[1] 1715: LXVII. t.-c.

[2] Családfa képe (az elektronikus változatból hiányzik! - a szerk.)

[3] Címerük a következő: A pajzs alját sátorok alatt tanyázó török tábor foglalja el, középen a basa sátorával. A tábor fölött feljebb várbástya nyúlik el, melynek tetején egy magyar vitéz, baljában zászlót tartva, egy ágyút süt el. A pajzs fölötti sisak koronáján férfikar könyököl kivont kardot villogtatva; kétfelől zászló lengedez. A pajzsot szokásos foszladék veszi körül.

[4] Vályné följegyzése.

[5] A hiteles anyakönyvi kivonat szerint ezek voltak a keresztszülők: Tek. Konkoly-Thege László úr, tk. Komárom vármegye főbírája, ns. Bonkovics Zsuzsánna, ns. Molnár Mihály, ns. Takó Zsuzsánna, ns. Szabó Lajos h. ügyvéd és táblabíró, Fogthüy Erzsébet, ns. Kalicza János, ns. Czike Klára, ns. Nagy Sámuel, ns. Czike Zsuzsánna, ns. Beöthy Gáspár, Kovács Katalin, öreg Varjú János, Tuba Lidia, ifj. Szarka. János, Töltési Lidia.

[6] Vályné följegyzése.

[7] Felváltási jegyzőkönyv 158. lapon; Komárom város levéltárában.

[8] Vályné följegyzése.

[9] Jókai Mór említi ezt a jelenetet az Üstökösben 1872-ben.

[10] Szűts Ferenc elbeszélése.

[11] Jókai saját elbeszélése.

[12] Jókai önéletrajzi feljegyzései.

[13] Megjelent 1834. július 16.

[14] A reformata vallást követők részéről a megholtak és eltemetettek lajstroma az 1837. évben a komáromi levéltárban.

[15] Szinnyei József »Timár-ház« c. feljegyzése.

[16] Weinmüller Franciskát később mégis hálójába kerítette egy Bárány nevű érsekújvári kereskedő, feleségül vette, minden vagyonát eltékozolta, úgyhogy Szinnyei József még látta őt az 50-es években Pesten, az Erzsébet téren, kis táskával ülve egy padon, várva az arra sétáló Czuczort, ki rendesen alamizsnát adott neki.

[17] Orlay Petrics Soma följegyzései.

[18] Vörösmarty »Az éjféli ház« című költeményét szavalta.

[19] Száki társulata.

[20] Később jónevű festő lett belőle.

[21] Jókai visszaemlékezései.

[22] Gyenes Mihály volt Kecskemét legnagyobb jóltevője, több milliónyi csemetét ültetvén el a határban, melyekkel megzabolázta a homokbuckákat.

[23] Kőrösy László: Korrajzok. Jókai Mór.

[24] Erre Szegeden és Debrecenben is voltak példák.

[25] Jókai saját visszaemlékezései Kecskemétről.

[26] Ezek közt említi Jókai (Márton Ferit) Abonyi Lajost.

[27] Szalay Sándort, Szalay Jancsit, Gaál Józsit, Zabolay Pistát és Hartmann Józsit említi Jókai, mint akiket olajba festett s tőlük vászon és festék fejében öt-öt forintot szedett be.

[28] Szuper Károly maga azt írja kézirati naplójában I. füz. 62. lapon Kecskemétről 1843. febr. 2-ról: »Gyakran meglátogatjuk Jókay Móricot, kivel én még Komáromban ismerkedtem meg s már ott egy vígjátékot írt számomra, a 'Víg cimborák'-at, most pedig a Hétköznapok c. regénybe fogott.« »A zsidó fiú«-nál tehát még egy előbbi darabja is volt Jókainak, de erről ő soha nem tett említést.

[29] A három költemény a következő: »Románc«, »Az arany és az ember« és »A hármas kín«.

[30] Kőrösi Sándor országgyűlési képviselő, kecskeméti volt iskolatársa emlékezései.

[31]

Kedves anyám!

Végeztem. Elvégeztem a tizenhárom éves iskolai pályát; bár vele együtt a tévedéseket, a csalódásokat, mik az ifjút, a gyermeket majd kísérik, majd vezetik, csalogatják és üldözik, - elvégeztem légyen! vagy ha mikor őket teljesen elhagyám, mi életem elhagyásával hihetőleg ugyanazon órára fog esni, ily megelégedetten mondhassam; - mint most, - hogy végeztem! Mint első eminens jöttem ki az iskolából, vajon a világ micsoda kalkulust fog adni?

