• habanyag: gumiból vagy poliuretánból készült, lyukacsos szerkezetű, kis térfogatsúlyú anyag. Talpbélésbetétként, nyelvbetétként használják fel.

  • hajlatsablon: a kaptafa  hosszmetszetének egésze vagy annak csak talpi része. Jellemző méretei a  sarokmagasság és az  orrfelhajlás. A kaptafák gyártásánál ellenőrző eszközként,  présszerszámok tervezésénél kiinduló alapként szolgál.

  • hajlékonyság: a lábbeli alsó részéhez felhasznált anyagok azon tulajdonságai, hogy kis erő (nyomaték) hatására viszonylag nagy hajlítási alakváltozás hozható létre bennük. A leghajlékonyabb lábbelik  flexibel gyártási eljárással készülnek, a legkevésbé hajlékony a  szeges gyártási eljárással készített lábbeli.

  • halászcsizma: a combrészt is eltakaró, teljesen vízálló (rendszerint gumiból készült) halászok, sporthorgászok által viselt  csizma.

  • halina: vászon- vagy sávolykötéssel gyártott, vastag, erősen nemezelt, durva gyapjúszövet, amelyet ritkán festenek. Téli lábbelik  felsőrészeit készítik belőle.

  • halinacsizma:  halinából készült szárral,  bőr fejrésszel gyártott, téli viseletre szánt  csizma.

  • halogenizálás:  bőrhelyettesítőből készült talpak ragasztási felületének és poliuretán alapú  szintetikus felsőbőrből készült felsőrészek bedolgozási többletének  borzolást helyettesítő, oldószeres ( halogenizáló) kezelése az adhézió fokozására.

  • halogénezés:  halogenizálás.

  • halogenizáló: műanyagtalpak ragasztási felületének borzolás nélküli előkészítéséhez használt egykomponensű oldószerkeverék. Legismertebb típusa az Icortin C-13.

  • halványítás:  növényi cserzésű bőrök természetes színének világosítását célzó művelet. Azon az elven alapul, hogy a  növényi cserzőanyagok színe savanyítással (kb. 2,0 pH-ig) világosodik. Előbb a felesleges cserzőanyagot lúgos (szódás) oldattal kimossák, majd utána savazzák (aromás szulfosavakkaI, oxálsavval, rosszabb esetben kénsavval).

  • harangkéses élezőgép: alsó- és felsőrész-alkatrészek élezéséhez alkalmazott berendezés. Az alkatrész szélét a leszorítólap (vagy görgő) alatt a továbbítógörgő viszi az előtolásra merőleges síkban forgó mozgást végző harangkés felé. A leszorítólap (vagy görgő) ívének és a harangkés palástjának egymáshoz viszonyított helyzete határozza meg az él profilját. A maradó anyagvastagság a leszorító függőleges irányú, az élezés szélessége a hátsó támasz (ütköző) állításával szabályozható. A harangkés élesítése beépített köszörűvel végezhető, az idővel kopó harangkés forgástengelyével párhuzamosan kis mértékben elmozdítható. Az alsórész- és a belső alkatrészek élezéséhez hajtott leszorítógörgős gépet alkalmaznak. A legújabb változatok programozhatók: egy pedál három lehetséges helyzetével lehet beállítani az előzetesen programozott  élezési paraméterek értékét. (Legismertebb típusai a Fortuna, a KAEV, a Svit.)


  • Harangkéses élezőgép
    1-harangkés, 2-leszorítólap, 3-továbbítógörgő, 4-ütköző

  • harántboltozat:  keresztboltozat.

  • harántmetszet:  keresztmetszet.

  • harántsüllyedés:  terpesztett láb.

  • harisnyacsizma: rugalmas anyagú (legtöbbször  műbőr), az alsó szárhoz jól simuló, annak alakját felvevő  szárral készített női  csizma.

  • harisnyafogó: a cipő kéregrészét belülről borító, jó tagadóképességű anyagból (húsoldalával a lábfej felé fordított juhbőrből, speciális  műbélésből) kiszabott alkatrész.  Felerősítőelem nélküli cipőkben (pl.  körömcipőkben) alkalmazzák a cipő kéregrésze és a lábfej (harisnya) közötti súrlódás növelésére.

  • hasítás: ha a bőr természetes vastagsága legalább 1,0 mm-rel nagyobb, mint a megkívánt készbőrvastagság, a bőröket rendszerint hasítják. A hasítás elve, hogy a bőrt két összefogó henger közé szorítva, egy végtelenített, gyorsan futó késszalagnak tolják. A késszalag a bőrt a felülettel párhuzamosan két rétegre vágja úgy, hogy a felső bőrdarab a kívánt vastagságban kerül ki a gépből ( szalagkéses hasítógép).

  • hasítékbőr: a bőrnek az a rétege, amelyről a  színbőrt lehasították ( hasítást). A bőrnek általában ez a kevésbé értékes része.

