baba: hátsószíj. bagaria (valódi): fűz- és nyírfakéregből előállított növényi
cserzőanyagokkal cserzett és nyírfakátránnyal vízhatlanított növényi
cserzésű felsőbőr. bakancs: nehéz kivitelű, vastagabb bőrből készült
száras cipő. A felsőrész anyaga rendszerint
waterproof, durábel vixos,
hőálló boxbőr vagy más, nem kényes felsőbőr, az alsórész gumiból vagy bőrből
készül köztalppal a duplatalpas termék készül.
Leggyakrabban alkalmazott gyártási eljárás a direktvulkanizált
és a keresztülvarrott. Munkásvédelmi
vagy sportcélokra használják. balerinacipő: alacsonysarkú, felerősítőelem
nélküli, könnyű női cipő. balettcipő: balettművészek táncprodukciókhoz
használt, textil felsőrészű, puha talpú, sarok nélküli lábbelije. A női balettcipő
orr-részében speciálisan kiképzett, különösen kemény orrmerevítő van. felerősítőelem nélkül vagy az alsószáron
összeköthető pántokkal készül. balni: bütyökrész, talpizomrész. bandázsbőr: ortopédbőr. barchet: fanelhoz hasonló, azonos
rendeltetésű, annál nehezebb, egyik oldalán bolyhozott pamutszövet. barka: barkaréteg.
barkaérzékenység: barkarepedés. barkafolyás: barkafolyásos (laza barkájú)
a bőr, ha barkás oldalával befelé hajlítva a barkaréteg
az alatta levő rétegről ráncok alakjában felemelkedik. A felemelkedés mértéke
szerint megkülönböztetünk: enyhe, közepes és erős barkafolyást. Lábbeli
felsőbőröknél van jelentősége, mert bizonyos fokozaton túl bőrhibának
számít. A barkafolyás megengedett, ill. elfogadható mértéke a bőrféleségtől
is függ. Puha teljes barkás bőrök
esetében még közepes barkafolyás is elfogadható, míg a feszesebb, korrigált
barkájú bőrök esetében legfeljebb enyhe fokozat engedhető meg. Vizsgálatát
szabvány írja elő ( érzékszervi bőrvizsgálatok). barkakép: a barkaréteg
felületén látható rajzolat.
A barkakép elsősorban állatfajonként különbözik és jellemző, de bizonyos eltérések
vannak fajták, sőt egyes egyedek között is. Nem egyenletes a barkakép egy bőrön
belül sem, hanem topográfiai helyek szerint ( bőrtopográfia)
is változik, elsősorban a szőrök eltérő vastagsága miatt. Így legdurvább a
gerincvonal nyaki részén (főleg kecske-, juh- és
sertésbőrökön), legfinomabb a hasi részeken. Fiatal állatok barkaképe finomabb,
mint az öregeké, nőstényeké finomabb, mint a hímeké. A legfinomabb barkaképű
a borjúbőr. barkalazaság: barkafolyás. barkaoldal: színbőr
esetében a barkaréteg oldala. Hasítékbőrnél
az az oldal, amelyik a barkaréteg felé volt. barkapréselés: préselés. barkarepedés: a barkaréteg
az elvárt nyújtó igénybevételt nem bírja ki, hanem berepedezik.
