torony DNy-i falán 11 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap falra szerelt fehér márvány tábla 0,8x1,2 m mérettel. Aranyozott óraszámozása: IX-XII-VI, változó közű, félórás beosztású. Magyar László tervezte és készítette 1989-ben. A ház lakói szerint ugyanezen a helyen már régebben volt egy napóra. Idővel a felismerhetetlenségig megrongálódott, már felújítani sem lehetett, így teljesen új napóra készült.
Adatközlő: Mizser Attila, 1990.
70. Pinceszer u. 12. Családi ház. Épült 1985 körül.
Napóra van a DNy-i homlokzaton 3 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutató. A számlap 1,5 m átmérőjű félkörben futó műanyaglapra festett pergament mintázó szalag. Óraszámozása: IX-XII-IX, változó közű, félórás beosztású. Középen napkorong. Tervezte és kivitelezte Marton Géza 1996-ban.
Adatközlő: Marton Géza, 1997.
71. Vérhalom u. 44. Lakóház. Épült 1921-ben.
Napóra van a földszinti terasz DNy-i falán . Vertikális, árnyékvetője vízszintes. A számlap vakolatmezőből kivésett és simított felületre festett íves szalag 1 m hosszan. Óraszámozása: XI-XII-IV, változó közű. Az itt lakó Lux László építészmérnök tervezte és készítette 1984-ben.
Adatközlő: Mizser Attila, 1990.
III. kerület
72. Fő tér. 1. Műemlék. Középkori óbudai prépostság XIV. századi templomának rommezeje, utóbb Zichy-kastély. Épült 1746-1752 között. Benne Vasarely Múzeum.
Napóra áll a múzeum bejárata előtt kis téren. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap hajógyári acél félkörív 2 m átmérővel. Óraszámozása: VI-XII-VI KÖZEI-ben és VII-XII-V NYISZ-ben, egyenközű. A Múzeumok Országos Központja megrendelésére készítette az IPARTERV 1986-ban Koris János tervei szerint. Azóta a vas tartórész rozsdásodik, a krómozott számlap napsütésben fénylik, nehezítve a leolvasást.
Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1987.
73-74-75. Mókus u. 2. Általános Iskola. Régészeti védettségű romkert területe, római épületek és középkori kolostor romjai.
Napórákat tartó oszlop áll a rommezőtől D-re. Az 1,2 m magas és 0,8 m széles keménymészkőből faragott oszlopra három metszéssel három napórát készítettek. Vízszintes síkkal horizontális napóra alakult ki. Ez félkör alakú, kőbe vésett óraszámozása 6-12-6, változó közű. Függőleges síkkal a D-i oldalon vertikális napórát nyertek. Ez téglalap alakú, VI-XII-VI óraszámozású, változó közű. A kettő közötti íves hengerfelületen egy 0,35 m széles ekvatoriális napóra alakult ki. Ennek számozatlan óravonalai változó közűek. A három napórának közös árnyékvetője van, ezt gyakran letörik, de újra pótolják. A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat készítette a napórát 1983-ban Jurcsik Károly építészmérnök tervei szerint.
Adatközlő: Bartha Lajos, 1983.
Irod.: CSÁKY Ida: Egy árnyékvető ürügyén. = ESTI HÍRLAP, 1984. jan. 16. 5. p.
76. Szentendrei u. 139. Aquincum római polgárváros maradványai és a rommező közepén 1894-ben épült Aquincum Múzeum. Műemlék.
Napóra van a főépülettől jobbra lévő restaurált falszakasz sarkába építve 1 m magasban. Kehely alakú szkáfosz típusú. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap bronz anyagú, tűzzománcozott félgömb 20 cm belső átmérővel. Óraszámozása: IV-XII-VIII, egyenközű, félórás osztású. Napdeklinációs görbék 10 fokonként. Rékai Csaba tervezte és készítette 1991-ben.
Adatközlő: Rékai Csaba, 1991.
V. kerület
77. Markó u. 29-31. Eötvös Lóránt Tudományegyetem Tanárképző Főiskola. Régi épület. Földrajzi Tanszék.
Napóra van a belső lépcsőház I. emelet utáni pihenőjén. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap alumínium félkör 1 m átmérővel. Óraszámozása: VI-XII-VI, egyenközű, félórás beosztású. Felirata: EKVATORIÁLIS NAPÓRA AZ ELTE TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA RÉSZÉRE A SOROKSÁRI ÖNTÖDE SZOCIÁLISTA BRIGÁDJA MÉRŐ JÓZSEF TERVEI ALAPJÁN KÉSZÍTETTE. Alatta bronztáblán időegyenlítési diagramm. Készítette 1984-ben Mérő József tanár.
