Szembe a nappal (1910)
Szembe a Nappal
Egy orosz regény volt akkor erkölcsi vita tárgya, Szanin című. Ennek a végén van egy szép kép: a hős szembenéz a nappal és elindul. Ez a kép föl-fölmerült bennem, és mikor ez a mondanivaló formát keresett, valahogy ez a kép fogta meg.
Phaëton
"Görögizáló." Olyan, mintha metrikus volna, de valójában magyar hangsúlyok. Inkább formailag izgatott.
Kiáltás a kapuból
Eléggé sokszor feltűnő motívum. Tárgytalan líra még az elején.
A fehér koszorúk titka
Maeterlinck-hatás.
Sötét folyosó
Ez a régi piarista háznak a folyosója.
Holdsugár
Ez is Maeterlinck-hatás. Élményi alapja azért van ezeknek az első holdas verseknek: nyaranként, mikor otthon voltam Gödöllőn, nagyon szerettünk anyámmal meg a testvéreimmel vacsora után kisétálni az isaszegi országútra. Több vers is szól erről, pl. a Porban és éjszakában.
Vonat a mezőn
A mi házunk kertjének a végén mentek a vasúti sínek, a pesti vasúti vonal. Ez az éjszakában vágtató vonat, kivilágított ablakaival egyik leggyakoribb élményem. "Mezőn" azért, mert a mi házunk volt az utolsó a faluban.
Virág a tengeren
Azok közül a versek közül való, amelyeket a Nyugatnak beküldtem.
Tűnődés
Egészen fiatal kispap koromból.
Ködös vizek fölött
Ezt is beküldtem a Nyugatnak
A tó lelke
Az isaszegi országúton volt a Malomtó, messze kint. Ha messzire akartunk sétálni, odáig mentünk. Ezt a verset akkor nagyon szerettem és becsültem, az átlagnál jobban.
A Vág ritmusai
A Nyugat nem felelt jelentkezésemre. A kesernyés hangulatot azonban hamarosan feloldotta egy váratlan siker: a Petőfi-társaság Vigyázó-díjának elnyerése. Sem a Petőfi társaságnak, sem a pályázatoknak nem volt nagy tekintélye akkoriban, mégis megragadott az a lehetőség, hogy minden feltétel és megkötöttség nélkül egyszerűen lírai költeménnyel vagy költeményekkel pályázhatom. Akkoriban készült el az a versciklusom, amelyet a harmadéves bölcsészkorom vakációjában átélt, több mint két hetes vági tutajkirándulás élményeiből írtam és amelyről úgy éreztem, hogy a legjobb, ami telik tőlem. Beküldtem hát a ciklust, s a kísérletet egészen váratlan siker követte. A bíráló bizottság döntő tagja Harsányi Kálmán volt, a kitűnő költő és nagyszerű ember, akinél különb versbírálót abban az időben aligha lehetett volna találni a magyar irodalomban. H. el volt ragadtatva a versektől. A sikernek volt némi hatása további írói pályámra, megerősítette írói öntudatomat, hogy amit jónak és eredetinek érzek verseimben, az nem öncsalás. És megszerezte nekem Harsányi Kálmán barátságát, amely ennek a kivételes embernek haláláig csak melegebbé és mélyebbé vált.
Ketten a Mesterrel
Ez átérzett vers, de azért valahogy mégis csak formailag nem tetszik nekem igaznak. Egyike azoknak amelyek a legtöbb embernek voltak élmény: alkalmas arra, hogy beleélje magát egy hívő olvasó.
Véreső esik
Ez egy Prohászka-elmélkedés versbe tétele, amelyet nagyon szerettem. Természetesen ott van mögötte a liturgia is, az a sok alkalom, amikor ez így szokott lenni.
De profundis
Gondolom, a legépebb versek egyike ezek között a régiek között.
Síró testvérnek
Egy barátomnak meghalt egy közeli hozzátartozója: szóval tényleges haláleset alkalmából íródott.
Dal
A forma fogott meg. Persze a formákra sok külföldi, főleg francia befolyás is. hatott ebben az időben; pl. ez a vers azt gondolom, nem született volna meg a Cyrano versikéi nélkül. Olvasgattam akkor erősen a kétkötetes modern francia antológiát, és innen vettem sok minden formát.
A tornyos ház
Abban az időben ezt tartottam a legjobb versemnek. Ennek minden sora igaz. Itt persze javítva van. A Szembe a Nappal kötetben sokkal gyöngébb.
Hollók
Ezt is nagyon értékeltem annak idején.
Este az ablakban
Nagyon zeneinek éreztem. Ennek is megvan az élményi alapja: Gödöllőn Ilma néném házában az utcára néző kétablakos szobában volt a zongora. A családnak hol ez, hol az a nőtagja ült hozzá, én a ház előtt padon üldögéltem vacsora után és hallgattam az ákáclombokon keresztül. Akkor is szerettem már, azóta is a zongoraszót messziről.
A napos hegy
Ez teljesen kigondolt kép.
