CHARIVARI

Annyi hírünk van, jó, rossz, összevissza, hogy akár conversationslexicont lehetne belőle csinálni.

Azért is közöljük azokat betűrend szerint.

A. Aradot bevették. Minthogy alul nem mehettek bele, felülről másztak bele kétezer lajtorján.

B. Bécsből kibotozták a polgárok s a német katonák a horvát katonákat.

Berlinben nagy demokrata congress gyűlt össze.

C. Csáktornyán harminchét önkénytest elfogtak a horvátok, mikor azok az előőrsön leitták magukat; ha igaz, sem kell hinni. – Két járvány betegség jár most országról országra, egyik a Cholera morbus, másik a Corona morbus.

D. Debrecenből ismét kétezer önkénytes ment át a Királyhágón a dumnye rómaiaknak a fejére kopogtatni.

E. Eszékről Batthyány Kázmér felküldött egy megrakott gőzhajót, melyet a parton tizenkét fogoly Hardegg vasas és egy huszár escortirozott. A fogoly vasasok, kiknél összesen öt kard volt, útközben negyven fegyveres rácra bukkantak, kik közül elfogtak huszonhetet s bevitték Eszékre.

F. Ferenc szobrát ledöntötték a bécsiek, mások szerint csak a fejét fürészelték le.

G. Győr körül van véve vízzel és megerősítve ágyúkkal, nem úgy, mint mikor Jellasics azon járt.

H. Hodzsát saját alattvalói elfogták s becsukták egy pincébe.

I. István herceg elment Londonba; mért nem vitte el T. Ádámot is, milyen capitalis beafsteak válnék kettőjükből.

Itt helyben, úgymint Pesten több r. katolikus papok nyilvános helyeken prédikációkat tartottak a császár ellen. Nincs más kilátása őfölségének, minthogy kikeresztelkedjék – rácnak.

K. Komárom úgy tele van búzával és más eleséggel, hogy ha ötvenezer ember beleveszi magát, ötven esztendeig ki nem koplaltatják belőle.

L. Londonban iszonyú drága kezd lenni a házbér, a bekövetkező királyvándorlások miatt.

M. Marosvásárhelyről rossz hírek szállongnak. Átkozott a nyelv, mely először kimondja, hogy mik. Nem szabad igazaknak lenniök.

Milánóban melege van Radeczkynek, dacára a hideg novemberi napoknak:

N. Nugentről (valahogy franciául nem kell olvasni ezt a muszka nevet, tót vót az öregapja is) semmit sem hallani, s ez legjobb hír, amit róla mondani lehet.

O. Olmücben a város elsáncolta magát a királyi vendégektől. Okultak a régi residentia példáján. Ezeknek Corona morbusuk van, ez ellen húztak kordont.

P. Perczel barátunk, kinek a magyarok Istene Attila kardját adta kezébe, ugyancsak üti-veri az ellenséget oda alá vitéz szittyáival. Egyebet sem hallani róla, mint hogy most itt püfölt meg egy generálist, majd meg amott kergetett el egy tábornokot; nem kérdi először: hogy szabad-e őt ütnöm? hanem először megveri s azután nyugodt lélekkel jelentést tesz róla. Ilyen vezérek kellenek nekünk forradalomban.

Q. Ferdinand úr – az a lotharingo-habsburgi – még mindig azt hiszi, hogy ő király.

R. Rózsa Sándor a verbászi táborban van. Rómában a pápa exkommunikálta Ferdinándot. Úgy kell neki, ha mindjárt nem igaz is.

S. Székely katonáink és huszáraink hazamentek Erdély védelmére, oláhok halálára.

T. Temesváron még mindig basa Rukovina. Jön idő, jön a selyemzsinór – de kenderbül.

U. Urbánt felakasztották – ha még fel nem akasztották, ezután fogják felakasztani.

X. Ferdinánd úr még mindig ír atyai placatumokat az ő szerette népeihez.

Y. Ferdinánd úr már most tót császár is szívesen lenne. Szegénynek még majd tótul kell dikciózni; az igaz, hogy elég csehül van arra, hogy a csehek között uralkodjék.

Z. Zsófia hercegasszony szemlátomást hízik. Szegénynek mi baja lehet? Tán csak nem evett státusadósságokat, hogy azok nőnének meg annyira a gyomrában?

J. Jellasics aranyos mentében ült be a Burgba. Az a mente Budának volt szánva. Még meglehet, hogy itt fogjuk kiporolni. Mondják: hogy seregeivel útnak indult, Olaszhonból haza jövő seregeink feltartóztatására. Ne féltsük szegényt, jól tud szaladni.

V. Varasdon nagy zsurlódások vannak a nép és katonaság között. Ez utóbbiak már mindenükből kiették szegény nyomorgatott hazafiakat. Utoljára is vasat fognak enni, magyar vasat.

W. Windisch-Graetzről beszélik, hogy már jön Pozsony felé. Nyugton lehetünk: ott van Görgei.

Mindezekből pedig az a tanuság, hogy akármi baleset érjen is bennünket, nem kell elcsüggednünk miatta. Hol minket ütnek, hol mi ütünk mást, ez a háború sora. Ha valaki megüt bennünket egyszer, üssük vissza kétszer. Higgyük a legjobbat s legyünk készen a legrosszabbra.

Bem tábornok okadatolva menti magát az ellene támadt gyanú nyilatkozványai alól. Mi csak örülni fogunk rajta, ha őt tisztának látandjuk. Napjainkban az árulók tömege légió, nem csuda, ha a fölébredt gyanúsítás szelleme néha az ártatlanokat is sújtja.


VisszaKezdőlapElőre