Adatközlő: Bartha Lajos, 1984.
78. Semmelweis u. 6. Egykori Vármegyeháza. Műemlék. 1829-1832 között épült klasszicista stílusban Hofrichter József tervei szerint.
Napóra van a K-i udvar D-i falán 13 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatból kiemelt félkör alakú szalag 2 m hosszan. Óraszámozása: VIII-XII-III, változó közű. Középen bronz Nap-arc, balra Szaturnusz (!), jobbra holdsarló díszítés. A napóra lehet egykorú az 1832-es épülettel, lehet későbbi is. Felújították 1960-ban. Az 1983-as tatarozáskor megtisztogatták, javították.
Adatközlő: Mizser Attila, 1981.
Irod.: TÓTH Antal: A pesti vármegyeháza. Bp. 1972. 56. p. (20. kép); MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 46-47. p. (képpel); BARTHA Lajos: Védelmet kér az időmérő pálca. = ESTI HÍRLAP, 1982. jún. 7. 4. p. (képpel).
VI. kerület
79. Gorkij fasor 42. MOL RT. Geofizikai Kutató Egység épülete. Épült 1930 körül, Schuler ceruzagyáros tulajdona volt, utóbb egy ideig nyilvánosházként is működött.
Napóra van DK-i utcai homlokzaton 15 m magasan. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap 1,2x1,9 m külméretű ellipszis alakú márványtábla. Óraszámozása: V-XII-II, változó közű, félórás beosztású. Felirata: TEMPUS OMNIA REVELAT. Három kalendáriumi vonala a nyári, a téli napfordulók és a napéjegyenlőség idején mutatja az árnyék végpontjának ívét. Középen aranyozott sugaras napkorong. Bartha Lajos amatőrcsillagász tervei alapján 1989-ben készítette Gyulavári Pál szobrászművész.
Adatközlő: Bartha Lajos, 1989.
VII. kerület
80. Gorkij fasor 17. A Fasori Evangélikus Gimnázium épületegyüttese 1904-ben épült Pecz Samu tervei szerint. 1952-től Országos Pedagógiai Intézet.
Napóra az udvarra néző DK-i homlokzaton, az igazgatói lakás falán 4 m magasban. Erre a kiugró 5x2,5 m-es falrészre egy freskót készített Kölber Dezső festőművész 1904-ben. Ábrázolása szerint az Athéni Iskola tanulói egy görög bölcs tanítását hallgatják. Éppen csillagászati előadás folyik. Alul egy precíz armilláris szféra, felül egy napóra. A számlap kör alakú 1 m átmérőjű. Óraszámozása: VIII-XII-II, változó közű, negyedórás sűrűségű. Alul analemma-görbe, a hónapok feltüntetésével. Körben az állatövi csillagképek stilizált ábrái. A napóra tervezője Mikola Sándor fizikatanár volt. A későbbi átépítések alatt a freskó és a napóra eltűnt, csak fényképek őrizték meg eredeti állapotát.
1991-ben Gulyás Dénes festőművész és Rác András mozaikművész újra elkészítette a freskót és a napóra mozaikmunkáit a régi fényképek alapján. A munka anyagi hátterét Bartók Péter és a Fasori Öregdiákok Genfi Egyesülete biztosította.
Adatközlő: Ságodi Ibolya, 1983.
Irod.: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium Értesítője az 1906/7 iskolai évről. Bp. 1907. (képpel); VERMES Miklós: Visszaemlékezések a budapesti Fasori Gimnáziumra. = FIZIKAI SZEMLE, 1973. 10. sz. 295. p.; VERMES Miklós: Emlékezés Mikola Sándorra. =TERMÉSZET VILÁGA, 1978. 10. sz. 474. p.; KOVÁCS László: Mikola Sándor. Bp. 1991. 30. p.
VIII. kerület
81. Mikszáth Kálmán tér 1. Piarista Gimnázium.
Napóra van a negyedik emeleti belső terasz D-i falán. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap szögvasból hajlított téglalap. Óraszámozása: VII-XII-IV, változó közű. A III-as óraszámot letörték. Vaspálcáját sokszor elhajlítják. A napóra 1970 körül készült.
Adatközlő: Borsos András, 1982.
82. Puskin u. 19. Háromemeletes későeklektikus sarokház. Gschwindt György megrendelésére tervezte P. Tóth Sándor építőmester 1901-ben.
