IDŐMUTATÓ
a rómaiak történetéhez Róma alapításától a római birodalom kettéoszlásáig.

U. c. = ab urbe condita (= Róma alapításától számított évek).
Kr. e. = Krisztus születése előtti évek.

U. c.	Kr. e.
–	1100 körül	Az etruszkok bevándorlása Itáliába.		1100	A dórok vándorlása dél felé. – Carthago alapitása (?).
–	800 körül	Capua alapítása.		776	Az Olympiasokkal való számítás kezdete.
–	753	Róma alapítása (ünnepe: április 21).
		A királyok kora.
				750 körül	Athénben a királyi uralom tíz évessé válik.
1–37	753–717	Romulus.
				747 körül	A királyság bukása Korinthosban.
				725 körül	Cumae alapítása.
38	716	Interregnum.
39–82	715–672	Numa Pompilius.
				707 körül	Tarentum alapítása.
				705 körül	Syracusai alapítása.
				682	Az archoni hivatal fölállítása Athénben.
82–114	672–640	Tullus Hostilius
				657 körül	Kypselos Korinthosban.
114–138	640–616	Ancus Marcius
				621	A Drakon-féle törvényhozás.
138–176	616–578	L. Tarquinius Priscus.
154	600 k.	A gallusok bevándorlásának kezdete Felső-Itáliába.
				594	Solon törvényhozása.
176–220	578–534	Servius Tullius
				561	Peisistratos tyrannisa.
220–244	534–510	L. Tarquinius Superbus.
				545 körül	A perzsák meghódítják Kis-Ázsiát
233	521	A gallusok letelepedése a Pó völgyében
				532	Pythagoras Krotonban.
		A köztársaság kora.
244–245	510–509	A királyság bukása. A köztársaság megalakulása.
245	509	Első consulok: L. Junius Brutus, L. Tarquinius Collatinus. Suffecti: P. Valerius Poplicola, Sp. Lucretius, M. Horatius.
246	508	Consulok: P. Valerius Poplicola (II.), T. Lucretius. – Háború Porsennával.		508 körül	Kleisthenes törvényhozása.
247	507	« P. Lucretius (v. M. Horatius), P. Valerius Poplicola (III.).
248	506	« Sp. Lartius, T. Herminius. – A cumaei Aristodemos legyőzi Porsennát Aricia mellett.
249	505	« M. Valerius, P. Postumius.
250	504	« P. Valerius (IV.), T. Lucretius (II.).
251	503	« Menenius Agrippa, P. Postumius (II.).
252	502	« Opiter Verginius, Sp. Cassius.
253	501	« Postumius Cominius, T. Lartius.
		Első dictator: T. Lartius.
254	500	« Servius Sulpicius, M. Tullus. – Az etruszk hatalom fénykora. A gallusok előnyomulása Felső-Itáliában.
255	499	« P. Veturius Geminus, T. Aebutius.		499	A iónok Kis-Ázsiában föllázadnak a perzsa uralom ellen.
256	498	« T. Lartius (II.), L. Cloelius.
257	497	« A. Sempronius, M. Minucius.
258	496	« A. Postumius, T. Verginius. Dictator: A. Postumius. – Csata a Regillus-tó mellett.
259	495	« Appius Claudius, P. Servilius. – Tarquinius Superbus halála.
260	494	« A. Verginius, T. Veturius. Dictator: Valerius Volesus. – Secessio a Szent hegyre.		494	A ladéi csata. A perzsák beveszik Miletost.
261	493	« Postumius Cominius (II.), Sp. Cassius (II.). – A néptribunatus megalapítása.
262	492	« T. Geganius, P. Minucius.
263	491	« M. Minucius (II.), A. Sempronius (II.). Coriolanus gőgös viselkedése (?).
264	490	« Qu. Sulpicius Camerinus, Sp. Lartius (II.).		490	A görögök marathoni diadala.
265	489	« C. Julius, P. Pinarius.
266	488	« Sp. Nautius, Sextus Furius. – Coriolanus halála (?).
