Az Isten közellétének jelei mutatkoznak mindenütt.

Ma délben a nap fényes, szivárványos udvarában jelent meg az égen. Köröskörül egy fényes gyűrű ragyogott a nap körül, tartósan, fényesen, mintha ebben akarta volna tudtunkra adni Isten: „nézzétek, a nap is úgy körül van véve, mint ti, de azért a nap mégis nap marad. S bárha a légkör minden átkozott párája körüle támadt is, estére a nap e párák vérével pirosra fogja festeni az eget.

A csodák napjai eljöttek.

Az Isten minden nap, minden percben eljő tudtunkra adni, hogy ő még él és velünk van.

Mikor földönfutók voltunk, ő adott menhelyet, mikor gyöngék voltunk, ő adott erőt. Mikor az ellenség tüzet küldött reánk, ő oltotta el.

És most, midőn szent harcba készülünk, ő is megjelenik csodaképeivel az égen, ő megyen elöl tűznek és fénynek oszlopában, mintha mondaná: „In hoc signo vinces”.

Nézzetek az égre. Nem emberektől, Istentől jő a segély. És ha ő velünk van, ki van ellenünk!

Nézzetek az égre, a győzelem ígérete odafenn ragyog. Isten kötött velünk frigyet. Ő int felénk, ő adta zászlónkra az áldást.

Isten nevében. Előre! Győzelemre!