Napóra van a D-i Bródy Sándor u. 12. alatti homlokzaton 9 m magasban egy erkély mellvédjén. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat, de 1950 óta hiányzik. A számlap 2,2x0,9 m téglalap alakú díszes faragású kő domborműben helyezkedik el íves szalagként. Óraszámozása: VI-XII-V, változó közű, félórás sűrűségű. Felül sugaras Nap-arc, K-re kakas, Ny-ra bagoly van. Alul felirat: A.D. 1901 mutatja a készítés évét. Felújították 1978 körül.
Adatközlő: Sinka József, 1957.
Irod.: BARTHA Lajos-SINKA József: Az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló napóra gyűjteménye. = TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY, 1957. 3. sz. 130. p. (képpel); SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Tájékozódás a csillagos égen. Bp. 1979. 68. p. (képpel); BÚZA Péter: Aqua vitae. = BUDAPEST, 1980. 5. sz.; MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 46. p. (képpel).
83. Könyves Kálmán körút. Planetárium. Épült 1977-ben.
X. kerület
Napóra van az irodaépület D-i falán 4 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vörösréz lemez, 1,5x0,8 m-es téglalap alakú. Krómozott óraszámozása: 7-12-6 KÖZEI-ben és 8-12-7 NYISZ-ben, változó közű. Feliratai: CARPE DIEM és ULTIMA LATET és AMF 87. A Nap járását mutató vonalak minden hónap 21-re értendők, feltünteti a hó állatövi csillagképének jeleit is. A napóra 1987-ben készült Ponori Thewrewk Aurél tervei szerint.
Adatközlő: Ponori Thewrewk Aurél, 1987.
Irod.: A budapesti planetárium napórája. = FÖLD ÉS ÉG, 1987. 12. sz. 359. p. (képpel)
XII. kerület
84. Budakeszi út 36/b. Villaépület. Műemlék. Hild József tervei szerint épült 1847 körül. Magasföldszintes romantikus stílusú épület. 1860 körül Oszwald- utóbb Rózsa-villa néven ismerték.
Napóra látható egy 1860 körüli fényképen a villa mellett a kertben, kissé balra. Egy klasszicizáló 1,3 m magas oszlopon áll. Horizontális. Számlapja kerek, kb. O,3 m átmérővel. Árnyékvetője 0,5 m hosszú lehet. További részletek a képről nem állapíthatók meg. Az épület ma is megvan, de a kertben napóra nincs, idővel eltűnt.
Adatközlő: Bartha Lajos, 1992.
Irod.: Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeum gyűjtemény, 1555 c. jelzet: Budai hegyekből. Fényképalbum. Oszwald-villa. Fotó: Heidenhaus. 1860. körül.
85. Csörsz u. 29-35. Magyar Optikai Művek.
Napóra az irodaépület belső udvarán a D-i falon 8 m magasban, az épületből láthatóan. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap kőre vésett, hosszúkás ötszög alakú 1,2x0,5 m külméretű. Óraszámozása: VII-XII-V, változó közű. Felette vasból. sugaras napkorong felső fele. 1959-ben készült.
Ezt a napórát 1990-ben áthelyezték. Új helye a portától Ny-ra, a D-i kerítéstől 5 m-rel beljebb van, így az utcáról jól látható. Felújították, számlapját újracsiszolták, a rozsdás napkorongot lefestették, új árnyékvető pálcát kapott.
Adatközlő: Filláry Lajos, 1981.
86. Diana u. 4. Jókai Mór Általános Iskola. 1904-ben épült mint Községi Elemi Népiskola.
Napóra van a DK-i falon 12 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője ferde. A számlap vakolatra festett 2 m átmérőjű félkör alakú volt. A napóra 1904-ben készülhetett. Egy 1929 előtti fényképen sejthető óraszámozása: 6-12-5. Később lefestették. Ma csak a középső Nap-arc, a körben kismozaikból kirakott színes sugarak és a rossz irányban álló pálca látható. Többször szépen felújították, utoljára 1988-ban.
Adatközlő: Balázs Zoltán, 1980.
Irod.: SIKLÓSSY László: Svábhegy. Bp. 1929. 182. p. (képpel); MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 47. p.; MIZSER Attila: Egy "felújított" napóra. = METEOR, 1989. 10. sz. 1. p. (címlapképpel).