Folyó hó 31-én hagyom el Kecskemétet - csak annyi jóakaróm legyen valaha a széles világon, mint itt, minden rendűek és sorsúak között volt - elég lesz! - Aug. 1-én több dolgom lévén Pesten, ott maradok és 2-án, pénteken sietek kedves anyám és minden kedves rokonaim karjai közé.

Móric.

[32] Peti Józsefné följegyzései.

[33] Lakőr arról is nevezetes kutya, hogy midőn 1845-ben Petőfi Jókayéknál megfordult, türelmetlen természetével kiigazította a kutyát nevén szólító Válynét: »Bocsánat, le coeur, nem la coeur« mire Vályné maradt fölül, mondván: hogy ő magyarul beszél. Peti Józsefné följegyzései.

[34] Peti Józsefné, Vály Mari följegyzései.

[35] Török Zsigmond »Apró fényképek« című munkájában írja le e találkozást, melyből azonban csak annyi igaz, hogy találkoztak és hogy bemutatta ott levő barátainak; az ízetlen, sőt ostoba dialógus, melyet a Petőfi szájába ad, nem történhetett meg, valamint a találkozás se lehetett novemberben, mint Török írja, mert annak körülbelül március 2-án, vagy legfeljebb 3-án kellett megesnie.

[36] Már januárban (1846) írta Bécsbe Kecskeméthy Aurélnek: »Amit én Jókai iránt érzek, az igazság szerint nem is barátság, nem is testvéri szeretet, vagy tán e kettőnek keveréke, vagy talán mindkettőnél több... Valami le nem írható s tagadhatlan, hogy a világon senki iránt sem érzem azt, egyedül őiránta.«

[37] Peti Józsefné - Vály Mari följegyzése.

[38] A Komló a Vármegyeház utcában az írók által is kedvelt kerti mulatóhely volt.

[39] Hogy Petőfi jelen volt-e a március tizennegyediki népgyűlésen, kétes. Ferenczi és némely emlékezések szerint nem volt, más források ellenben mint jelenlevőt említik meg az elnöki emelvényen, ahol állítólag Jókai mellett ült.

[40] Mint Pest megye levéltárnoka halt meg a 90-es években; egészen közepes író lett belőle.

[41] Egressy Gábor így írja le, mint szemtanú, a jelenetet: Jókai szavai rémítő lelkesedést idéznek elő a népben. Ekkor Petőfi felemelkedik, mint egy túlvilági alak, mint megtestesült népszenvedés, mint ítélet halálangyala. Elüvölti nemzeti dalát. E hangok leírhatatlanok. Most is látom és hallom azokat. És örökké fogom látni és hallani, mert a kép és a hang elválaszthatatlanok.

[42] Jókai saját följegyzése.

[43] Degré emlékiratai.

[44] Pákh Albert, mint szemtanú beszélte el Szinnyei Józsefnek.

[45] Eredetije Hegedüs Sándorné birtokában.

[46] Jókay Károly naplója.

[47]

Teljes hatalmú országos biztos úr!

Rózsa Sándor amnesztiáját kézbesítettem. Eljárásom kissé divergált a vett utasítástól, de a körülmények, úgy hiszem, igazolandják. A kérdéses hadnagy jelen nem létében a bocsánathirdető levelet Lukácsy Károly első őrmesternek adtam át, mint ki ez ügyben maga legtöbbet fáradozott, azon utasítással: hogy rögtön keresse föl Rózsa Sándort s a kérdéses föltételeket tudtára adva rögtön indítsa meg már 280-ra szaporodott csapatjával rendeltetése helyére, stb.

Alázatos szolgája,
Jókai Mór.

[48] Kossuth tréfás szavajárása az olyan dolgokra, melyek otthon készültek, például külföldi tudósítások vagy hadi jelentések. De applikálta ezt a flancolásra szánt tárgyakra is, párizsinak kiadott női ruhákra, otthon készült külföldi borokra stb.

[49] Így gúnyolták a rendőrminiszter tisztviselőit nagy vörös strucctollaik miatt.

[50] Res servando non servabilis: - ruhákat, brokátokat; prémeket értettek ilyenek alatt.