A torony kürtöse
Ez már amolyan harcos vers akart lenni, a Zászlónk körének gondolata. Egy temesvári versolvasó estén Kosztolányi azzal fordult hozzám, hogy ebben a versben, amelyet utolsónak olvastam fel, úgy sikerült kifejeznem a "keresztény éberséget" mint még soha senkinek. Ma azt hiszem, hogy csak azért mondta ezt, mert valami kedveset akart mondani. Akkor azonban a kezdő költőnek, akinek még könyve sem jelent meg akkor a már országos hírű író részéről ugyancsak jól esett ez az elismerés.
Liliput
Voltaképp a Nyugatnak szólt, s ezt meg is érezte Karinthy: írt róla és kigúnyolta. Persze nem magammal hasonlítottam én össze őket, ha a versben úgy van is, hanem inkább a Prohászka-féle világgal. És persze később aztán nagyon röstelltem én ezt.
Királyok igrice
A Prohászka-féle gondolatvilág.
A belülvalók mécse (1912)
A mécses
Erre a ciklusra hatott egy és más az előbb említett franciák közül: elsősorban Maeterlinck. Aztán még Rilke Stundenbuchja és Kosztolányi hangulatversei. Akkoriban volt legmelegebb az a barátság, amely Radványi Kálmánhoz fűzött, ő is jelen van a versek hátterében. Egyébként a nagyon fiatal papi léleknek - nem is problémáit - inkább hangulatait próbáltam kifejezni.
Fehér mezők
Olga húgom lefordította németre, és nagyon tetszett nekünk, a vers is, a fordítás is.
A beteg siránkozik
Tényleg valami influenza-félében feküdtem hosszabb ideig.
Mint gyenge harmat a napon
Ezt nagyon tiszteltem akkoriban Nagyon boldog voltam, hogy ilyen egészen rövid dalokat tudok írni. Csak persze ezek mögött nincs igazi átélés.
Tavasz csengettyűje
A Zászlónk szellemének kicsendülése. Valaki észrevette, hogy Babits hatott rá. Valóban: a versformára.
Ballada a szépség szomorúságáról
Ezt nagyon átéltem, Radványi-féle közös élmény volt. Ballada francia értelemben: a forma.
Dal
A Verlaine-féle dallamos versek is erősen hatottak rám. Húsz évvel ezelőtt még el tudtam volna mondani azt a verset, amelynek dallama érződik ezen.
Fehér rózsák a Dunán
Sokszoros élmény: a régi piarista ház a Dunaparton volt, és régen tisztességes telek voltak, amelyeken jégdarabok jártak a Dunán. Most egy pár éve nem járnak.
Regős ének
Olga megzenésítette, és karácsonyeste ma is énekelni szoktuk az első és az utolsó versszakát.
Költemények (1916)
"Az Isten küld..."
Legtöbbet emlegetett soraim. Nem is költői, hanem papi élmény.
Énekszó a magasságból
Ezt kifejezetten előszónak írtam. Sokkal hosszabb, mint kívánatos. A stanzát örömmel írtam.
Jeremiád
Akkor nagy elemi csapások voltak, úgyhogy ennek is reális élmény az alapja. (Jegyzet a 24. sorhoz: "a kecskeméti földrengés"; a 28.-hoz: "az 1913-i nagy áradások".)
Egy magányos magyar
Az első külföldi utam első tanári évem után.
A magvető
Egy kép alá írtam a Zászlónk-nak, ahol egy csontváz veti a magot.
Jó nekem, Uram
A tábori lelkészség első heteinek fő élménye volt.
Odysseus
Ezek míves versek. Szerettem volna sokkal többet, de aztán meguntam.
A bánya
A Zászlónk, ill. az Élet, amelynek akkor már Izsóf volt a szerkesztője én meg a segédszerkesztő-féléje, irodalmi estre ment Selmecbányára. Ott töltöttünk egy napot és rám igen nagy hatást tett, mikor lementünk a bányába. Akkor írtam ezt a verset. Persze itt is minden meg van nagyítva.
Júdás
A költő később két versszakkal kiegészítette ezt a költeményt:
Nem igaz! Júdás zárd el a füled!
Egy a valóság: áll a Feszület.
A Feszület, melyen a Megfeszített
Igazságot s irgalmat egyesített.
Júdás, Júdás, - a végső pillanat:
Tereád várnak a kereszt alatt.
"Barátom" - hív a Jézus csókja, - mit vársz?
Most lebben át a mennyországba Dizmász.
Tenger
Talán ez a legcsináltabb a lelkiéleti, vallási élmény körbe tartozó versek közül. Azok a hatások, amelyeket a Belülvalók mécsével kapcsolatban felsoroltam, itt is érvényre jutnak.
Hamvazás
Maga az élmény valóban a Gellért-szobor: azt vettem egyszer észre, és kiugrott bennem ilyen óriássá. Forma: Poe Hollója.
Erdő
Etelka nagynéném színésznő volt, aztán mint magántanítónő a galántai cukorgyár magániskolájában tanított. Egyszer meglátogattam ott töltöttem néhány napot. Onnan kirándultunk egy erdőbe, arról szól a vers. Még kispap voltam.
Hegyek
Stílusgyakorlat.
A folyó
Talán az első nagy szabadversem. Persze azért olyan magamféle: dallamos.