267	487	« T. Sicinius, C. Aquillius.
268	486	« Sp. Cassius (III.), Proculus Verginius.
269	485	« Serv. Cornelius, Qu. Fabius. – Sp. Cassius halála.
270	484	Consulok: L. Aemilius, Caeso Fabius.
271	483	« M. Fabius, L. Valerius.
272	482	« Qu. Fabius (II.), C. Julius.
273	481	« Caeso Fabius (II.), Sp. Furius.
274	480	« M. Fabius (II.), Cn. Manlius.		480	Gelon himerai győzelme a carthagóiakon. Salamisi csata.
275	479	« Caeso Fabius (III.), A Verginius.
276	478	« L. Aemilius (II.), C. Servilius.		479	Plataiai és mykaléi csata.
277	477	« C. Horatius, T. Menenius. – A Fabiusok csatája a Cremera mellett.
278	476	« Sp. Servilius, A. Verginius (II.)
279	475	« C. Nautius, P. Valerius.
280	474	« L. Furius, A. Manlius. – 40 éves fegyverszünet Veiivel. – I. Hieron legyőzi az etruszkokat Cumaenél.
281	473	« L. Aemilius (III.), Verginius v. Vopiscus Julius. – Cn. Genucius néptribunus meggyilkolása.
282	472	« L. Pinarius, P. Furius.
283	471	« Appius Claudius, T. Quinctius. – Lex Publilia.
284	470	« L. Valerius (II.), Tib. Aemilius. – App. Claudius halála.		470 körül	Kimon eurymedoni diadala.
285	469	« T. Numicius Priscus. A. Verginius.
286	468	« T. Quinctius (II.), Qu. Servilius.
287	467	« Tib. Aemilius (II.), Qu. Fabius.
288	466	« Qu. Servilius (II.), Sp. Postumius.
289	465	« Qu. Fabius (II.), T. Quinctius (III.).
290	464	« A. Postumius, Sp. Furius.
291	463	« L. Aebutius, P. Servilius.
292	462	« T. Lucretius Tricipitinus, T. Veturius Geminus.
293	461	« P. Volumnius, Servius Sulpicius.		461	A demokratia győzelme Athénben.
294	460	« C. Claudius, P. Valerius.
295	459	« Qu. Fabius (III.), L. Cornelius.
296	458	« L. Minucius, C. Nautius. – Dictator: L. Quinctius Cincinnatus. Az aequusok legyőzése.
297	457	« Qu. Minucius, C. Horatius.
298	456	« M. Valerius, Sp. Verginius. – Lex Icilia.
299	455	« T. Romilius, C. Veturius.
300	454	« Sp. Tarpeius, A. Aternius. – Lex Aternia Tarpeia.
301	453	Consulok: P. Curatius, Sex. Quintilius.
302	452	« C. Menenius, P. Cestius Capitolinus. – Decemvirek választása.
303	451	Decemvirek: Appius Claudius, T. Genutius, P. Cestius stb.
304 305	450 449	« Appius Claudius, Qu. Fabius, M. Cornelius stb. – Verginia halála, a decemviratus bukása. Consulok: L. Valerius Potitus, M. Horatius Barbatus. – App. Claudius halála.
306	448	Consulok: Lartius Herminius, T. Verginius.
307	447	« M. Geganius Macerinus, C. Julius.
308	446	« T. Quinctius (IV.), Agrippa Furius.
309	445	« M. Genucius, C. Curtius. – Lex Canuleia. – Tribuni militum consulari potestate. – Censores.		445–431	Perikles kormánya.
310	444	A tribunusok leköszönése után consulok: L. Papirius Mugillanus, Sempronius Atratinus.
311	443	Consulok: M. Geganius (II.), T. Quinctius (V.).
312	442	« M. Fabius Vibulanus, Postumius Aebutius Cornicen.
313	441	« C. Furius, M. Papirius Crassus.
314	440	« P. Geganius Macerinus, L. Menenius Lanatus.