[51]

Igen tisztelt Szerkesztő úr! Becses levele következtében van szerencsém szerkesztő úrnak válaszolni, hogy az átnézet végett átküldeni tetszett példányaiból az Esti Lapoknak, melyeket mai napig, a fáradalmas hadi foglalatosságok miatt, csak gyéren volt alkalmam olvasni, tökéletesen meggyőződtem arról, hogy a minap tisztelt kormányelnök úrnak, csupán mások állítása után, beszéd közben előhozott szavaim, mintha az Ön által szerkesztett lap a mindenáron békekötés és az elnyomott Olaszország elleni segítségadás szellemében működnék, most, midőn az érintett lap minden számait átolvastam, alaptalannak mutatkozik, s azért is azt visszavonni, s azon egyszersmind szíves örömet kifejezni el nem mulaszthatom, miként az átnézetnél e lapnak irányát a hadsereg tulajdon érdeke szellemében szerkesztve, éspedig egészen másképp találtam, mint arról ezelőtt mások által értesültem.

Engedjen meg, tisztelt Szerkesztő úr, ezen minden további jelentőség nélkül kiejtett s Önnek tán kellemetlenséget is okozott szavaimért s legyen meggyőződve arról, hogy a szabad sajtónak, melyet mindenkor a valódi szabadság kútfejének tekintettem s mint a szabadság legfőbb kincsét tiszteltem, nincs nagyobb tisztelője mint

Klapka.

[52] A Kossalkó hagyatékából bírja a Nemzeti Múzeum most az egyetlen példányt, mely még megvan.

[53] M. K.

[54] Mikor a nap lenyugszik.

[55] Vadnay Károly följegyzése.

[56] Vadnay Károly följegyzése.

[57] A becsületes Kossalkó János közvádló egy emlékiratban fejtette ki, hogy a fölsorolt írók együttvéve csak a napok uralkodó hangulatának voltak tolmácsai és hogy nem üldözendők, minek következtében abban maradt az írók üldöztetése. Jókai emlékiratai.

[58] M. K.

[59] Jókai ezzel a megjegyzéssel említi e két könyvét: »melyek nekem magamnak legrokonszenvesebbek«.

[60] Tary Ilona kisasszonyt.

[61] Blaháné említi a Magyar Hírlapban közzétett emlékjegyzeteiben, hogy mikor a Nemzeti Színházhoz került s Jókainénál is látogatást tett, nem fogadta, kiüzent, hogy beteg.

[62] Peti Józsefné, Vály Mária följegyzése.

[63] Gyulai Pál szóbeli visszaemlékezése.

[64] Demjánovich Emil följegyzése.

[65]

Édes barátom!

Nagyon szeretem, hogy valahára komoly kérdést csinálsz abból a rettenetes ostoba ügyből, amit »semmiért« jól tudod, hogy nem én indítottam meg. Szeretem, hogy indítványba teszed, miszerint vessünk véget ez egyikünkre nézve sem szükséges és nem gyönyörűséges escarmouchenak amivel csakugyan szebb dolog lett volna egymást mindjárt eleinte megkardoznunk. Nehogy azonban a végszámadásnál abban a hitben légy, hogy te engedsz el énnekem valamit, csinálok ide neked egy számlát, amit tetszésed szerint vehetsz tréfának is, komolynak is:

Eddig a számla de dato 1856 Dec. 31.

Már most azt kérdem tőled, hogy mit akarsz tovább? Hiszed-e hogy valami különbség marad fenn tartozásaink és fizetéseinkből? Ha hiszed, kívánsz-e annak kiegyenlítéséhez jutni becsületes lovagias úton? Én mindenkor szolgálatodra állok s sokkal kellemesebb dolognak találom, ha egymás bőrébe szabdalunk, mint egymás becsületébe. Vagy pedig akarod, hogy tépjük széjjel a számadásokat s menjünk a magunk útján egymás mellett, ahogy tudtunk menni eddig megbecsülve magunkat és másokat s egyedül irodalmi faktoroknak engedni át a versenyt? Én erre is kész vagyok. Akár az egyik, akár a másik expedienst választod, ezt nekem rögtön írd meg, hogy a táborozásnak még a jövő lapban vagy így, vagy úgy végét szakíthassam, s azután kérj bocsánatot kedves nődtől az én nevemben valamint én is bocsánatot kérek az enyémtől, hogy olyan gondatlanok voltunk, miszerint azokat, akiket szeretünk, írók feleségévé tudtuk tenni. Ez, úgy hiszem, mind a kettőnknek egy nagy bűne s mondhatom, hogy Laborfalvi Rózát nem jutott eszébe senkinek addig bántani, amíg Jókainé nem lett.

Válaszodat várom

Jókai.