Szonett
Sokaknak nagyon tetszett. Szintén Maeterlinck-hatás
Esti dal
A ház előtti pad esti élménye
Gyöngyvirág
Ez is a dalok közül való, amelyeket szerettem. A vonaton, Selmecbányáról hazafelé velünk volt Berzeviczy Mária énekesnő az Operaház tagja. Nagyon szépen énekelt, nagyon csinos volt, láttam, mennyire csodálták a társaim, és akkor írtam ezt.
Csengettyűszó
Ez konkrétabb, mint a Tavasz csengettyűje.
Jani
Csőre János nevű tanítványom. Akkor voltam az első osztályban Pesten osztályfőnök. Úgy mondja el a vers ahogy megtörtént. Jani azután elvégezte az iskolát, nem érettségizett, mert rossz tanuló volt, de hozzám el-eljött még egynéhányszor.
Novemberi utazás
Stílusgyakorlat.
Fáklya
A váci időből való, amikor a Maeterlinck-Verhaeren-Verlaine, szóval a nyugati félig-meddig vallásos költők hatása érvényesült.
Követek
Súlyos vers és egészen konkrét témája van. A katolikus tanítóegyesület lapjában egy egészen csúnya támadás jelent meg ellenem. Panteista vagyok, szabadszerelmet hirdetek: ez volt a két legfeltűnőbb vád. Amikor utóbb a Magyar Kultúrában két számra terjedő hatalmas tanulmány jelent meg a költészetemről Várdai Béla tollából akkor P. Bangha, a szerkesztő kifejezetten személyesen megmondta nekem, hogy az expiáció akar lenni azért a tanítók lapjabeli támadásért. Ezt a szót használta: expiáció
Meditációk
Hát akkor még elmélkedtem is néha. Abban az értelemben, hogy akkor tudtam, most már nem. Akkor még nem tudtam, hogy nem tudok.
Maradék magyarok (1919)
A hatvanéves Prohászkának
Voltaképpen inkább értekezés, mint költemény, de átélt.
Csend (1924)
Tépett világok (ŐF)
A mottó már a kötethez készült. Ennek a kötetnek jó része Balatonlellén született. Nagyon beteg volt a torkom, az orvos egy hónapi teljes hallgatást rendelt. Édesanyámmal lementem Lellére, meg is gyógyultam és bőven írtam a verseket.
Búzavirág (ŐF)
Ez meg az `Akácvirágzás` még gödöllőiek.
Lombzúgás
Egyszer, még a húszas években Károlyi J. gróf erdejében táboroztunk a Bakonyban, egy fölséges szép tisztáson, ahol egy forrás is volt. Megszerettem a helyet s megkértem, maradhassak még néhány hétig egy erdészházban. Onnan való ez a vers.
Herkulesfürdői emlék
Emögött egy nyári utazás van a háború alatt. De eléggé csinált vers ez.
Szonett egy palack forrásvízre
Ez is azzal függ össze. Herkulesfürdői vendéglátóm küldött később egy kis üveget forrásvízzel.
Beszélgetés
Szép sorokat is tartalmazó, de csinált vers. Egy van közte, amelyik nagyon mélyről jött és nagyon állandó: az utolsó. Jogos, hogy sokat idézik, mert valóban központi gondolatot fejez ki.
Falusi reggel
Ezt a verset, azt hiszem, Szemesen írtam, ahol egyik kedves tanítványom családjának volt, talán még most is van, nyaralója és vitorlása. Ott is táboroztunk a cserkészekkel.
Alszik a sátor (ŐF)
A Garam partján is táboroztunk, eléggé fiatal koromban. Ez a vers rengeteg élményből tevődik össze.
Isten lánca
Ez egy gyónómnak, ill. egy gyónómról szól.
Csigabiga (ŐF)
A csigabigával Fehérvárcsurgón találkoztam a Károlyi J. féle parkban, amikor ott jártunk megbeszélni a táborozásunkat. Egy napot ott töltöttem, és a parkban szó szerint megtörtént ez az esemény.
Kis csibék (ŐF)
Nagykanizsai rendtársaimnak tartottam lelkigyakorlatot, s közben legtöbbször a kertben sétáltam. Annak folytatása volt a gazdasági udvar: ott spacíroztak el a tyúkanyóval ezek a kis csibék.
Tűzvész
Ennek két ihletője van. Az egyik maga a tény a téma. Sokat gyóntattam akkoriban, és sok nehéz esetem volt. A másik élmény egy tényleges tűzvész emléke. Egy kirándulásunkon a Nagykevélyen szálltunk meg, késő este nagyon messziről valami tüzet vettünk észre. Gyerünk oltani. Szentendrén égett egy faház, mikor odaértünk a tulajdonos meg a lakója veszekedett, melyik a felelős, kinek kell oltania. Úgy rájuk rivalltam hogy elszégyellték magukat. Cserkészeim addigra hozzáfogtak az oltáshoz magam is fölmásztam a háztetőre, együtt csináltuk. Életmentő kitüntetést is kaptam ezért. Ez adta hát a képet.
Angyal
Farkas Edit kapott ajándékba egy gyönyörű gobelint, amely egy angyalt ábrázol: az ihlette a verset.
Fiúk
A szegedi gimnáziumunk kétszáz éves fennállásának jubileumára írtam.
