Hajdú-Bihar megye
Debrecen 149. Bornemissza u. 2. Szegedi Ferenc családi háza.
Napóra áll a kertben egy 1 m magas betonpilléren. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutató. A számlapja 0,5 m átmérőjű köríven van. Óraszámozása: 5-12-19, egyenközű. További két körét egy leány és egy fiú alakja tartja. A napórát Svédországban vásárolta meg az ott dolgozó tulajdonos és hazatérése után 1989-ben állította fel.
Adatközlő: Zajácz György, 1993.
150. Kálvin tér 16. Református Kollégium. Műemlék. Épült 1804-1816 között klasszicista stílusban.Napóra van az Iskolatörténeti Múzeumban. Horizontális kerti kőnapóra. Réz árnyékvetője hajlása 47,5 fokos, azaz pólusra mutatott. A számlap szürke kristályos mészkőre finoman faragva. Négyzet alakú 335x335x25 mm-es. Óraszámozása: 5-12-7, változó közű, negyedórás. Készítette: Devecseri István a Pest megyei Tök községben 1830-ban. Kronosztikonba foglalva a készítő neve, a születésének helye (Ér-Dengeleg), életkora (64 éves) és azt, hogy a napórát a debreceni Református Kollégium számára, tanulmányainak emlékéül készítette. További feliratok: HA A NAP, ÉN IS SZOLGÁLOK, DE KÜLÖMBEN NEM HASZNÁLOK - A LEGHOSSZABB 'S LEGBOLDOGABB ÉLET IS MINT EDGY ÓRA UGY ELMULIK, VIRTUSAINK HALHATATLANOK MARADNAK. Peremén égtájjelzések.
Adatközlő: Bartha Lajos, 1994.
Irod.: TAKÁCS Béla: Devecsery István napórája. = REFORMÁTUSOK LAPJA, 1975. 22. sz. ; BARTHA Lajos: A napórakészítő Devecsery István. = METEOR, 1994. 11. sz. 50-52. p.; BARTHA Lajos: Hordozható napórák. Bp. 1995. 18. p.
151. Végh Dezső u. 4. Társasház, 1935 körül épült.
Napóra van a D-i homlokzaton 6 m magasban. Vertikális, árnyékvetője csaknem vízszintes. Számlapját 14 darab klinkertéglából kirakott félkör alkotja 2 m-es átmérővel. Középen sugaras napkorong. Óraszámozása jelenleg nincs, de a vakolat lemállása előtt lehetett. A napóra az épülettel egyidős, 1935 körüli.
Adatközlő: Tóth Sándor, 1981.
Irod.: EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1995. 3. sz. 1. p. (képpel).