315	439	« T. Quinctius (VI.), Agrippa Menenius Lanatus. Dictator: L. Quinctius Cincinnatus. – Spurius Maelius halála.
316	438	Tribunusok: Mamercus Aemilius, T. Quinctius, L. Julius.
317	437	Consulok: M. Geganius Macerinus, Sergius Fidenas.
318	436	« M. Cornelius Maluginensis, L. Papirius Crassus.
319	435	« C. Julius, L. Verginius.
320	434	« C. Julius (II.), L. Verginius (II.). Tribunusok: M. Fabius Vibulanus, M. Fossius, L. Sergius Fidenas.
321	433
322	432	« L. Pinarius Mamercus, L. Furius Medullinus, Sp. Postumius Albus.
323	431	Consulok: T. Quinctius, C. Julius Manto. – Dictator: Augus Postumius győzelmet arat az aequusok és volscusok seregein.		431–404	Peloponnesosi háború.
324	430	Consulok: C. Papirius Crassus, L. Lulius.
325	429	« L. Sergius Fidenas (II.), Hostus Lucretius Tricipitinus.
326	428	« A. Cornelius Cossus, T. Quintius Pennus. – Cossus megöli Tolumniust, Veii királyát.
327	427	« Servilius Ahala, L. Papirius Mugillanus.
328	426	Tribunusok: T. Quintius Pennus, C. Furius, M. Postumius stb.
329	425	« A. Sempronius, L. Quinctius, L. Furius, L. Horatius Barbatus.
330	424	« A. Claudius Crassus stb.
331	423	Consulok: C. Sempronius Atratinus, Q. Fabius Vibulanus.
332	422	Tribunusok: L. Manlius Capitolinus stb.
333	421	Consulok: Numerius Fabius Vibulanus, T. Quinctius Capitolinus.		421	Nikias békéje.
334	420	Tribunusok: L. Quinctius Cincinnatus stb.
335	419	« A. Menenius Lanatus stb.
336	418	« L. Sergius Fidenas, M. Papirius, C. Servilius.
337	417	« A. Menenius Lanatus stb.
338	416	« A. Sempronius stb.
339	415	« P. Cornelius Cossus stb.		415–413	A siciliai hadjárat.
340	414	« Cn. Cornelius Cossus stb.
341	413	Consulok: M. Cornelius Cossus, L. Furius Medullinus.
342	412	« Qu. Fabius Ambustus, C. Furius Pacilus.
343	411	« M. Papirius Atratinus, C. Nautius Rutilus.
344	410	« Mamercus Aemilius, C. Valerius Potitus.
345	409	« Cn. Corn. Cossus, L. Furius Medullinus (II.). – Első plebeius származású quaestorok.
346	408	Tribunusok: C. Julius stb.
347	407	« L. Furius Medullinus stb.
348	406	« P. Corn. Cossus, Cn. Corn. Cossus stb.
349	405	« T. Quinctius Capitolinus stb. – Veii 10 éves ostroma megkezdődik.		405	Csata Aigospotamoi mellett.
350	404	Tribunusok: C. Valerius Potitus stb.		404	Az athéni demokratia bukása.
351	403	« Manlius Aemilius Mamercinus stb.
352	402	« C. Servilius Ahala stb.
353	401	« L. Valerius Potitus, M. Furius Camillus stb. – Egy plebeius származású hadi tribunus választása.
354	400	« P. Licinius Calvus stb.
355	399	« M. Veturius stb.
356	398	« L. Valerius Potitus, M. Furius Camillus stb.
357	397	« L. Julius Julus stb.
358	396	« P. Licinius Calvus stb. – Dictator: M. Furius Camillus. Veii elfoglalása.
359	395	« P. Cornelius Cossus stb.
360	394	« M. Furius Camillus stb. – Falerii elfoglalása.
361	393	Consulok: L. Lucretius Flaccus, Servius Sulpicius Camerinus.
362	392	« L. Valerius Potitus, M. Manlius.