barkaréteg: az irha ( bőr)
szőroldal felőli befejeződése, amely a szőr és a felhám eltávolítása után
( bőrgyártás) válik láthatóvá. Az irhát alkotó,
a tér mindhárom irányában szabálytalanul összefonódó kollagén
rostszövedék a külső felület felé egyre finomabbá válik. A finomodás kb. a
szőrtövek magasságában kezdődik, és a rostok futásában egyre inkább a felülettel
párhuzamos, hogy legfelül a finom rostszerkezetű sűrű szövésű rosthálót, a
barkaréteget képezze. barkaszilárdság: laboratóriumi
bőrvizsgálatok. barkásbőr: barkaréteggel
bíró barkaoldalon kikészített bőr. Gyártható
természetes barkájú ( teljes barkás bőr)
vagy korrigált barkájú bőr. Mind
a természetes barkájú mind a korrigált barkájú bőrök barkaképe
további beavatkozással ( barkázás, préselés,
töretés stb.) módosítható. barkázás: barkakép
módosítására való művelet a bőrkikészítés során. Kézi barkázófával vagy ezt
a műveletet utánzó barkázógéppel végzik úgy, hogy a bőrt barkaoldallal
befelé hajtva a hajtást végiggörgetik a bőrfelületen, amikor is a felületen
hosszirányú párhuzamos törésvonalak keletkeznek. Ha ezt a műveletet a bőr
hossz- és keresztirányában is elvégezzük, négyzetes rajzolat keletkezik (4
lábra barkázás). Ha a műveletet átlósan is elvégzik, akkor az ún. boxbarkát
kapják (8 lábra barkázás), az átlós irányt kissé eltolva és újra barkázva
(16 lábra) szaffian rajz keletkezik. A
bőr a barkázással puhul is. Ha ugyanezt a műveletet úgy végzik, hogy a behajtásnál
a barkaoldal van kifelé, nem keletkeznek törésvonalak, csak az enyhe puhító
hatás érvényesül, ez az ún. aláhúzás. barkázott bőr: az eredetileg sima bőrt
kézi vagy gépi barkázással úgy megdolgozzák,
hogy a felületen kitapintható törésvonalak keletkeznek. Ezt utólag vasalják
( vasalás) és a töréseket úgy "visszanyomják",
hogy csak a törés rajza marad meg. batikbőr: eredetileg jávai tarkázásos festési
eljárás. Pamutszövetet festettek vele. Először megolvasztott viaszt visznek
az anyagra a ráhelyezett sablon szerint. Ezután következik a festés a viasztól
nem fedett anyagrészekre. Festés után a viaszt eltávolítják. A bőrön a festék
behatolását sokszor úgy akadályozzák, hogy a bőrt mielőtt a festőfürdőbe raknák,
szorosan összecsavarják; összekötik stb. Ruházati célra való velúrbőröket
festenek néha így. bársony: két vetülékrendszerrel gyártott szövetféleség, amelynél
az egyiket felvágják és bolyhozzák. (Gyakran erősen bolyhozott atlaszkötésű
szövettel utánozzák.) A cipőiparban rendszerint festett, díszített (pl. szegedi)
papucsok felsőrészeként használják fel. BBSZ: a Budapesti Bőripari Vállalat házi szabványainak jelzése. ( szabvány) beállítószám: a sorozatkifejtő
gép pantográfskáláin beállítandó szám, adott minta sorozatkifejtésekor.
Matematikai definíciója: a vezetőtű átmérőjével megnövelt alapméret és a méretváltozó aránya. A sorozatkifejtő gép
egyik pantográfján a hosszirányú, a másikon a szélességirányú beállítószámot
veszik figyelembe. becsípés: az alkatrészek (különösen felsőrész-alkatrészek)
szélein elhelyezett V vagy U alakú, kisméretű bevágás, amely illesztési helyeket,
ill. nagyságszámot jelöl (pl. különböző alakú, egymáshoz közel elhelyezett
becsípések kombinációja). bedolgozási többlet: a felsőrész
szélének azon része, amely a felsőrész fára
foglalásához, talphoz, talpbéléshez vagy rámához való erősítéshez szükséges.
A bedolgozási többletet vagy a foglalótalpbélésre vagy a talpra hajtják rá.