Két imádság
Igazán nem tudom, miért éppen ezt írtam meg. Többször gondoltam hogy meg kellene a testvéreiket is írni, de hát nem kerülközött.
Sarlósboldogasszony (1928)
Sarlósboldogasszony (KV)
A kötetcímet Schütz Antal ihlette. Mondtam neki hogy valami olyat szeretnék címnek ami kifejezi az élet delét. Ő mindjárt erre a szép ünnepre figyelmeztetett. Nagyon kedvemre volt s a szóhoz, a címhez írtam a verset.
Nyári zsongás (ŐF, KV)
Voltaképpen ez az alapgondolata ennek a kötetnek.
Hullámmoraj (ŐF, KV)
Akkor egy évet Olaszországban töltöttem s annak húsvétjára utánam hozták Harangi Lacit. Visszafelé meghűlt, Firenzéből a tengerpartra kellett kivinni. Így töltöttünk egy hetet Viareggioban s ott írtam ezt a verset.
Antenna
Amikor először éltem át a rádió nagy élményét. Még akkor fülhallgatós készülékről volt szó.
Éjjel a tengeren (KV)
Nápolyból mentem Szicíliába a 4. osztályon, utazó katonák közt, a tengeri hajó legalsó emeletén.
A kis gomba dicsérete
A szociális testvérek Tömösön szoktak nyaralni: sokan, az útkaparó házában. Egyszer nekem is szereztek ott nyári lakhelyet: benn az erdőben, egy kis vízimalom épületében. Több versem való onnan.
Angelus (KV)
Egy bakonyi vers.
Gyerekek az utcán (ŐF)
Egy sokszor ismétlődő pesti élmény.
Könnyek
Ez sokkal korábbi a kötetben szereplő többi versnél. Majdhogynem a korai, retorikus zsengék közül való.
Bűbáj
Ennek kalandos sorsa van. A Csend című kötetben kellett volna megjelennie, mert ez is a bakonyi versek közül való de az egyházi cenzor kihagyatta velem, mert pantheizmust vélt felcsillanni benne. A következő kötet kiadásakor újra próbálkoztam vele, s akkor már engedték. A pantheizmus és a panentheizmus művészi megjelenésében annyira hasonló, hogy egy versben nem is lehet megkülönböztetni, a költő egész életművében igen.
Mondtam magamban (ŐF)
Rómában írtam. A piaristák vizitátora és maga az egyetemes rendfőnök fölvetették azt a gondolatot, hogy maradjak Rómában a generális titkáraként. Megrémültem ettől, megkérdezték szívesen maradnék-e, s nemet mondtam. Akkor már sokminden fűzött Pesthez: környezetem, hivatásom lelki összeköttetések. Édesanyámat sem szerettem volna öregkorában messze tudni. Belátták, s nem erőltették a dolgot.
Kilenc gödör (KV)
Tömös: Kilenc valóságos sírgödör.
Hová rohantok?
A dátum megmondja a keletkezés alkalmát: a budaörsi csata éjjelén írtam.
A pátriárka
Zimányi Gyula: nélküle vagy pap nem volnék, vagy költő.
A Dioskurok temploma (ŐF, KV)
A pirosbóbitás kislányok Várady professzor lányai, akik feleségével együtt szintén ott voltak.
A római holdhoz (ŐF, KV)
A Szent Pantaleonnak, római anyaházunknak tetején. Szerettem oda följárni: Róma tetői fölött elnézhetett az ember, látta a Szent Pétert, a legszebb dolgokat.
Tengerparti ének
Szicília. Két nagy élmény fűződik hozzá: az Etna és Taormina.
Alagút (KV)
Amikor Rómából Firenzébe jöttem vissza vonaton.
Régimódi vers az isaszegi országútról (KV).
Fekete kenyér (1931)
Egy karéj fekete kenyeret
Az első néhány vers bevezetésnek született a kötethez. A többi közül sokat egy Imst nevű tiroli faluban írtam.
Rapszódia
E két utóbbi csinált vers, amit a műfaj kívánt.
Intermezzo
Ez voltaképpen a Köldöknézőből való.
Kupolaterem
Akkor még nem sejtettem hogy, egyszer én is előadok majd ott. A dráma történetéről és a regényről. Az Élet szerkesztette azt a sorozatot, kijárták, hogy ott lehessen. Pénzért volt, egy ciklus tíz vagy húsz előadás. Azért vállaltam ezeket, mert anyámat kellett eltartanom.
Primicia
Valaki mondta később, hogy ő valóban hallotta a biztatást a manuduktortól. Így keletkeznek a legendák. Nyilván annyira beleélte magát a versbe, hogy visszavetítette a valóságba. Én egy kicsit hűvösen nézem ezt a verset mert magasabb hangon szól, mint az élmény. Nem azt akarom mondani, hogy nem igaz, de misztikusabb a valóságos élménynél. Én nem vagyok misztikus.
Dunapart és cella
Vác. Van egy korzó a Dunaparton, ahol hétköznap senki sem jár, ott szoktam sétálni.
A köldöknéző
Ez egy nagy filozófiai versnek indult, de aztán nem tudtam megcsinálni, hát a meglevő részeket összeállítottam, s egy néhányat máshol alkalmaztam. Azt gondolom, Rilke-hatás.