[66]

Igen tisztelt barátom!

A miskolci polgár-egylet szíves megemlékezése folytán a múlt hóban egy igen becses ereklyét voltam szerencsés kapni Kakas Márton számára, melyért is ő rögtön rám bízá, hogy kegyednek és a polgár-egyletnek legnagyobb köszönetét átadni el ne mulasszam.

Én azonban ismeretes lustaságomnál fogva mind ekkorig nem jutottam el odáig, hogy a kalamárisomba tintát vegyek, emiatt most kénytelen vagyok valami poémát kigondolni Kakas Márton kimentésére amit azután majd kérek hivatalosan jegyzőkönyvbe vétetni.

Kakas Márton annyira megörült a kapott fegyvernek, hogy ámbár ez ideig nem szokott dohányozni, ez ajándék által felbuzdíttatva, pipás-emberre kvalifikálódott s addig nem akart nyilatkozni, míg örvendetes előmeneteléről tanúságot nem tehet.

Egyébiránt a pipa üveg alatt és zárt helyen tartatik, a miskolci derék polgár-egylet pedig még annál is biztosabb helyen, alulírt becses kebelében.

Pest, 1861. febr. 3.

Jókai Mór.

[67] Egy német lap Bulyovszkyné Szilágyi Lillát ismertető cikkében azt írta, hogy a művésznő az ősmagyar horogszegi Szilágyi-családból származik, mire azt jegyezte mag az Üstökös, hogy nem annyira származik a horogszegi Szilágyi-családból, mint inkább csak horogszegre való. Bulyovszky Gyula párbajra hítta ez élc miatt Jókait, a, párbaj meg is történt, de egy kis karcoláson kívül nem volt egyéb következménye.

[68] Jókainak ez a betegsége és kúrája belekerült az orvosi világirodalomba is. A legnagyobb német belgyógyászati munkában, a Nothnagel-féle Specielle Pathologie und Theraphie XIV. kötetében »Lungenblutungen« fejezetében van tárgyalva.

[69] Forinyák.

[70] Fluck Franciska vette meg 20 ezer forintért.

[71] Feszty Árpádné följegyzése.

[72] Szögyén-Marich László emlékiratai.

[73] Báró Vay Miklós emlékiratai.

[74] Száműzöttek, bujdosóknak

Vándor sarúján hozott por.
Ez hiányzik még a dombból.

[75] Szontagh Gusztáv azzal mutatta be Jósika »Abafi« című regényét az Akadémiában: »Uraim, le a kalappal«.

[76] 1868-ban január 15-én vette 12 ezer forintért - 1882-ben kisajátította a város 38 ezer forinton.

[77] Jellemző, hogy a gyászjelentésben Jókai Mór és neje »egyetlen leányuk« halálát tudatták.

[78] Dr. Csiky Kálmán följegyzése.

[79] Radocza János Deák-párti.

[80] Az érdekes festmény Sváb Károly tulajdonában van.

[81] Kossuth állítólag maga beszélte el ezt az adomát Herman Ottónak.

[82] »Ali kezei hosszúk«. Idézet a »Janicsárok végnapjai«-ból, mely röpke szó lett, leginkább a kulisszák mögötti közbelépésre.

[83] Jókai ti. a »tágabb haza« kifejezést használta egy bécsi felolvasásában, amiért otthon sokat támadták.

[84] Fesztyné a »Jókai ház« című jegyzeteiből.

[85] Ezt az intim adatot Bródy Sándor jegyezte fel annak a bizonyságául, hogy Jókai mennyire nem ismerte a pénz értekét.

[86] Fesztyné följegyzései.

[87] E sorok íróját bízta meg a párt az indítvány megtételével.

[88] A szöveget se Jókai írta, hanem Schnitzer.

[89] Fesztyné Jókai Róza följegyzése.

[90] Bródy Sándor a Jövendőben közölte Jókai egyik hátrahagyott kéziratából baba-nyelv szótárát, egy egész kimerítő közleményt aminő egyetlen etnográfiai munkánkban sincs.

[91] Egy karcagi számla volt a levélhez mellékelve.

[92] E fejezet eseményeit azonfelül, hogy egészen magántermészetűek, közelségük miatt is ízléstelenség volna szélesen tárgyalni.

[93] Még írt is egyet. »A férj kabátja« címűt január elején. Ez volt egyszersmind utolsó novellája, mert két nagyobb regénybe kezdett; melyeknek egyikéből negyven oldal maradt, a másikból egy oldal.

[94] M. K.