[1] Az ügyvédek Angliában kétfélék: a sollicitorok, akik a pört előkészítik s azok, akik a bíró előtt tárgyalják. Nálunk hála istennek csak egyfélék. De még azt is sokalljuk.

[2] Mikszáth nemrég egy cikket írt a magyar paraszt észjárásáról, melyet hihetőleg ösmernek olvasóink. Megírta Nagy András János kitűnő mondását, ki 20 ezer forintot akarván ajándékozni Hódmezővásárhely városának, azon tanács ellenében, hogy azt tudományos célra adja, magyar bölcsességgel felelé: »Egy artézi kútra adom, mert a tudomány már sok fejet megzavart, de a víz még egyet sem«. Mire »egy valaki« Nagy András János uram nevében is panaszkodó cikket írt a Vasárnapi Újságba, melyben tagadják, hogy valaha Nagy András János mondta volna az említett ötletet. Mikszáth megfelelt szokott humoros modorában e levélre ugyanott, de Szemere Attila tisztelt írótársunk úgy látszik, nincs megelégedve a felelet szelídségével s a föntebbi nyílt levélben szól a kérdéshez. (A szerk.)

[3] »a mi emberünk«

[4] A képviselőház többi tagjait is csoportokra osztva fogjuk bemutatni a »Vasárnapi Újság«-ban, külön a jogászokat, a papokat, a fiatalokat, öregeket stb. M-th K-n

[5] Az aradi hölgyek ugyanis, mint a lapokban olvasom, elhatározták, hogy Jókaitól és tőlem könyvet nem vesznek és semmit sem olvasnak többé - amiért a 25. paragrafust megszavaztuk. Nem lesz nekik nehéz megállani. Mert ha én kötekedésből viszont azt határoznám el, hogy sohasem táncolok ezentúl aradi hölggyel, nekem se volna nehéz megállani, mivel egyáltalán nem szoktam táncolni.

Mindenféle formában szép a hazaszeretet és lehet, megérdemeljük ezt a büntetést, de mellesleg legyen mondva, olyan paragrafust szeretnék már én egyszer látni, amely után azt határoznák el a hölgyek, hogy ezentúl megveszik a magyar könyveket - habár csak az ellenzéki írókét is.

[6] Non Argus: a sajt ugyanis ne legyen százszemű, azaz lyukacsos; cignus: ne legyen hattyúfehér; Magdalena: ne legyen vizenyős; Mathusal: ne legyen öreg; Habakuk: ne legyen könnyű (Habakuknak ugyanis könnyűnek kellett lennie, hogy az égbe fölvihették); és Lázárus: ne legyen szagos, mert Jézusnak mondták, mikor Lázárt meglátogatta: »Immár, uram, szagos is«.

[7] Jókai Mór írt a Pesti Hírlapban egy igen szép elbeszélést. »A leaotungi emberkék« címen. Ez emberkék hazája egy világtól elzárt kínai tartomány, melyet egyszer, hajdani időkben földrengés alkalmával egy óriási szikla úgy eltorlaszolt, hogy onnan csak az ott élő aranymenyétek tudtak kijutni egy keskeny egérúton.

Az emberek bennrekedtek, s idők múltán nagyon megkisebbedtek. Ennek története pedig az, hogy van Leaotungban egy naftatartalmú csodaforrás, mely megakadályozza a test kifejlődését, s ha az állati kölyköket vagy gyermekeket születésük után megmártják benne, nagyon kisded termetűek maradnak. A katasztrófa alkalmával kormányzó leaotungi helytartó tehát, hogy a folyton szaporodó faj megélhessen a szűk területen, a forrással ivadékról ivadékra megkisebbítette népét, hogy hogy végül oly aprókká lettek, hogy a szűk egérúton is kijárhattak a világba. Egy harminckét leaotungi emberkéből álló deputáció történetét írja le a mese, melyet Leaotung azért küld a külvilágba, hogy a tartomány alattvalói hódolatát tolmácsolja Csia Csingi kínai császár előtt, ki egy aranymenyét nyakára kötött üzenettel magához rendelte azt. A t. Ház írója a klubban meginterpellálta Jókait: honnan vette az ideát ehhez a bájos meséhez, mire Jókai egy Mikszáth-hoz intézett humoros levélben azt felelte, hogy tarokkozás közben bukkant reá, s hogy a leaotungi emberkék voltaképpen a tarokk kártyák figurái, a skiz lévén köztük a kínai császár stb.

E levél adta a fenti karcolat írásához az alkalmat 1890 nov. végén a fúzionálási hírek közepette.

[8] Idézet »Háry János«-ból.

[9] Mai nappal megszűnik. Szerk.

[10] Foemina luxuriosa et molli cum ingenti apparatu et frequentia, aulaque sua ipsissima.

[11] A Gunár volt az a ló, melyen az Almássy-összeesküvés idején hadra készült s melyen aztán később a koronázáson lovagolt a király kíséretében.

[12] Gyulai Pál költeményei. Harmadik, bővített kiadás a Franklin Társulatnál.

[13] Kóberle valószínűleg a »Kóborló« szóból jövevényt jelent oláhul, s ezalatt a magyar is értetődik, nemcsak a zsidó.

[14] E rögtönzés teljes szövegét nem tudtam, de egy különös gondolatom támadt. Másnap (azaz ma reggel) elmentem az apátplébános úr gazdasszonyához, s a főtisztelendő úr tegnap levetett ingmandzsettáját kértem tőle. S íme, az egyiken csakugyan megtaláltam plajbásszal leírva a remek rögtönzés teljes szövegét. Itt küldöm a tisztelt szerkesztőségnek eredetiben a mandzsettát. r. l.

[15] Különben legközelebb indul meg Magyar Lányok címmel egy képes hetilap leánykáink részére

[16] Miért félnének Katánghytól? Attól a szelíd embertől! Hiszen Katánghy maga is a naplóbíráló bizottság tagja és büszke erre az állására. A szerk.

[17] Nedeczky István

[18] A Pista jogos diurnuma 15 forint. Szegény ember. De ha ennél kevesebbet nyer, elégedetlen ember.

[19] Szó sincs róla! A kiadó.

[20] A skvarka tepertyűt jelent tótul, tehát akkora kicsi földet, mint egy tepertyű. Ezért híjják skvarkának a nógrádi magyarok a kis birtokot.