A világnyelv és betűi

Azt, hogy az emberek egy nyelven beszéljenek, ha eddig meg nem érte a világ, ezután már éppen nem érheti meg. Minden életképes nemzet igyekszik irodalmát kifejteni, s ezáltal a nemzetiségek olyan alakuláson mennek át, minő a folyó anyagnak jegecülése; a fluidumokat még lehetett eggyékeverni, de a cristallumokat ki egyesítheti más cristallumokkal?

Hanem ahelyett létrejönnek a „világírás” betűjegyei, miket az üzletvilág a kerek földön mindenütt sajátjainak fogad el, s a közös írást mindenki egyforma könnyűséggel olvassa a saját nyelvén, a kínai éppúgy, mint az indogermán, semita, az urálaltaji vagy a magyar.

Már a múlt században több százra mentek azok a betűjegyek, miket minden európai nép egyformán olvasott.

Először is a kilenc arab számjegy, azután a hónapok tizenkét jelvénye. Egész táblázatot állíthatunk belőle össze, amint következik.

Legközönségesebb jegyek

több
kevesebb
és
sokszor
soha (végtelenség
jegye)
vége
van
nincs
ismét
egyenlő
hasonló
kétséges
ismeretlen
ellenkező
eredmény (gyök)
négyszög
köb
lehetetlen
(körnégyszögesítés)
meg van oldva
(Pythagoras)
vigyázat
mindig (farkát
harapó kígyó)
cikk
meghalt
született
ki van egyenlítve
megjegyzendő
százalék
arany
font
melléklet
zár

Vallásos és szimbolikus jegyek

istenség
szerelem
törvény (mérleg)
ítélet
szent
Krisztus; keresztény
Mahomed; török
remény
hit
király
királynő
cselszövény
(boszorkányláb)
harc
béke
emlékezet (nefelejcs)
büntetés (bitójegy)
egyezség (két
összefogott kéz)

Mértani, földtani és csillagászati jegyek

város
falu
vár
parterősség
kikötő
kolostor
csárda
világítótorony
világítóhajó
rom
hegy
tűzhányó
sziklák a tengerben
folyam
határ
csatorna
pusztaság
zátony
vasút
erdő
mocsár
irányzat
indulás
érkezés
tenger (víz)
föld
nap
hónap
év
forrás
vízesés

Üzleti és ipari jegyek

társ
gőzkocsi
gőzhajó
hajó
szekér
kohó
bánya
fürdő
óra (clepsidra)
szabó
rendelet
katona (lövészjegy)
gép
színészet
húsvágás
méreg, halálos
vásár

Jegyek a kínai ábécéből

férfi

fa

Mexikói képírásjegyek

tegnap
holnap

Rosicrucianusok jegyei

titok
sietség
pápa
püspök
papság
római egyház

A börzéken használt baldovernyelv jegyei

bank
bank rupt
fél (és medio)
egész (s ultimo)
hausse
bessz
bilance
aktíva
passzíva
kereskedés
tolvajság
kész fizetés
veszteség (rák)
takarékpénztár

Japán és európai kereskedők által használt értekezési képbetűk

levél
láttam, elfogadom
eladó
aratás
búza
rizs
árpa
zab
tengeri
szesz
bor
kávé
tea
cukor
dohány
gyapjú
gyapot
hal
csomag

Azték iratokon fölfedezett jegyek

eső
szél
meleg nap
zivatar
forgószél

Chippewas sírkövek képbetűi

bivaly

sertés
lteknönc
európai
idegen katona

Az országok neveit képviselő címerek

Magyarország
Ausztria
Németország
Franciaország

Ezekhez jönnek még a hónapok jelvényei

Január
Február
Március
April
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December

és a kilenc arab számjegy, a hat római számjeggyel együtt.

Íme száznyolcvan olyan jegy, amit már a XIX. században használtak nyelvkülönbség nélkül, s amiknek legnagyobb részét minden tanult ember ismerte, s a nyomtatásban nem akadt fenn rajta.

Az egyiptomi hieroglifok, a perui quipuk, az indus wampumövek, a kihalt rézszínűek sírkövei, a tazmán képbetűk, az aztékek pálmahéjra festett feliratai, a mexikói évkarikák és naptárkövek, de különösen a kínai írásjegyek, a Tsok írásmód, azután a bevett szokás, az elfogadott használat a XX. században ezeren felül szaporíták azokat a jegyeket, amik egy egész szót és fogalmat fejeznek ki, s a legszükségesebb ezer szó birtokában már képes az ember a legsürgősebb közleményeket olyan nyelven is megértetni, amelyet nem ért.

A városok neveit a földrajzi vonalok és számok jelezék:

0       11       16 1/2

+ 49: ez Párizs. + 52 1/2: ez Berlin. + 47 1/2: Budapest. A túlsó félgömbnél a délkör megfordul, s a szám túlkerül. E jegyből a közös térkép után minden nemzet megérti, honnan jön a tudósítás, holott betűkkel leírva nem tudná elolvasni.

Ez általános írás még közelebb hozta a külön népfajokat egymáshoz, voltak hírlapok, egészen e világírás jegyeivel nyomtatva. Otthon városnak egyik új intézménye az volt, hogy minden hazatérő aerodromon egyik gépésze azalatt, míg a gép a maga útját megtette, a távolról hozott tudósításokat, eseményeket a világírás jegyeivel cinklapra beedzé; mikor megérkeztek, a központi tudósító átvette tőlük az egyforma szélességű cinklapokat, s azokat összeállítá. Az így szerkesztett hírlap mellett aztán a villanytávírda is hátramaradt a versenyben, s kezdett az elavult találmányok lomtárába aláhanyatlani, mint ahogy elmúlt a lőpor és a gőz, mely egy század előtt még demiurgus volt: világromboló az egyik, világteremtő a másik.

S az egymással oly könnyen és oly folytonosan érintkező népek tudtak egymáson segíteni nagy bajaikban; egyiknél könnyebbült a munka, a másik fölébredt a tespedésből; bőségüket egymásnak kölcsön tudták adni; eltanulták egymás előnyeit. Mindenkire nézve volt egy még alsóbb fokú népfaj, akit valamire tanítson, akit a földről fölemelkedni segítsen; hisz még akkor is volt a földön kilencmillió emberevő, s azok közt hárommillió közép-afrikai állatember, a szőrös testű, majomfarkú niamniam nép; ki még a kőfegyvert sem ismeri, doronggal harcol s ellenfelét azért öli meg, hogy megegye. És annak is mind emberi lelke van.

Az pedig régen meg lett cáfolva már, amit a múlt század tudósai állítottak, mintha a különféle népfajok érintkezéséből eddig ismeretlen új uralkodó nyavalyák lepnék meg az európai fajokat. A múlt század nagy ragályait és járványait a római cézárok idejében is ismerték, Amerika feltalálása előtt, s ami veszélyes kórban III. Henrik meghalt, arról már Dávid, Izrael királya is keservesen énekelt. Ellenkezőleg a lég- és égaljváltoztatás, a vetőmag megújítása, az új háziállatok meghonosítása, vérvegyítés, keresztezés, nemesítés, sok megrögzött csapást megszüntetett, melyben századon át pusztult a mívelt faj, s a szelídített háziállatok, és a gazdasági növények.


VisszaKezdőlapElőre