Esti Lapok (Pest), 1849. április 30.

Leborulok szent földeden, hazám! Hazámnak szíve! Pest!

Messze jártam tőled, egész világ volt közöttünk, egész század folyt azóta le, hogy nem láttalak. Oly hosszú volt az idő, oly hosszú volt a tér, mely tőled távol tartott.

Mennyit szenvedénk, mennyit szenvedétek!

Elpanaszoljuk-e egymásnak mindazt? Egymás keblére borulva, a fájó emlékezet s az édes öröm omló könnyei közt! A kétségbeesés napjait, a fekete éjszakákat, a végigsírt napokat.

Emlékeztek-e a hosszú szenvedésre, mi négy hónapon át rajtatok feküdt, vagy elfeledtétek azt az örömmámor legelső percében, midőn a legelső magyar huszár szabad utcáitokon végigrobogott?

Minő perc lehetett az! hogy futottak elébök, öregek, ifjak, gyermekek, nők, férfiak, hogy csókolták a naptól barnult kezeket, melyek a hazát megszabadíták, hogy sírtak mind, mind örömükben.

Mennyország a pokol után. Nézzétek Pestet most!

Minden házból öt-hat nemzeti lobogó röpköd a szélben. Mintha a város el akarna repülni, fel az égbe, örömében.

Mikor az ellenség jött, egynél több fekete-sárga lobogó nem köszöntötte, csak egy ember akadt, ki azt kitűzte, az is meghalt, megölte magát, mérget vett be győzelmeink hírére.

Nézzétek Pestet most.

Az utcákon tarka néptömeg forr, ünnepi öltözetben, mosolygó arcokkal, egyik a másiknak adja a győzelmi híreket, nevetnek, jókedvük van, részegek az örömtől.

Mikor az ellenség jött, üres volt minden tér, gyászban jártak az emberek, nem szóltak egymáshoz, nem néztek az égre, nem jártak a templomba. Érezték, hogy elhagyta őket az isten. Tiszteljétek a pesti népet.

Kik itt maradtak az ellenség közepében, de itt is a hazáé maradtak.

Az ellenség hosszú ittlét alatt nem nyert tőlök egyebet, mint a gyűlöletet, azt el is vitte magával, itt csak a szeretet maradt, a honszeretet.

Térjetek vissza, népünk fiai, térjetek vissza honotok szívébe, s midőn találkoztok arcokkal, miken az öröm hajnala sugárzik, jusson eszetekbe, hogy azok igen sokat szenvedtek s mindazt a hazáért.

Tiszteljétek a pesti népet!


VisszaKezdőlapElőre