363	391	Tribunusok: L. Lucretius stb. – Camillus önkéntes számkivetése. A gallusok betörése.
364	390	« Három Fabius. – Az alliai vereség. Róma elfoglalása. – Dictator: M. Furius Camillus (II.) legyőzi a gallusokat.
365	389	« L. Valerius Poplicola, L. Verginius stb. – Dictator: M. Furius Camillus (III.) legyőzi a volscusokat, aequusokat és etruszkokat.
366	388	« T. Quinctius Cincinnatus stb.
367	387	« L. Papirius, Cn. Sergius stb.
368	386	« M. Furius Camillus stb.		386	Az Antalkidas-féle béke.
369	385	« A. Manlius, P. Cornelius stb. Dictator: Cornelius Cossus.
370	384	« Servius Cornelius Maluginensis, P. Valerius Potitus, M. Furius Camillus. – M. Manlius Capitolinus kivégeztetése.
371	383	« L. Valerius, Servius Sulpicius stb.
372	382	« Sp. Papirius, L. Papirius stb.
373	381	« M. Furius Camillus, L. Furius stb.
374	380	« L. Valerius, P. Valerius stb.
375	379	« C. Manlius stb.
376	378	« Sp. Furius stb.
377	377	Tribunusok: L. Aemilius stb.
378–382	376–372	Öt évi anarchia. Sem consulok, sem tribunusok nem választatnak, L. Sextius kivételével. – Néptribunus: C. Licinius Calvus Stolo.
383	371	Tribunusok: L. Furius stb.		371	Leuktrai csata.
384	370	« Qu. Servilius, C. Veturius stb.
385	369	« L. Quinctius Capit., Sp. Servilius stb.
386	368	Dictator: M. Furius Camillus (IV.).
387	367	Tribunusok: A. Cornelius Cossus, L. Veturius Crassus stb. – Leges Liciniae. Egy consul ezentúl plebeius eredetű.
388	366	Consulok: L. Aemilius Mamercinus (patricius), L. Sextius Lateranus (plebeius). – Praetori és curulis aedilisi intézmény.
389	365	« L. Genucius, Qu. Servilius Ahala. – Camillus halála.
390	364	« C. Sulpicius, C. Licinius Calvus Stolo.
391	363	« L. Aemilius Mamercinus (II.), Cn. Genutius. – Dictator: L. Manlius Capitolinus.
392	362	« Qu. Servilius Ahala (II.), L. Genucius (II.). – Dictator: Appius Claudius.		362	Mantineiai csata.
393	361	« C. Licinius (II.), C. Sulpicius (II.). – Dictator: T. Quinctius Pennus.
394	360	« M. Fabius Ambustus, C. Paetilius Libo. – Dictator: Qu. Servilius Ahala.
395	359	« M. Popilius Laenas, Cn. Manlius Capitolinus.		359–336	Philippos, Makedonia királya.
396	358	« C. Fabius Ambustus, C. Plautius. – Dictator: C. Sulpicius.
397	357	« C. Marcius Rutilus, Cn. Manlius Capitolinus (II.).
398	356	« M. Fabius Ambustus (II.), M. Popilius Laenas (II.). – Dictator: C. Marcius Rutilus (az első plebeius dictator).		356	Szent háború Phokis ellen.
399	355	« C. Sulpicius (III.), M. Valerius Poplicola (mindkettő patricius).
400	354	« M. Fabius Ambustus (III.), T. Quinctius Capitolinus (mindkettő patricius).
401	353	Consulok: C. Sulpicius (IV.), M. Valerius Poplicola (II.). – Dictator: T. Manlius Torquatus.
402	352	« P. Valerius Poplicola, C. Marcius Rutilus (II.). – Dictator: C. Julius Julus.
403	351	« C. Sulpicius (V.), T. Quinctius Capitolinus (II.). – Dictator: M. Fabius Ambustus.
404	350	« M. Popilius Laenas (III.), L. Cornelius Scipio. – Dictator: L. Furius Camillus.