87. Eötvös út 12. Eötvös-villa. A telket Eötvös József 1846-ban vette, 1852-re fel is épült a villa, az író 1853-ban ideköltözött. 1871-es halála után az örökösök eladták a telket, az épületet elbontották. Ma az Állami Tüdőszanatórium áll a helyén.Napóra látható bizonytalanul egy 1865 körüli festményen- holdfényes, romantikus kép- a villa bal szárnyával szemközt fekvő parkban. Oszlopon áll. Típusa (talán ekvatoriális), adatai, egyéb részletek a kép sötét tónusa miatt nem állapíthatók meg. A villa története szerint már az 1870-es évek közepén eltűnt a napóra. Sem későbbi rajzon, sem egy 1920 körüli fényképen nincs már. Mára a kert teljesen megváltozott állapotú.
Adatközlő: Bartha Lajos, 1992.
Irod.: Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeum gyűjtemény, vízfestmény.
88. Eötvös u. 35. Norvég Királyság Nagykövetsége.Napóra van a bejárattól kissé K-re a parkban, csaknem a talajon négy kis betonpilléren. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap 1 m átmérőjű félköríves öntvény rézdomborítással. Óraszámozása: 6-12-6, egyenközű. Réz tartószerkezetű. A napóra 1991-ben készült.
Adatközlő: Mizser Attila, 1991.
89. Karap u. 12/a. Lakóház. Épült 1920 körül.
Napóra van az épület D-i falán. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatba karcolt és festett, 0,8x0,5 m-es téglalap méretű. Óraszámozása: 7-12-4, változó közű. Középen sugaras napkorong. A napóra is 1920 körüli. A festék kopik, a vakolat hámlik, felújításra szorul.
Adatközlő: Bartha Lajos, 1982.
Irod.: BARTHA Lajos: Védelmet kér az időjelző pálca. = ESTI HÍRLAP, 1982. jún. 7. 4. p.
90. Kékgolyó u. 19. Társasház. Épült 1900 körül.Az I. emeleti erkély DK-i falán napóra van. Vertikális. Árnyékvetője ferde. A számlap vakolatra festett, téglalap alakú 0,4x0,5 m-es méretű. Mozsáry Gábor tulajdonos 1980-ban készítette a napórát tapasztalati úton.
Adatközlő: Mizser Attila, 1985.
91. Konkoly Thege Miklós u. 13-17. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutató Intézet. Főépülete 1923-1926 között épült.Napóra van az épülettől Ny-ra a parkban egy vasoszlopon. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap rézborítású félkör 0,8 m átmérővel. Óraszámozása: VI-XII-VI, egyenközű. Vas tartókörökkel. Üzletben vásárolt napóra, 1989-ben állították fel.
Adatközlő: Mizser Attila, 1990.
92. Konkoly Thege Miklós u. 13-17. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutató Intézet.Napóra van a főépülettől ÉNy-ra a parkban egy alacsony kőpillérbe építve. Kehely alakú szkáfosz típusú. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap alumínium félgömb, 20 cm belső átmérővel. Óraszámozása: IIII-XII-VIII, egyenlő közű, negyedórás beosztású. Napdeklinációs beosztások 10 fokonként, a térítők színesre festve. Rékai Csaba tervezte és készítette 1991-ben.
Adatközlő: Rékai Csaba, 1991.
93. Pihenő u. 1. Korányi Kórház Tüdőszanatóriuma.
Napóra van a J-épület mellett a parkban. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. Kőből készült 1,8 m magas képzőművészeti alkotás. A számlap bevésett félkörben 1,4 m átmérővel. Óraszámozása: 6-12-6, egyenközű, félórás beosztású. Jakovits József szobrászművész készítette 1962-ben.
Adatközlő: Dóra László, 1980.
Irod.: MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 47. p.; BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 19. p. (képpel).
XIII. kerület
94. Gogol u. 14. Társasház. Épült 1959-ben.
Napóra van a ház D-i falán 10 m magasban. Vertikális, árnyékvetője vízszintes. A számlap négyszínű vakolatba kapart sgrafittó. Kör alakú 1,2 m átmérővel. Óraszámozása: 8-10-12-14-16, változó közű. Felül Hold és csillagok. A napóra is 1959-ben készült. Nemcsics Antal festőművész műve.
Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981.
Irod.: MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 47. p.
XIV. kerület
95. Állatkerti körút 6-12. Fővárosi Állat- és Növénykert.