Csillag
Azt hiszem, ez fontos vers.
S. O. S.
Alszeghynek írtam: nagyon búskomor lélek, nagyon sötéten látott mindig.
Íme mily édes és gyönyörűséges...
Rendi körökben sokszor idézik. Schütz és Zimányi körül volt egy kisebb csoport, amelyik összegyűlt rekreációra. Nagyobb terem nem volt, ahol mindenki együtt lehetett volna.
Kéz kézben
Ilminek.
Kézszorítás
Harangi Lacinak.
Gregórián
Frida néninek szól. Mindig azt hittük, én vagyok az idősebb, egyszer aztán kiderült, hogy néhány héttel ő. Egy alkalommal együtt ünnepeltük a születésnapunkat.
Nehéz poggyászú katonák vagyunk
Akkoriban ilyen pszichológiai-morális témákkal voltam tele.
Asszonyok (ŐF)
Ezek tudatosan a Fekete kenyér koncepciójába születtek bele.
Gyalogjáró ember éneke
Két szomszédos osztrák falucskában töltöttünk néhány hetet anyám barátnőivel meg én. A két falu közt sokszor ide-odajártam, akkor találkoztam ezzel az autóval.
Az autó éneke (ŐF)
Az előző ellendarabja: nem akartam a technikai fejlődés ellenségének látszani. Egyébként konkrét alkalom szülte: volt diákjaim hívtak autókirándulásra.
Ribiszke
Ez is lelkigyakorlatos vers, mint a Kis csibék. A váci rendház kertjében húzódott a kerítés mellett egy sor ribizlibokor.
Magányos virrasztó (1936)
Virrasztó
Ezt a verset nagyon korhoz illőnek gondoltam akkor, s ma is azt hiszem, igazam volt. A kötetnek csak azért nem lett egyszerűen "Virrasztó" a címe, mert akkoriban megjelent más szerzőtől egy ilyen című kötet.
Az acélember
Háromszor találkoztam vele: Belgiumban, Ausztriában s végül valahol Pomáz táján. Próbálták azonosítani, kikre gondoltam. Nem vettem célba névszerint egyet-egyet, minden pap, minden író, minden másokért felelős ember.
Máglyafüst
Megjelent akkor egy forradalmi jellegű antológia, amelyet Radnóti Miklós szerkesztett, abban jött a Máglyafüst. Aztán a második kiadásra is sor került, s szomorúan jött Miklós mondani, hogy ezt a verset nem engedik vagy nemigen engednék. Kicseréltük a Rudolf Czinegével.
Világítótorony (KV)
A lindaui világítótorony. Mellette egy oroszlán áll a vízben.
Lelkecskék (ŐF, KV)
Antwerpenben kapott meg a téma, útközben írtam meg, de nem voltam megelégedve vele, kivéve azt a négy strófás kis betétet, amelyet egyik legjobb versemnek érzek, és a szószékről is nemegyszer felolvastam.
Kaszálók (ŐF, KV)
Itt van a legmerészebb formai ötlet: az ötsoros refrén.
Lány, kötéssel
Ez Olga húgom.
Apácák
Az Isteni Szeretet Leányainak nem messze Máriacelltől volt egy nagy mintagazdaságuk. Azon a nyáron ott volt a húgom, én is ott töltöttem vagy két hetet.
Ibolyák (ŐF)
Régibb a többieknél. Bécs mellett nyaraltunk Ilmi húgommal, s divatos volt akkor egy sláger, valami giccses ibolya-nóta. A húgom sokat dúdolta. Egyszer fölértünk egy olyan fennsíkra, amely telisteli volt ibolyával. "No, mondtam, most fújhatod!"
Tojás (ŐF)
Kedves eset fűződik hozzá. A Mátyás templomban kellett prédikálnom, közvetítette a rádió. Szegedről a hajnali gyorssal akartam fölutazni, de elromlott a vekkerem, elaludtam, taxival kellett megtennem az utat, nagy izgalomban, fölérek-e. Mire beértem a sekrestyébe, már olvasták az evangéliumot. A sekrestyésfiú meg öltöztetés közben fölnézett rám: "Tisztelendő úr írta azt a tojás-verset? Mert az kérem egy jó vers". Így indultam a szószékre.
Cserfa a fenyvesben
Azt gondolják róla, hogy szimbólum. Azzá lett, de valóban láttam.
Októberi rózsák (ŐF, KV)
Szeged, Újszeged, liget. Ott volt akkoriban egy nagyon szép rózsáskert, a legszebb hely Szegeden, sűrűn jártam oda.
Szürke dal
Az Ardennek szürke, vasszínű hegyek. Nyomasztó érzés járni köztük.
Encián
Radnóti Miklós szerette. Idézi is az ötvenéves születésnapomra írt versében.
Sirály
Teleki Pállal jöttünk haza Stockholmból, és ezt a tengeren írtam Dánia és Németország között.
Bárányfelhők (ŐF)
Ez is pontos kép egy látványról. Kétszer tartottam hallgatóimmal esztétikai teszteket az egyetemen, az egyiken ez volt az irodalmi példa.