  • hasítékvelúr:  hasítékbőrből készült  velúrbőr.

  • hasszél:  bőrdarabolás.

  • hájashártya:  bőr.

  • hátsószíj: a külső és belső  szárakat a kéregrészen összetartó, a divattól függő (legtöbb
    szíjalakú) felsőrész-alkatrész. Az anyag legjobb minőségű részéből, a nagyobb nyúlásiránnyal párhuzamosan szabják.

  • házicipők: otthoni viseletre szánt, puha felsőrészű, gyorsan felhúzható és levehető könnyű  cipő. Felsőrésze textilanyagból, puha bőrből vagy  műbőrből, talpa gumiból vagy  krómos talpbőrből készül. Leggyakrabban  ragasztott,  présvulkanizált,  kaliforniai vagy  cosy varrott gyártási eljárással készítik.

  • Härter:  kétkomponensű gyorsragasztókhoz adagolt  térhálósító anyag márkaneve.

  • hegesztés: termoplasztikus tulajdonságú anyagokból készült felsőrész-alkatrészeket egyesítő művelet  kohéziós kapcsolat révén. Az összeerősítés vonalában az anyagokat (pl. nagyfrekvenciás árammal) felhevítik és megfelelően kialakított szerszámmal összenyomják. Az összeerősítés vonalában a két anyag egymásba olvadva egyesül. Nem termoplasztikus tulajdonságú anyagok közé hőre lágyuló  ragasztóréteget visznek, amely a hő hatására  aktiválódik.

  • hegesztve csákozás: termoplasztikus tulajdonságú  műbőrből készült felsőrész- és bélésalkatrészek együttes kivágása és összeerősítése  hegesztéssel. A bélést és a színréteget alkotó műbőröket egymás fölé helyezik, előbb a szerszámot (amelynek hegesztő- és vágóéle is van) rányomják az anyagokra, felmelegítik azt (nagyfrekvenciás árammal), majd a hegesztőgép utónyomásával kivágják a már összehegedt szín- és bélésréteget. Alkalmazható az eljárás egyrétegű (pl.  szandál) felsőrészek gyártásánál is: ekkor az első fázis célja domború  díszítések kialakítása az alkatrész felületén.

  • hengerlés: célja a bőrök rostszerkezetének tömörítése, felületének simábbá tétele, a fekvés javítása. Főként  növényi cserzésű  talp,  talpbélés és  szíjazatbőrök  kikészítése során alkalmazott művelet. A hengerlőgépek nagy nyomással bőrre szorított acélhengert gördítenek a bőr felületén ide-oda. Talpbőrök hengerlésekor 150-300 kg/cm2, szíjazatbőrök hengerlésekor pedig 50-150 kg/cm2 nagyságrendű nyomással dolgoznak.

  • hesszián: kender- vagy jutafonalból készült durva szövet. Olcsó lábbeliken  fejbélésként használják.

  • hibahulladék: természetes bőranyagok darabolásakor ( szabás,  csákozás) az anyagon levő hibák miatt keletkező  hulladék. Mennyiségétől függ a bőr minőségi osztálya.

  • hidas kiütőgép: textilanyagok, műbőrök, alsórész- és belsőanyagok darabolására alkalmazott, mechanikus, hidraulikus vagy elektrohidraulikus működtetésű  kiütőgép. A leütést a gép egész szélességében húzódó híd végzi, ütőereje 18-150 Mp. A  kiütőkés a híd alatt bárhol az anyagra helyezhető. A legújabb típusú mozgóhidas megoldásban a leütés után a híd hátramozdul. E gépekre a kéz védelmére fénysorompót is szerelnek.

  • hideglakk:  lakkbőr.

  • hide processor:  betonkeverő.

  • hidrofobizálás:  vízhatlanítás.

  • higiéniai tulajdonságok: a jó minőségű lábbeli, ill. a gyártásához felhasznált anyagok azon tulajdonságai, amelyek a láb  komfortját biztosítják. Ilyenek a súly,  hajlékonyság, a  lábra illőség, a vízgőzáteresztő kétesség, a légáteresztő képesség, a vízgőzabszorpció.

  • hócipő: téli viseletre való, vastag, melegharisnyára (néha másik  cipőre) húzott, a bokát is takaró gumi lábbeli. Elsősorban gyermekek részére gyártják.

  • hócipőbélés: pamutfonalból körkötőgépen előállított, egyik oldalán bolyhozott kelme.  Hócipők,  hócsizmák  bélését készítik belőle.

  • hócsizma: vastag, meleg harisnyára (esetleg másik  cipőre) húzott, téli használatra való, az alsószárat félig vagy egészen takaró  gumi lábbeli. Elsősorban gyermeknagyságokban gyártják.