Nagyságát a gyártási eljárás, a fára foglalás módja határozza meg.
behasítás: körkéses hasítógéppel ( szélbehasító
géppel) végzett művelet: a felsőrész anyagának szélét meghatározott vastagságban
és mélységig behasítják. Az alkatrész szélének a kerülettel párhuzamos behasítása
után a felső réteget be kell hajtani. Mélyebb behasítás célja bélés
nélküli lábbelik gyártásakor az orrmerevítő
behelyezésének előkészítése. behúzó: bevonó. bekötés: a bedolgozási
többlet rögzítése a foglaló talpbéléshez
varrással. Kézműipari cipőkészítés során végzik. belső alkatrész: a felsőrészbe
vagy az alsórész szerkezetébe épített, a
kész lábbelin kívülről nem látható alkatrész.
Ilyen pl. a kéreg, az orrmerevítő,
a lágyékerősítő stb. belső formázás: a felsőrész formázásának
egyik módszere. A felsőrész zárt kivitelben, bevarrt fedőtalpbéléssel
készül, majd a forma behelyezésével kapja meg végső (térbeli) alakját. Belső
formázáshoz gyakran hosszabbítható kaptafát
használnak. belsőkeret-levágás: rámán
varrott gyártási eljárásoknál a rámabevarrást
követő művelet, amikor a rámavarrat felett levő ráma, bedolgozási többlet
és varratfalrészek feleslegét eltávolítják. Ennek eredményeként egyenletes
mélységű talpizom- és lágyékrész keletkezik a foglalótalpbélés talp felőli
oldalán. belső nyomásos vulkanizálás: szivacsgumik,
vulkanizálására használt eljárás. Pinto présen zárt
rendszerű présformák között végzik. belső sarkalás: a saroknak
a foglalótalpbéléshez való rögzítése
szegekkel vagy sarokcsavarral. Szeges
sarokfelerősítéssel készült lábbeliken végzik. belsőszeg: a szegfej alatt recézett, vastag szárú fémszeg.
A sarok belülről való felerősítéshez használják. bemelegítő cipő: bőr- vagy bőrhelyettesítő
felsőrészű, sima járófelületű ( éksarkú),
gumitalpú, hajlékony sportcipő. beragasztó: fedőtalpbélés. betonkeverő: a bőrök folyadékkal való kezelésére
használt berendezés. Acélból vagy üvegrost erősítésű poliészterből készült
henger, amely a két vége felé kissé kónuszosan elvékonyodik. A henger 14-
21°-ban ferdén áll a műhelypadlón. A henger felső része nyitott, míg az alsó
vége fenéklemezzel lezárt. A henger belsejében kétbekezdésű, csigavonalban
vezetett terelőlemez van. A bőrök kezelését egyirányban való forgatással végzik.
Ürítéskor a forgásirányt megváltoztatják, ennek következtében a csigavonalú
terelőlapok a bőrt a felső nyíláson kidobják. betét: a lábbeli belsejében a láb megtámasztását
( lúdtalpbetét, lábágybetét), a felsőrész
rugalmasságát ( ruganybetét) biztosító
alkatrész. beugró: a cipőgyári futószalagos, ill. kényszermozgású szállítópályás
üzemrészekben dolgozó, univerzálisan képzett szakember, akinek feladata az
esetlegesen hiányzó dolgozók munkájának elvégzése. bevonó: a sarokpalást, a köztalp
és a foglalótalpbélés szélét burkoló
puha anyagból készült alkatrész, amelyet ragasztással
rögzítenek a bevonandó felületen. békanyelv: magas
szárú lábbelik és fűzős csizmák speciális
alakú, gyakran két félből összevarrt nyelve,
amelynek két oldalvonalát a szárrészhez varrják,
ezzel növelik a fűzőrész vízállóságát, és csökkentik a hővezetését. bélelés: a bélésnek a felsőrészbe
vagy annak részegységébe helyezési művelete. bélés: a lábbelinek a lábfejjel érintkező, rendszerint
több alkatrészből összeerősített belső
rétege. Célja a lábfej elválasztása a merevítő alkatrészektől, a lábfej melegen
tartása, az izzadság felvétele és elvezetése. Anyaga lehet textil,
bélésbőr, szőrme,
műszőrme, bélésműbőr.