Kakasszó
Egy jámbor kakas a társszerző.
Pirongató
A másik esztétikai kísérlet és tárgya.
Szénaillat
Bregenz fölött a hegyoldalon keletkezett.
Túl a borókán (ŐF)
Ezt a verset akkor nagyon szerettem.
A magányosság toronyablakából
Ezek azok a versek, amelyekben megpróbáltam megfogalmazni azt, amiben azt hiszem, hogy saját vallásos élményem különbözik a másokétól.
Vízválasztó
Ez is ilyen. Van ezekben egy nagyon távoli Kierkegaard-hatás. Az az alapbeállítás, hogy Isten minden, és az ember semmi. Persze nálam nem egészen ugyanaz, de ha nem olvasom Kierkegaardot, akkor aligha ebben a formában születik meg.
Hetes fogat
Nem szokás ennyire mélyen magába ásnia egy poétának. Ezek a nagyobb terjedelmű és igényű istenversek egy mondanivalónak ábrázolásai. Majd minden évben van egy.
Az isten fiatal (1940)
Cinege (ŐF, KV)
Egyszer sétán az előttem haladók énekelték azt a műdalt.
Csitt!
A dalok közül való, ezeket nagyon szeretem.
Csemete-ákác lombon át (KV)
A Bodeni-tó partján született.
Pocsolya (ŐF)
Dél-Tirolban egy magányos szállodában voltam akkor.
Tiszavirág (ŐF)
Ez végre szegedi vers.
Fakereszt (ŐF)
Ez is Fieből való, ott az erdő közepén laktam.
Rikkant a rigó (ŐF)
Szegedi. Mikor ötvenedik születésnapomat ünnepelték a Dugonics-társaságban, akkor olvastam föl, mint legfrissebbet, amely akkor reggel született.
Megy a hajó a tavon
Ez belekerült Keresztúry Dezső balatoni antológiájába.
Hegyorom és fátyolfű (KV)
Egyike azoknak, amelyeket Radnóti Miklós nagyon szeretett.
Vakáció
Ezt Rudnokon írtam, Jászó mellett. Ott látogatott meg minket Mécs László. Húgommal voltam ott, neki akkor nagy bánata volt.
Doromb
Azt gondolom ebben van valami abból, hogy elkülönítem magamat Mécs Lacitól.
Rudolf Czinege (ŐF, KV)
Fiéből hazajövet a Dolomitok közt mentünk végig autóbusszal. Egy turistahotelban szálltunk meg, reggel korán fölébredtem, kimentem, s ott volt egy katonatemető.
Az Isten fiatal
Akkor már kezdett sötétedni a világ fölött az égbolt.
Állj meg, fölemelt kéz
Ez gondolom már a spanyol polgárháború idejére esik: nagy történelmi élmény.
Szentkirály szólongatása
Alkalmi vers. A váci székesegyházzal szemben volt egy nagy, országos Szent István ünnepség, Hóman mondott beszédet, én ezt a verset olvastam föl.
A szívemet jártatom
Ez mintegy magyarázata annak, hogy utazások közben írtam verseket.
Mit láttam!
Szó szerint ezt láttam, és sikerült néhány sorban rögzítenem. Úgy érzem, élet és halál benne van.
Elkésett hold (ŐF)
Ezt nagyon szerettem. Elég soká dolgoztam rajta, és a Rudolf Czinege-féle állomásról lefelé jövet a Dolomitok közt lefelé robogó buszon fejeztem be.
Szikrazápor
Harangi Laci temetése.
Négy fiú a tóparton
Fiei emlék: megtörtént, amint meg van írva.
Apja fia
Szórul szóra így történt.
A messze húzott zivatar nyomában (ŐF)
Elomlott testtel
Amikor kivették a mandulámat.
Az Isten ölében
Ez a lényegen kívül érdekes próbálkozás a négyes rím modernizálására.
Présház (ŐF, KV)
Ez szimbólum, nem igazi présházról van szó.
Új versek (1941)
Újévi reménykedés
Ez már a háború.
Ó milyen szabaddá (KV)
Ez a magyar fasizmus visszhangja.
Szellősuttogás
Erdély, Marosfő. Ezt kevésbé kedvelem.
Légoltalom
Rudnokon született. Ilmi húgommal sok szociális nővér is nyaralt ott. Egyikük eltörte a lábát, nagy nehezen Kassára vittem be.
Nem én, Uram!
Esztétikai tanszéket szerveztek Pesten, és egy professzor buzdított, hogy azt én pályázzam meg. Ez lett a veszte az Esztétikámnak, mert akik attól féltek, hogy csakugyan én találok odakerülni, kivitték, hogy egy-két lerántáson kívül nem írtak róla. Csak egy tárgyilagos bírálatot kapott: Halasy Nagy Józsefét.
Óda egy nyúlhoz (ŐF)
A legsötétebb fasizmus napjaiban volt ez
Galambok
Rudnokon írtam Auguszta nővérnek, aki azon a nyáron eltörte a lábát.
Váltott gyerek
Rudnokon az erdőben volt egy csodálatos faképződmény, amely messziről olyan volt, mint egy öreg varázsló, ez a régi Panci-Manci mesét juttatta eszembe. De azért a versen rajta van a fasiszta idők hatása is.
