DR. LENGYEL SÁNDOR

Előszó

Sokat használt szó manapság a "kihívás". Alkalmasabbat nem találva és a körülményeket elemezve én is a kihívás szót kell hogy használjam napjaink legfontosabb gazdaságpolitikai kérdésének jellemzésére, mert megállapíthatjuk, hogy ekkora és ilyen nagy jelentőségű próbatétel előtt már régen nem állt a magyar agrárgazdaság: meghatározható, belátható közelségbe került annak lehetősége, hogy a modern Európa közel fél évszázados közösségének tagjai közé lépjünk. Ahogy közeledünk - mint új belépők - az Európai Unió által megvalósított gyakorlathoz, ahogy egyre élesebben rajzolódik ki számunkra az Unió struktúrája és előírásai is egyre nyilvánvalóbb, hogy a szabályok és előírások rendszere hosszú évek alatt mindennapos viták és aprólékos egyeztetések során alakultak ki, és talán egy sincs köztük olyan, amely egyformán kedvező lenne minden Uniós tagállam részére. Megállapíthatjuk - ennek ellenére - hogy az Unióhoz való tartozás rangot és biztonságot jelent a résztvevő országok számára. Számot kell vetnünk azzal is, hogy az Unió megalakulása óta birkózik bizonyos mezőgazdasági és élelmiszeripari túltermeléssel, aminek negatív hatásai mind a csatlakozó görög, mind pedig az osztrák mezőgazdaságot és élelmiszeripart meglepte csatlakozásuk után.

Mi tehát a feladatunk jelenlegi pozíciónkban? Az Unió előírásait, lehetőségeit és jogszabályait a lehető legjobban megismerni és azok ismeretében tudatosan felkészülni a csatlakozásra. A technika mai állása mellett ez a feladat első pillantásra igen egyszerűnek tűnik, hiszen már sokoldalúan, így pl. Interneten is hozzáférhető a szükséges információk java része. Csakhogy mint az közismert, pont az őstermelők, gazdálkodók, kertészkedők nagy többsége nehezen fér a korszerű információhordozókhoz, nem rendelkezik számítógéppel, sőt az esetek jó részében még telefonvonallal sem. Ezért ítéltük meg úgy, hogy szükséges egy olyan kézikönyv kiadása, ami közérthetően megvilágítja azokat a tényeket és elképzeléseket, melyekkel - valószínűleg a közeljövőben - mi is szembesülünk.

A könyv fejezetei sorra veszik azokat a főbb területeket, amelyek jelen ismereteink szerint fontosak lehetnek ahhoz, hogy amikor az Unió teljes jogú tagjaivá válhatunk valóban tisztában lehessünk jogainkkal, kötelességeinkkel és lehetőségeinkkel. A szűkre szabott terjedelem természetesen nem teszi lehetővé, hogy a kézikönyv minden részletre kiterjedjen, de a tárgyilagos fogalmazással és azzal az igénnyel, hogy az anyagot évről-évre korszerűsítjük és kiegészítjük, - figyelembe véve mezőgazdaságunk és élelmiszer-feldolgozásunk helyzetét, teherbíró képességét - alkalmasnak tartjuk annak elősegítésére, hogy jobban tudjunk alkalmazkodni az Unió piacának elvárásaihoz.

A konkrét és nagy gyorsasággal kirajzolódó gazdasági kihívás kritériumainak csak alapos, sokoldalú felkészítő munkával helyzetbe hozott ágazat és szakember gárda képes megfelelni. Nem kis feladat tehát számunkra bizonyos módon a jelen, de főleg a jövő agrár szakembereinek ennek megfelelő felkészítése. Ezért arra gondoltunk, hogy elsősorban azoknak a középfokú agrár szakképző intézményeknek a figyelmébe ajánljuk kiadványunkat, amelyek már a jövő évezredre készítik fel a szakmunkásokat, technikusokat, amelyek felelősek azért, hogy tanulóik ne csak szakmájuknak jó ismerői és gyakorlói legyenek, hanem mint az Unió polgárai is helyt tudjanak állni. Ezek az iskolák kell, hogy felvállalják a jelen kor gyakorló gazdáinak, vállalkozóinak, szakembereinek is tanácsadás, képzés keretében történő felkészítését, segítését.

Annak reményében adjuk közre kiadványunkat, hogy e fontos munka elvégzéséhez konkrét segítséget, tágabb értelemben iránymutatást tudtunk adni, elősegítjük szemléletváltásuk gyors kialakulását.

Dr. Lengyel Sándor
főigazgató
Agrárszakoktatási Intézet


Tartalom