Alkalmazási területei a fejrész és a szár bélelése. bélésbőr: lábbelibélés céljára gyártott bőr
(MSZ 5437/1). A legnemesebb bélésbőr a kecske- vagy juhbőrből növényi
cserzéssel készített anilines bőr
(növényi cserzésű anilines kecske- vagy juhbélés). Kitűnő minőségű lehet a
krómos cserzéssel vagy növényi krómos
cserzés kombinálásával készített anilines kecske- vagy juhbélés is. A színhibák miatt azonban a bélés rendszerint
fedőfestéssel készül juh, kecske (MSZ
5437/3) és sertés (MSZ 5437/4) bőrökből. Gazdasági okok miatt a bélésbőrök
nagy része nem az említett színbőrök valamelyikéből,
hanem marha hasítékbőr felhasználásával
készül, fedőfestéssel vagy anélkül (ún. natúr kivitelben) (MSZ 5437/6). Egyes
esetekben marha-, marhahasszél-, ló- stb. béléseket is gyártanak. bélésműbőr: bélés
céljára felhasznált, nem természetes bőrből, hanem kémiai úton, részben textilanyagok
felhasználásával előállított műbőr. Hordozórétege
rendszerint nemez, alapanyaga poliuretán. Nálunk legismertebb típusai a Grabopor-Alfa
(Magyarország) és Ceef (NSZK). bélés nélküli flexibel eljárás: flexibel
gyártási eljárás. bélés nélküli lábbeli: vastagabb,
de puha felsőbőrből készült, könnyű nyári
cipő. Gyakran díszlyukasztással, fonásos díszítéssel
látják el. bélésszövetek: bélés céljára felhasznált
pamut- és gyapjúszövetek.
Általában jó nedvszívó képességűek, hőszigetelők és kopásállóak. Leggyakrabban
alkalmazott típusai a molinó, a köper, az
inlet stb. bélyegzőgép: a lábbelialkatrészen feltüntetendő jelzőszámokat (modellszám,
tervszám, nagyság- és bőségszám) beütő készülék. Mechanikus és pneumatikus
működésű lehet. bilgeri csizma: fűzős csizma. binder: a bőripari gyakorlatban a vizes polimeremulziós
kötőanyagokat nevezik bindernek. biztosítóvarrat: felsőrész-alkatrészek
összeerősítésekor a későbbiekben (használat
közben) nagy mechanikai igénybevételnek kitett pontokon elhelyezett, viszonylag
kicsi, különböző alakú varrat, Derby
szabású félcipőkön a szár fűzőrésze alatt két-háromsoros rövid (kb. 10
mm) vagy háromszög alakú varrat. Rövidvarrat
automatán is készítik. blansírozás (blanchierozás): finomfaragás.
Kézi blansírvassal vagy késhengeres blansírgéppel
a gyengén nyirkos növényi cserzésű bőrök húsoldalát speciális módon fényesre
és simára faragják. A blansírvas kb. 13 cm hosszú és 12 cm széles kés, jól
markolható fafoglalatban. Nagyon élesnek kell lennie, mert a vasat kis szögben
tartva tolják a bőrfelületen, gyalulásszerűen megmunkálva azt. A gép a kézi
munkát nagyrészt kiszorította. A blansírgép a faragógéphez hasonlóan működik,
de a késhengerben levő kések egyirányúak.
Ma már csak egyes beégetéssel zsírozott szíjazatbőrökön végzik ezt a műveletet. Régebben
a marha vixos bőrök ( növényi
cserzésű felsőbőr) húsoldalát kézzel "tükörre" faragták. BMKI: Bőr-, Műbőr- és Cipőipari Kutató Intézet, Budapest. (1972-ig:
Bőr-, Cipő- és Szőrmeipari Kutató Intézet.) bognárszeg: sima szárú, hengeres fejű fémszeg.