Dalolj, ne félj! (ŐF)
Reményik S. nagyon kedvelte. Igen-igen szomorú ember volt
Győzöd-e még? (1945)
Fázó csillag
Van itt egymás után vagy húsz vers, amiről egyszerűen azt lehetne mondani, hogy a történelem tükrözései. Nem kívánok olyan kifejezést használni, hogy antifasiszta, de lehetne.
Egy fiatal német katonához (KV)
Marosfőn. Mi még nem voltunk benn a háborúban, de a német katonavonatok ott haladtak át. A szociális testvérek háza a sínek mellett volt, ha kiléptem a kápolnából, láttam őket.
"Kraft durch Freude" (KV)
Egy óriási arányú sportszervezet volt, nyilvánvaló háborús célzatú. A vers abból az évből való, amelyben utoljára kinn voltam Németországban.
Ázott kövön
Egy kicsit hosszú. Három nyarat töltöttem Marosfőn.
Éjszaka 1943-ban (ŐF, KV)
Szeged, a gyerekklinika mellett. Ezt nagyon szerettem a verseim közül.
Pilóta (KV)
Marosfőn fordítottam egy sereg himnuszt, akkor két hónapot töltöttem ott.
Köszönjük meg a mái kenyerünket (KV)
Messze nézzen, aki élni akar
Balatonzamárdi: a fővárosi egyházközségek a bombázások elől vitték oda a gyerekeket.
Fecskét látok (ŐF, KV)
A háború után jöttem föl másodszor Szegedről Pestre. Ez a vers utazás közben íródott.
A Csíki Székházban
Csíksomlyón a barátok mellett volt egy szülőotthon, a szociális testvérek tartották fönn, ott töltöttem egy éjszakát. A megyeházát alakították át szülőotthonná, s annak ott Székház a neve.
Székely pap
A csíkszentdomokosi plébános, akivel jóban voltunk.
Valaki a hegyen kiált (ŐF)
Ez ott gyakori. Egyszercsak hallatszik valakinek a neve: "...jöjjön haza, mert beteg a felesége".
Lajtorjás szekér (ŐF, KV)
A történet is, a mondás is hiteles.
Az Egyeskő
Ezt Voinovich nagyon szerette. Fölolvastam a Kisfaludy Társaságban.
A havason
Azon a nyáron augusztus utolsó hetében lelkigyakorlatot tartottam és utána még visszamentem egy hétre. Akkor leesett a hó a havason. Szerettem ezt a verset, talán a zenéje miatt.
Máriaszem (ŐF)
Máriaszemnek hívnak egy encián-fajta kék virágot; hegyvidéken terem; ha leszakítják, összecsukódik.
Rutafa
Ősi népdal, valószínűleg messze honfoglalás előtti időből. A rutát istenfának is nevezik.
Sütkérezés a hangyával
Ez lehet, hogy egy József Attila versnek - nem hatása -, de emléke alatt született.
Katicabogár (ŐF)
Ebben együtt van a történelem is meg a nyár is.
Tizenkét bükkfa
A Fekete Rez oldalában volt egy ilyen bükkfaliget egy kicsit följebb attól a nyaralótól amelyikben laktam. Szentgyörgyi Albert is ott nyaralt akkor, annyira megszerette azt a telket, hogy aztán megvette.
A magam módján (ŐF)
Újabb kísérlet a négyes rímmel. De itt ez a rejtett humor fátyola. Pesten írtam.
A hegy derekán
Ezt szürkének érzem. Nem hódította meg a szívemet.
Szénaboglya (ŐF, KV)
Ez is a Rez oldalában játszódik.
Mit mondanál? (ŐF, KV)
Ez a házsongárdi temetőből való.
Embertelenül ember (KV)
Hát az az embertelenség idején íródott
Fűzfa az árvízben
Szegeden volt akkor olyan nagy víz: a Tisza bolondult meg.
Tavalyi fű (KV)
Ezt szerettem. A Balaton mellett írtam, az utolsó KLOSZ-kurzuson voltam ott, talán húsvéti szünetben volt.
A Kék Forrás
Ott volt, ahová fürdeni jártunk, nagyon kedves hely volt. Szerettem ezt a verset.
Mindazonáltal (KV)
Ez egyik fő verse ennek az időnek.
Erdő szélén estvéledtem (ŐF, KV)
Tizenkétcsillagú korona (1947)
A marcali Szűzmária
A bevezető négy vers és még egy a kötetből meg magának a kötetnek a terve is Marcaliban született. Annyit zaklattak katolikus bírálóim, hogy nem írok Mária-verseket; akkor szentév volt és én beleadtam magam egészen, írtam egy könyvecskére valót.
A keresztúton (ŐF, Áld, KV)
Az Áldás c. kötetben A keresztút IV. stációja.