  • hordó: leguniverzálisabb, legelterjedtebb bőripari edény, amelyben valamennyi olyan művelet elvégezhető, amelynek során a bórt folyadékban (flottában) kezelik. Lényegében forgódobok; rendszerint főhól, esetleg üvegrost erősítésű poliészterhól a legkülönbözőbb méretekben készülnek. A kísérleti célokat szolgáló 20 l-es nagyságtól 70 m3-ig építenek hordókat. Az átmérő és a dongahossz aránya, valamint a fordulatszám a nagyságtól és attól függ, milyen célra készül a hordó.


  • Nehéz bőripari hordó

  • hordófestés:  hordóban végzett  festés. Tágabb értelemben bármelyik  festőberendezésben végzett festés "hordófestés". Jellemzője, hogy a bőrök festékoldatban mozgatva festődnek, tehát mindkét oldalukon színezettekké válnak. A festés másik módja a  kefefestés.

  • hordozó nélküli műbőr: homogén szerkezetű  műbőr. Ide sorolhatók a  fóliaműbőrök is.

  • hordozóréteg: a  műbőrök és a  szintetikus műbőrök szilárdságát biztosító réteg, amely lehet szövött, hurkolt, nemez vagy nem szőtt kelme, esetleg anyaga gyapjú, pamut vagy szintetikus szál.

  • hornyolás:  árkolás.

  • hosszabbítható kaptafa: külön sarok- és előrészből álló kaptafa, amelyek a tarajrészben levő hüvely elfordításával távolíthatók egymástól. Ennek következtében hosszúsága megnövekszik.  Belső formázásnál használják.

  • hosszboltozatok: a sarokcsont, valamint az első (belső hosszboltozat) és az ötödik (külső hosszboltozat) Iábközépcsontok elülső, a talaj felé néző végpontjai között a láb csontjai és izomszalagjai által alkotott ívek.

  • hosszhajlat: a kaptafa  hosszmetszetének talpi vonala. A kaptafán hajlatmintával ellenőrzik.


  • Hosszhajlatsablon

  • hosszmetszet: a kaptafa  hossztengelyén átmenő, a  járósíkra merőleges metszete. Rögzítésére  kontúrográf használható.


  • Hosszmetszet
    1-forgatási tengely, 2-sarokpont, 3-talpizompont, 4-sarokmagasság, 5-orrfelhajlás

  • hossztengely: a kaptafa, a  hosszmetszet vagy a lábbeli-alkatrészek hosszirányba eső, az utóbbiakon gyakran a szimmetriatengellyel egybeeső egyenes.

  • hőlégvasalás: a bőr felsőrészű lábbelik kikészítésének egyik művelete, amely a felsőrészen keletkezett ráncok eltávolítására alkalmas.

  • hulladék: az anyagok darabolásakor különböző okokból visszamaradó, cipőalkatrészek kiszabására alkalmatlan darabok. Keletkezésének okai szerint megkülönböztetnek  sajátos,  szél-,  hiba- és  áttérési hulladékot.

  • humanizált rendszer: olyan gyártásszervezési és anyagtovábbítási módszer, amelynek lényege az, hogy a munkadarabok megállnak a munkahelyek mellett. A művelet elvégzése után a dolgozó teszi szabaddá további útjukat ( duo rail).

  • hunting: idősebb szarvasmarhából gyártott durvább rostozatú  velúrbőr.

  • hurokfogó: a  varrógép egyik legfontosabb részegysége. Feladata a felsőszál elkapása és a hurok tágítása.

  • huroköltés:  tűzőöltés alsó- és felsőszálból képzett  öltés, melynél a két szál hurkolódása a két összeerősítendő réteg közé ( díszvarrat esetén az anyag belsejébe) kerül. Szilárd, kissé merev, nem bomló varratot eredményez.

  • hush-puppies: puha zajtalan járást biztosító olcsó védjegyzett szabadidő cipő Wolverine World Wide, Inc. (Rockford, Michigan) USA cég szabadalma szerint gyártott cipők.

  • húslás:  húsolásnál keletkező, a bőrről levágott hájashártyát ( bőr) és a bőr alatti zsírszövetek maradványait tartalmazó bőripari melléktermék. Az enyvgyártás nyersanyaga.

  • húsolás:  meszezés után végzett művelet, amikor is a meszesben felduzzadt laza hájashártyát ( bőr) késhengeres gépen, a húsológépen a  faragáshoz hasonlóan levágják az irháról ( bőr).

  • húsoldal: a bőrnek az az oldala, amelyik a hájashártya ( bőr) felé volt.

  • huzalok: kör- és téglalap keresztmetszetű, acélból vagy rézből készült  összeerősítő elemek.  Foglalótalpbélések illesztésénél,  fára foglalásánál használják, a csavaros huzalt régebben talpfelerősítéskor alkalmazták.

  • húzózár: a felsőrész alkatrészei vagy azok részei közötti, vonal menti, oldható kapcsolatot biztosító összeerősítő elem.  Magas szárú cipőkön és női  csizmákon a szárrészbe építve alkalmazzák.