Kézi fára foglalás, valamint az alkatrészek
illesztése során használják. bokacipő: félmagas szárú cipő. bokakerület: a külső és belső bokapont közötti magasságban, a járósíkkal párhuzamos síkban hajlékony szalaggal
mért kerület. bokasüllyedés (latin neve: pes valgus):
statikai lábbetegség, amely főként gyermekkorban
alakul ki. Az izmok helytelen statikai igénybevétele következtében a lábfej
hossztengelye körül befelé fordul, a belső boka erőteljesen kidomborodik.
Ennek megelőzésére célszerű puha talajon (pl. homokon) mezítláb járatni a
gyermeket. boltozat: a lábfej csontjai és izomszalagjai
által kialakított ívek. Az egészséges lábfejben két hosszanti és egy harántboltozat
figyelhető meg, amelyeknek támpontjai a sarokcsont, valamint az első és az
ötödik lábközépcsont elülső végpontjai. Helytelen lábbeli viselése, túl korai
járástanítás e boltozatok deformálódását és statikai
lábbetegséget okoz. borzolás: módszer a ragasztandó fajlagos felületek
megnövelésére oly módon, hogy megfelelő szerszámmal (pl. borzolókoronggal)
felbolyhozzák, érdessé teszik a felületet. Természetes bőrből és műanyagból
készült alkatrészeken egyaránt alkalmazható művelet. borzolókorong a borzolás
műveletéhez használt szerszám, amely gumikorongba ágyazott, radiális elrendezésű
vékony huzalokból áll. A forgókorongból kiálló huzalvégek feltépik a borzolandó
anyag felületét, és ezáltal megnövelik a fajlagos felületet. boxbőr: normál fogású (nem különlegesen puhított)
barkaoldalon kikészített krómos
cserzésű borjú és marha lábbeli felsőbőr. bőr: az ember és a soksejtű állatok köztakarója.
A gerincesek bőre felhámból és irhából áll, amelyhez egy harmadik réteg, a
hájashártya (bőr alatti kötőszövet) is járul. Különleges szerkezetűek és rendeltetésűek
a bőr járulékos alkotórészei ( szőr, szőrállító
izom stb.). A felhám (epidermis) a bőr legfelső rétege, amely az alatta levő
irharéteghez tapad. Egymáshoz szorosan tapadó sejtekből áll. A sejtek utcakövezet
módjára, de többrétegben helyezkednek el. Az alsó rétegben (nyálkaréteg, Malpighi-réteg)
levő sejtek nedvdúsak és szaporodnak. Megfigyelhető az alsó rétegekben kezdődő
és a legfelső rétegben teljessé váló elszarusodás.
A felhám a bőr összvastagságának rendszerint kis részét (marhabőr esetében
1-2%-át) teszi ki. A bőrgyártás során az irháról
eltávolítják. Irha (corium) a tulajdonképpeni bőranyag.
A bőr 50-90%-át (marhabőröknél 80-90%-át) alkotja. A gerincesek irhája lazarostos
kötőszövet. Ennek megfelelően fő tömegét
rostok alkotják, A rostok között sejtek (rostképző-, festék- és zsírsejtek)
is vannak. A rostok legnagyobb része kollagén
rost, kis részük elasztikus rost. A kollagén rost tulajdonképpen rostnyaláb,
amely sokszorosan elágazik, úgy hogy az elemi rostok egy része a nyalábból
elválva más irányban halad, vagy más rostokhoz csatlakozik. Az egyes rostnyalábok
így egymással összekötődnek, és valóságos hálózatot alkotnak szabad rostvégek
nélkül. A bőr különböző részeiből vett mintákon végzett fajsúlyvizsgálatok
azt mutatták, hogy a rostok tömöttsége nem egyenletes a bőr egész területén
( bőrtopográfia). Az irhának egy felszínes
és egy mélyebb rétegét különböztetjük meg. Közvetlenül a felhám alatt van
a szemölcs- vagy papilláris réteg. E rétegben a felhám felé haladva a rostok
egyre finomabbak és egyre inkább a felülettel párhuzamosan helyezkednek el.