Évről évre (1946)
Örvénynek az örvény (ŐF, KV)
Ehhez a vershez kapcsolódik Radnóti Miklós özvegyének néhány sora: "nem is tudom kellőképpen megköszönni csak a nagyon melegítő örömről és büszkeségről írhatok... Nekem legszebb az első négy strófája és az egésznek a mondanivalóhoz simuló lejtése, csak a »szuverén« szót érzem kicsit elütőnek... éppen a Hang... mellett... nagyon is földi reális jelzőnek. Bocsánatát kérem, hogy ilyenformán beleszólok, de olyan nagyon jólesik annyi idő után újból egyszer vershez szólni; Miklóssal megszoktam ezt régen, és minden vers születése ünnep volt nekem, amint azt jelenti most, kietlen életemben Professzor Úr verse is."
Ezeréves dallam (ŐF)
Ez még egy KLOSZ-kurzus volt a Balatonnál.
1947.
Tera néni (ŐF)
Mindkettő Marcaliból
Csak a furulyát (ŐF)
Megírtam, és szépen kifundáltam, hogy nyugdíjba megyek, és csak az irodalomnak élek. Aztán kiderült, hogy nyugdíjba mehetek, de provinciálisnak kell lennem.
Tavaszi szél vizet áraszt (ŐF)
A marcali szőlőben hallottam ezt énekelni, tovább csengett bennem, így született a vers.
1948.
Fanyar tavasz (Márciusi szél címen az Áldás kötetben)
Isten áprilisa (ŐF)
A pesti Duna-parton írtam, a ritka pestiek egyike.
A fordított Jónás próféta (Áld, KV)
Egyszer nagyon el voltam keseredve mint újdonsült provinciális. Akkor született.
Érett nád (ŐF)
Vonaton írtam, amikor kánoni vizitációra utaztam a kanizsai házunkba.
Téli áhitat (Áld)
1949.
Jézus a Mátrában (Áld, KV)
Ez volt az első Mátrában írott versem.
Invokáció egy szőrös hernyóhoz (ŐF)
A Dunáról fúj a szél
Voltaképpen Illyés Gyulának szántam, de aztán mégsem küldtem el.
Ablakomba, ablakomba...
Szándékos dolog volt: népi formákkal, ihletekkel kísérleteztem akkor.
Mária és Márta (Áld)
Kísérlet, de aztán nem voltam vele megelégedve, hát nem folytattam.
Hej, voltam én is fiatal (Áld)
A Vízkeresztben Shakespeare-nél van egy sanzon-féle, annak a formájára és annak a hangulatából íródott.
1950.
Mint egy fáradt csiga (ŐF)
Valahova mentem lelki napot tartani.
1951.
Hajnali kertész (Áld)
Pilisligetről.
Béke, béke... (Áld)
Pilis: a hegyoldalban ültem, ott írtam.
Hegyeken túl is - innen is (Áld)
1952.
Bizonytalanság
Mátrai vers, de akárhol írhattam volna.
Szél a Pilisen (ŐF, KV)
Ezt nagyon nagyra becsültem.
Tücsökszó (ŐF)
Szegény Kornisnak elküldtem, ő nagyon szerette. Nagyon beteg volt már akkor.
1953.
Töredékek temetés után (Áld)
Schütz Antal halálakor. Nagyon foglalkoztatott.
Legyen jobb a világ
Ez sötét vers de mégis optimista.
1954.
Ujjak (ŐF)
Ott született a svábhegyi kis maradék hajlékunkban.
A fák, a szelíd óriások (ŐF, KV)
1955.
Mancus vagy az állhatatosság (ŐF)
Levél Rómába (Áld)
A Teréziánum egyik szobájában laktunk a generálissal és ott tervezgettünk nem gondolván messzebb Magyarországnál. Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy ő kimegy Rómába egyetemes rendfőnöknek.
1956.
Elégia egy hernyó-rágta tölgyesben (Áld)
Szőlőhegyi szemlélődés (ŐF)
Számomra nagyon érdekes ez a vers, mert azt hiszem, a misztikus élményt ragadja meg, pedig én nem vagyok misztikus.
Hőscincér (ŐF)
Frida néni kedvence volt: azt szokta róla mondani, hogy a gyakori gyónókról szól. Nem mondom, hogy nincs benne az is.
Megint csak a napot lesem (Áld, KV)
Mendegélünk föl a Kopaszra (ŐF, KV)
1957.
Megyen már a hajnalcsillag (ŐF, KV)
Hat szonett a csodálkozásról.(ŐF)
A Pilisen születtek. Nem tudom mikor támadt a ciklus gondolata.
1958.
Játékszer (ŐF)
A "Suscipe..." nagyon kedves imádságom, naponta többször elmondom, s egyszer észrevettem, hogy ez kész líra. A két vers eredetileg nem tartozott össze. De a második nem született volna meg az első nélkül.
Öregasszonyok (ŐF)
Terkának mátraszentimrei háziasszonyunknak anyja öreg tót asszony volt, mellettünk lakott, sokszor láttuk. Egyszer ragyogó arccal jött: "Jön az én fiam, kivándorolt Szlovákiába, és most jön látogatni az anyját!" Úgy megszépült az az öregasszony az örömben!
1959.
Halotti beszéd a mezei virágokhoz (Áld)
Lilaszegélyes orgonasoron (Áld, KV)
1960.
Múladozóban már a zivatar (Áld)
1961.
1962.
Kérdések felelet nélkül (Áld, KV)
Emlékezés egy néhai ökörfarkkóróra (Áld)
1963.