Napóra van a Növényház melletti parkban a Kilátó-domb alján egy 0,8 m magas kőpilléren. Horizontális. Árnyékvetőjének éle pólusra mutat. A számlap rézlemez domborítású 1 m átmérőjű kör. Óraszámozása: 6-8-10-12-2-4-6, változó közű, félórás sűrűségű. Nap, csillag díszítés valamint a Kos és a Halak állatövi csillagképek jelei. Ponori Thewrewk Aurél tervezte a napórát 1963-ban. Számlapja erősen rongált, árnyékvetőjét 1984-ben letörték, később pótolták.
Adatközlő: Ponori Thewrewk Aurél, 1964.
Irod.: MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 47. p.; S. TÓTH László: Égtájmutató napóra. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 12. sz. 366. p. (képpel)
XV. kerület
96. Kolozsvár u. 1. Általános Iskola.
Napóra van a D-i oromfalon 8 m magasban. Vertikális, árnyékvetője ferde. A számlap réz elemekből áll félkörben felerősítve 3 m átmérővel. Óraszámozása: 6-12-5, változó közű. Középen sugaras napkorong. A napóra 1960 körül készült. Állapota egyre romlott. 1992-re a napkorong és az árnyékvető leesett.
Adatközlő: Papp János, 1979.
Irod.: MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 47. p.; BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 19. p.
XVII. kerület
97. Robogó u. 3. Robogó óvoda.
Napóra van az U-alakú épület K-i szárnyának DNy-i sarkára szerelve 3,5 m magasban. Vertikális. Fém árnyékvetője pólusra mutat. A D-re néző számlap 0,8 m külméretű négyzet három oldala hársfára faragva, rajzolva. Óraszámozása: VI-XII-VI, egyenközű. Az óraszámok mellett óvodások rajzai jelzik a kicsinyeknek is az időt. A felső oldalon sugaras Nap-arc. A rögzített árnyékvetőhöz képest a számlap 15 fokkal elfordítható, így a NYISZ miatti egyórás időkülönbség korrigálható. A napóra alatt időegyenlítő grafikon van. Tervezte és készítette Marton Géza 1996-ban Rigler Zoltán óvodavezető felkérésére.
Adatközlő: Marton Géza, 1997.
XVIII.kerület
98. Gilice tér 39. Országos Meteorológiai Szolgálat Légkörfizikai Intézet.
Napóra van a főépület mögött a parkban egy 0,8 m magas alapzaton. Horizontális. Árnyékvetője- egy bronz női alak két kinyújtott karja- pólusra mutat. A számlap márványlapra vésett 1,8 m átmérőjű körcikk. Óraszámozása: V-XII-XIX, változó közű. Az 1963-as évszám jelzi a készítés idejét. Zách Alfréd számításai alapján Borsos Miklós szobrászművész műve a napóra.
Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981.
Irod.: MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 47. p.; KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET, 1985. 24. sz. (címlapkép); BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 19. p. (képpel).
99. Ungvár u. 42. Családi ház.
Napóra van a DK-i falon 3 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője vízszintes. A számlap kétszínű vakolatba karcolt sgrafittó 1,3 m átmérőjű kör körül. Óraszámozása: 7-12, egyenközű, félórás beosztású. A 3,2x3,1 m-es téglalap alakú teljes terület két oldalán a 12 állatövi csillagkép stilizált ábrái. A napórát a tulajdonos Nemcsics Antal festőművész készítette 1968-ban.
Adatközlő: Lakatos Lajos, 1983.
XX. kerület
100. Székelyhíd u. 23. Általános Iskola.
Napóra van az udvaron egy 1 m magas beton pilléren. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap alumínium-réz ötvözetű félkör 1 m átmérővel. Óraszámozása: VI-XII-VI, egyenközű, félórás beosztású. Felirata: EKVATORIÁLIS NAPÓRA. XX. K. HAZAFIAS NÉPFRONT KEZDEMÉNYEZÉSÉRE TÁRSADALMI MUNKÁBAN KÉSZÍTETTE A SOROKSÁRI ÖNTÖDE SZOCIALISTA BRIGÁDJA. 1983. ÁPRILIS 4. Alatta bronztáblán analemma-grafikon. Tervezője és a kivitelezés irányítója Mérő József főiskolai tanár volt.
Adatközlő: Mérő József, 1983.
Irod.: OSZLAY István: A Népfront napórája. = BUDAPEST, 1983. 8. sz. 42-44. p. (képpel); MÉRŐ József: Napóraavatás a XX. kerületben. = FÖLD ÉS ÉG, 1983. 9. sz. 286. p. (képpel); CSÁKY Ida: Egy árnyékvető ürügyén. = ESTI HÍRLAP, 1984. jan. 16.