Legkülső része a legfinomabb rostok szövedéke, ez a barkaréteg.
A papilláris réteget többé-kevésbé erősen fellazítják a szőrök,
a szőrállító izmok, a kötőszöveti sejtek stb. A papilláris réteg a készbőrben
elsősorban a készbőr küllemét határozza meg, míg a szilárdság fő hordozója
az alatta levő recés vagy retikuláris réteg. A recés réteg sejtekben szegényebb,
rostokban gazdagabb. Véredények csak kismértékben szakítják meg. Egyes állatfajoknál
(juh stb.) jelentős mennyiségű zsírszövet
van beágyazva. A recés réteg alsó részén a kötőszövet valamivel finomabb és
simább (ez a bőranyag természetes befejezése lefelé). A papilláris réteg és
a recés réteg vastagsági viszonyai állatfajonként változik (marhabőrnél kb.
1 : 3,5). A recés réteg általában a szőrvégződések magasságában kezdődik.
A hájashártya vagy bőr alatti kötőszövet (subcutis) gerinceseknél lazarostos
kötőszövetből álló, a bőrt az alatta levő izomszövetekhez kapcsoló réteg.
Igen laza szerkezetű, sok zsír, véredény és izomszövet található benne. A
bőr nyúzásakor nagyrészt a bőrön marad. A bőr feldolgozása során ezt a réteget
eltávolítják.
bőrcipők: a természetes
bőrből, szintetikus és természetes
alapú műbőrből készült felsőrészű cipők csoportjai
a hazai statisztikai rend szerint. (Nem tartoznak ide a házicipők,
a gumi- és tornacipők,
a papucsok és egyéb lábbelik.) Természetesen
a felsőrész anyaga szerint az egy csoportba sorolt lábbeliféleségek használati
értéke különböző. bőrdarabolás: az állatról lenyúzott bőrnek
több darabra való szétvágása.
bőrenyv: húslásból vagy más leépített
bőrfehérjéből készített fehérjealapú nedves
ragasztó. Felhasználás előtt vízben áztatják, hogy a megfelelő duzzadási
fokot elérje. bőrfestőgépek: festőberendezések. bőrfeszességű gumi: hajlékonyságában,
feszességében a természetes bőrből ( kruponból)
készült talphoz hasonló tulajdonságú gumilemez,
ill. formatalp; gyermek-, női és férfi lábbelikhez egyaránt felhasználják. bőrgyártás: termelési eljárás, amely az állatról lenyúzott, ún. nyersbőrt (amely nedvesen romlékony, kiszárítva kemény és törékeny) különféle célokra alkalmas készbőrré alakítja át. A magyar bőripar legfontosabb nyersanyagai : marha, sertés és juh nyersbőr. Egyéb feldolgozott bőrféleségek: borjú-, ló-, kecske-, őz-, szarvas-, kutya-, stb. bőrök. A bőrgyártás fő műveletcsoportjai:
bőrhelyettesítők: a természetes
bőrök helyett felhasznált természetes vagy szintetikus anyagok, azok kombinációi
és alkatrészek. A felsőbőr-helyettesítők közé sorolják a szintetikus
és egyéb műbőröket, valamint a textilanyagokat.
A bőrtalpak helyettesítésére gumit, poliuretánt,
PVC-t és termoplasztikus kaucsukot egyaránt
használnak. bőrhibák: készbőrhibák. bőripar: magyar
bőripar. bőrminőségi vizsgálatok: a bőrök esztétikai
értékét, feldolgozás közbeni várható viselkedését, várható használati értékét
minőségi vizsgálatokkal állapítják meg. Ezek lehetnek: érzékszervi
vagy laboratóriumi bőrvizsgálatok.
