csaphüvely: a  kaptafa tarajrészén a  sarokbázis felé haladó, rendszerint fémcsövecskét tartalmazó furat. A kaptafa vagy a rajta levő cipő gépbe, ill.  tartócsapra helyezését, beállítását teszi lehetővé.

csat: pántos cipő  felerősítőelemeként, egyébként  díszítőelemként alkalmazott, fémből készült kellék. Különböző formában, méretben és szerkezettel használják fel.

csákozás: kemény bőrök, alsórész- és belső anyagok darabolási művelete.  Csákozógépen végzik; az anyagra helyezik a  csákozókést, majd a gép erre ráüt, így az anyagból kivág egy alkatrészt.

csákozó:

csákozógép: a  csákozást végző berendezés, amelyben a kiütést tányér vagy híd végzi. Ütőereje 180-1500 kN között van. A programvezérlésű csákózógépen a kiütést a híd mentén mozgó tányér végzi.

csákozókés: a  csákozás műveletéhez használt, a kivágandó alkatrész alakjának megfelelően meghajlított acélszalag, amellyel a darabolást végzik. Egyik szélét élesre köszörülik. Magassága 30 és 100 mm között változik, az 50 mm-nél magasabbakat védőlemezzel látják el.

cserzés: a  bőrgyártás legfontosabb művelete. Tulajdonképpen ezzel a művelettel válik az állati nyersbőrből  készbőr, vagyis új tulajdonságú anyag. A cserzést  cserzőanyagokkal végzik. A cserzőanyagok képesek a bőrfehérjékkel vegyülni, úgy hogy hídként beépülnek a polipeptidláncok közé, és erősítik a bőr fibrilláris szerkezetét ( fehérjék). A rostszerkezet erősítésével, ill. a bőrfehérjék aktív csoportjainak lekötésével a mikroorganizmusok enzimjei ( enzimek) gyakorlatilag nem tudják a cserzett bőrt megemészteni (a cserzett bőr nem rothad), az víz hatására kevésbé duzzad, megszárítva pedig a roston kevésbé tapadnak össze (a leszárított cserzett bőr nem szaruszerűen kemény).

cserzőanyagok: azok az anyagok, amelyek a bőrt cserzik ( cserzés). Fontosabbak:  növényi cserzőanyagok,  krómos cserzőanyagok,  műcserzőanyagok. Számos egyéb cserzőhatású vegyület ismeretes még, pl.: aldehidek ( aldehidcserzés.), cirkon- és alumíniumsók, alifás szulfoklaridok, halzsír ( szémiscserzés) stb., de ezek kisebb jelentőségűek.

cserzősavarány:  növényi cserzőanyagok.

csészetalp: a bedolgozási többlet  élvonala fölé emelkedő peremes, utómegmunkálást nem igénylő  formatalp. Anyaga legtöbbször valamilyen  bőrhelyettesítő.  Vulkanizálással vagy  fröccsöntéssel állítják elő.

csigahordó: bőripari edényzet, amely a bőrt vizesflottákban mozgatja. Elsősorban az  áztatás,  meszezés, esetleg a  cserzés elvégzésére szolgál. A 2-3 m átmérőjű, 10-30 m hosszú, görgőkön fekvő henger palástjának belső oldalán csigavonalban vezetett terelőlemez halad végig. Ha a hengert "bölcső mozgással" mozgatják kb. 210-270°-os kerületi szög körül, a bőr a folyadékkal együtt mozog és keveredik. Ha körülfordítják, a bőr a berendezésben előrehalad, ill. a berendezésből kihullik.

csiriz: növényi fehérje alapú  nedves ragasztóanyag. Régebben belső alkatrészek beragasztására használták. Mivel természetes anyagból, a búza sikértartalmából készítik, igen drága, ma már alig használják. (Legjobb minőségű az ún. aranycsiriz volt.)

csiszolás: a  bőrgyártás egyik mechanikai művelete. Kiviteli módja: a csiszolandó bőrfelületet gumihengerrel kb. 1500/perc fordulatú csiszolópapírral bevont hengerhez nyomják. A csiszolás lehet önálló kikészítő művelet - vagyis a kívánt bőr jellegét (bolyhozott felület) ez a művelet adja meg ( velúr- és  nubukbőrök). Lehet csupán esztétikai értéket fokozó, de nem lényeges szerepe (pl.  boxbőrök húsoldali csiszolása), vagy kimondottan technológiai szerepe és hatása a készterméken már nem látható (pl.  korrigált barkájú bőrök csiszolása). A  cipőiparban felületek simító megmunkálási művelete, amelynek során  csiszolópapírral vagy  csiszolóvászonnal az egyenetlenségeket eltávolítják. Sok helyen a ragasztandó felületek előkészítésére ( borzolás helyett) alkalmazzák.

csiszolásos bőrkikészítés:  csiszolás

csiszolópapír: felületek megmunkálására használt, felületén különböző nagyságú éles szemcséket hordozó műszaki papír. Érdességét az egységnyi felületen található szemcsék száma határozza meg.

csiszolóvászon: szerkezete, felhasználási területe megegyezik a  csiszolópapíréval, a különbség az, hogy a szemcséket hordozó alapanyag nem papír, hanem vászon.

csizma: az alsó lábszárat a boka felett is fedő lábbeli. A női csizmák divat szerinti viseletre, a férfi csizmák speciális célokra készülnek.  Felerősítőelem nélkül vagy  fűzős,  húzózáras kivitelben gyártják.

csizmadia: kifejezetten  csizmák készítésével foglalkozó szakember (ma már ilyen képzés nincs).

csizmácska: női  rövid szárú csizma.

csuka:  bőrdarabolás.

csuklós kaptafa: olyan  kaptafa, amelynek sarokrésze a  hosszmetszet síkjára merőleges tengely körül elfordítható a tarajrész felé. A csuklót beépített rugó rögzíti.

csúszó: magas szárú cipők kéregrészén a textilbéléshez erősített alkatrész, amely megkönnyíti a cipő felhúzását. Anyaga természetes  bélésbőr vagy  műbőr. Színoldalával a láb felé erősítik a béléshez.