A szöveg közt több helyt előforduló szokatlan vagy a nép szájáról vett kevésbbé ismert kifejezések értelmezése.
Aggottas nád. A mult évi vagy még régebbi sárgán maradt nádra mondja a velenczei halász; néha «tavali» jelző is járja. A Fertőn is így mondják vagy egyszerűen csak aggottast, aggost használnak.
Bakacs. Az alacsony növésű leveles Scirpus-fajok neve a Fertőnél.
Békanyál. Characeák, fonálszerű, néha a tó nagy részeit elfogó vízinövények neve a Velenczei tavon
Csepőtés. Alacsony bokros-gazos helyek (Vasmegye) főleg a mezőn.
Csillagsás. A zsombékok tetején csillagszerű üstökben növő Garex-féle növény.
Csörmelékes. Gazos helyek a mocsárban, nádban.
Csuhi vagy csuhú. Scirpus lacustris neve a Velenczei tavon és Fertőn. Ha nagyobb részletekben nő, erre csuhis vagy csuhús járja. A Fertőn ezeket – főleg a sűrűbbeket – nádcsuhúnak mondják.
Csuportozik. Csoportosul vagy összeverődik a vizivad, mikor őszszel útra készül (Velencze). Más a csuproz, ezt egy dinnyési halász a szerkök (Hydrochelidon) fészekrakására mondta.
Elpilledt vagy pilledt. Bágyadtra mondják Sopronmegyében. Velenczén libbedt.
Erőszakos idő. Szeles, barátságtalan időre mondják Velenczén.
Felberren. A robajló szárnycsapással, lármával hirtelen felkelő madárra mondják; néha felrobog.
Fellázong. Nagy csapat madárnak egyszerre való felemelkedése, különösen ha azután össze-vissza repkednek. A Velenczei tónál főleg a sirály csapatok felkelésekor mondják.
Felugrik a gém, mikor a nádságból hirtelen kiemelkedik. Néha a «felrúgja magát» kifejezést is használják a halászok.
Fenék. Nagyobb homorodás a síkságon, melyben tavaszszal a víz összegyülemlik s tócsát alkot. Szikes talajon «székfenék»; «széktó», ha víz is van benne. Kisebb, pár méter nagyságú homorodásokat, melyekben a víz megszokott állni, Sopronmegyében (pl. Chernelházán) linkónak hívják.
Förmeteg, förmeteges. (Velencze). Zivatar, förgeteg; zivataros, förgeteges.
Forrázó meleg. (Fertő vidéke). Nagy hőség.
Fürészlevelű sás. Stratiotes aloides vízinövény neve a «Hanyságban».
Gólya förgeteg. A gólyák megérkezése táján, márczius utolsó harmadában, beköszönteni szokott, rövid ideig tartó rossz időre mondják, melyet hirtelen szélrohamok, havazás, hideg jellemez. Vasmegyében hallottam.
Hanyzsíkos. Rövid náddal, vízinövényekkel benőtt, nem igen mély vizű helyek. Velenczén és Dinnyésen hallottam. Ide tartoznak: hany, hanyság, hanyságos (Sopronm.).
Harmatos a víz. A fertői halász mondja, mikor szélcsendes időben hajnalonként harmat száll s a víz felszínén vékony hideg réteg keletkezik.
Kapu. Két nádrészlet között levő nem igen széles, de nem is szűk szoros. Velenczén járja.
Kevejeg (Velencze). Össze-vissza csapkodva repdes. «Kevejegnek a halászmadarak». Néha a «forrnak» is járja.
Kódog, kódorog (Velencze). Bolyong, ide-oda jár, mintegy czéltalanul. «Kódognak, bojognak a ludak».
Kopolya (Dinnyés, Fehérm.). Kisebb, részben nádas, sásos vízállás, mely egymagában fekszik a sikon s körülötte szántóföldek vannak.
Lengeteges, lengéses. Ritka nádasrészletek a Velenczeí tavon. «Oda szállt a récze a lengésesbe» vagy «lengetegesbe», «lenge nádba».
Megfakad a tojás (Hegykő, Sopronm.). Kikel.
Megforrott a víz (Fertő vidéke) mikor nagy hőség után egészen átmelegedett.
Mosolygó (Fertő). Kis homokzátony, mely körül a víz rendesen ránczokat vet, játszik s így mosolygásra emlékeztet. «A halászmadarak szeretnek a «mosolygókon» keresgélni.»
Öntés (Fertő). Szemetes nádtörmelék, melyet a szél és hullámok a partra vetnek s mely ott összehalmozódva lerakodik.
Poros a levegő (Fertő). Szép meleg időben, mikor párás, fátyolos. Erre a porosságra vonatkozik, a mit az angol «the haze»-nek mond.
Pöngő jég (Velencze). Gyengébb fagy után keletkező vékony jégréteg.
Rigya. Zsombékos, ritkás, de ladikkal nehezen járható buczkás, nádbokros, nagyobb részletek a Velenczei tavon. Ha összefüggő nádságban némely helyek ilyenek, akkor erre azt mondjká: «rigyás».
Sisak (Fertő). Levéltelen alacsonyabb növésű Scirpus-fajok neve a Fertőnél.
Suhás (Alföld). Alacsonyabb, sűrű füzes részletek.
Torzs. Lekaszált, a víz színéig érő kefeszerű nádság.
Vadludhát felhő (Alföld). A vadlúd hátának rajzolatához és színezetéhez hasonló felhőzet.
Zajog, zajgás (Velencze). A vizimadarak lármázására mondják a halászok. «Zajog-nak, kajdásznak a ludak.» «Ide hallatszik a halászmadarak zajgása».