A legbiztosabb értékelést azonban a próbafeldolgozás, ill. próbahordás teszi
lehetővé. bőrszeg: a labdarúgócipő
talpából kiálló, csonka kúp alakú test. Anyaga bőr, gumi, alumínium. A labdarúgócipők
csavaros foglalatú, cserélhető bőrszegekkel is készülhetnek. bőrtopográfia: a bőr helyrajza. Azért
fontos, mert a bőr minősége az egyes topográfiai helyek szerint is változik. börze: közgazdasági értelemben a tőkés piacok jellegzetes intézménye,
amely a keresletet és a kínálatot koncentrálja. Nálunk a nagy cipőgyárak,
tanácsi vállalatok és cipőipari Ktsz-ek negyedévenként vagy félévenként megtartott
modellbemutatóját is így nevezik, ahol a gyártók bemutatják a kereskedelmi
vállalatok képviselőinek legújabb és hagyományos, a következő értékesítési
időszakra felajánlott gyártmányaikat, amelyek alapján a kereskedelem megadja
rendelését. bőségszám: a lábbeli
és a kaptafa keresztirányú (szélességi, magassági
és kerületi) méreteit meghatározó betű- vagy számkód. Az öltésméret
mellett a 6-os (férfi) és 5-ös (női) szám, a metrikus
nagyságszám mellett a 2-es jelöli a közepes bőséget. Angol
nagyságszám mellett az F betű, amerikai
nagyságszám mellett pedig a B betű jelenti az átlagos bőséget. bőségszámonkénti bőségváltozó: azonos
nagyságú, szomszédos bőségű lábbelik kaptafák
meghatározott méretei közötti különbség. A bütyökkerület
esetében 5-6 mm. A nemzetközi szabványok 6 mm-t írnak elő. bőségtáblázatok: a különböző nagyság-
és bőségszámokhoz tartozó bütyökkerületeket
(esetleg más keresztirányú méreteket is) feltüntető táblázat. Országos és
nemzetközi szabványok írják elő, de ismertek egyéb táblázati rendszerek is
(Fagus stb.). BPSZ: a Pécsi Bőrgyár háziszabványának jelzése ( szabvány). brush off: a.m. polírozható bőr. BSSZ: a Simontornyai Bőrgyár háziszabványainak jelzése ( szabvány). buffolás (hántolás): egyes növényi
cserzésű bőrökről a barka felső rétegének
eltávolítása. Célja a durva barkakép javítása,
a barkasérülések (karcolásnyom stb.) eltávolítása. Végezhető kézzel vagy géppel
a blansírozáshoz hasonlóan. buggolás: szélbehajtás. bütyök: a terpesztett
láb gyakori velejárója, amikor az első lábközépcsont elülső vége erősen
kidomborodik. A nagy lábujjon kóros kinövés. Előfordulhat bokasüllyedéses
lábú gyermekeknél is, ha kellő időben nem támasztják alá a sarokcsont belső
oldalát ( sarokbetét). bütyökbőség: bütyökkerület. bütyökkerület: a bütyökpontokon
átfektetett mérőszalaggal mért kerületméret. A kaptafa
szerkesztésekor, gyártásakor és ellenőrzésekor a hosszúság mellett a másik
legfontosabb méret. bütyökpont: az első, ill. ötödik lábközépcsontok
és a csatlakozó lábujjpercek közötti izületeknél a lábfejen található két
pont. Kaptafán, talpbélésmintán
a belső és külső oldal legkiállóbb pontjai. A kaptafán lyukkal vagy kis domborulattal
jelölik. bütyökrész: a lábfejnek a lábközépcsontok
elülső végeinél található része. Két legkiállóbb pontja a belső és külső bütyökpont, jellemző méretei a bütyökkerület
és a bütyökszélesség. Kaptafán,
talpbélésen és lábbelin a bütyökpontok
közötti rész. bütyökszélesség: bütyökkerület vízszintes síkú vetülete. A talpbélés, ill. a kaptafa talpi részének bütyökszélessége, a két bütyökpont közötti távolság. Nemzetközi megegyezés szerint a lábhosszúság mellett ez a másik jellemző lábbeliméret. |