405	349	« L. Furius Camillus, Appius Claudius Crassinus. – Dictator: T. Manlius Torquatus. – Háború a gallusokkal.
406	348	« M. Popilius Laenas. (IV.), M. Valerius Corvus. – Dictator: C. Claudius Crassinus. – Szerződés Róma és Carthago között.
407	347	« C. Plautius Hypsaeus, T. Manlius Torquatus.
408	346	« M. Valerius Corvus (II.), C. Paetilius Libo.		346	Béke Athén és Philippos között.
409	345	« M. Fabius Dorso, Serv. Sulpicius Rufus. – Dictator: L. Furius Camillus (II.). Háború az auruncusokkal.
410	344	« C. Marcius Rutilus (III.), T. Manlius Torquatus (II.). – Dictator: L. Valerius Poplicola.
411	343	« M. Valerius Corvus (III.), A. Cornelius Cossus. – Az első samnit háború kezdete.
412	342	« Qu. Servilius Ahala, C. Marcius Rutilus (IV.). Dictator: M. Valerius Corvus.
413	341	« C. Plautius Hypsaeus (II.), L. Aemilius Mamercinus. – Békekötés a samnitokkal.
413–416	341–338	A latinok háborúja Róma ellen.
414	340	Consulok: T. Manlius Torquatus (III.), P. Decius Mus. – Dictator: L. Papirius Crassus. – Róma győzelme a Vesuvius mellett.
415	339	Consulok: T. Aemilius Mamercinus, Qu. Publilius Philo. – Leges Publiliae.
416	338	« L. Furius Camillus, C. Maenius. – Latium meghódítása.		338	Chaironeiai csata.
417	337	« P. Aelius Paetus, C. Sulpicius Longus. – Dictator: C. Claudius Crassinus. – Első plebeius praetor: Qu. Publilius Philo.
418	336	« L. Papirius Crassus, Caeso Duilius.		336–323	Nagy Alexandros uralma.
419	335	« M. Valerius Corvus (IV.), M. Atilius Regulus. – Dictator: L. Aemilius Mamercinus.
420	334	« T. Veturius Calvinus, Sp. Postumius Albinus. Dictator: P. Cornelius Rufinus.		334	Granikosi csata.
421	333	« L. Papirius Cursor, C. Paetilius Libo.		333	Issosi csata.
422	332	« A. Cornelius Crassus (II.), Cn. Domitius Calvinus. – Dictator: M. Papirius Crassus.		332/1	Egyiptom elfoglalása.
422–424	332–330	Epirusi Alexandros harczai Dél-Itáliában.
423	331	Consulok: C. Valerius Flaccus, M. Claudius Marcellus. Dictator: Cn. Quinctilius Varus.		331	Gaugamelai csata.
424	330	« L. Papirius Crassus (II.), L. Plautius Venno.
425	329	« L. Aemilius Mamercinus (II.), C. Plautius Decianus. – Privernumi csata.
426	328	« C. Plautius (II.), P. Cornelius Scipio. – Dictator: M. Claudius Marcellus. – Palaepolisi csata.
427	327	« L. Cornelius Lentulus, Qu. Publilius Philo (II.). – Dictator: M. Claudius Marcellus.
428	326	« C. Paetilius Libo (II.), L. Papirius Mugillanus.
428–450	326–304	Második samnit háború.
429	325	Consulok: L. Furius Camillus (II.), D. Junius Brutus. – Dictator: L. Papirius Cursor.
430	324	Consulok nem választattak. Dictator: L. Papirius Cursor.
431	323	Consulok: C. Sulpicius Longus (II.), Qu. Aulius.
432	322	« L. Fulvius Curvus, Qu. Fabius.		322	Krannoni csata. Demosthenes és Hypereides halála.
433	321	« T. Veturius Calvinus (II.), Sp. Postumius Albinus (II.). – Dictator: Qu. Fabius Ambustus. – A rómaiak gyalázata a caudiumi szorosok között.
434	320	Consulok: L. Papirius Cursor (II.), Qu. Publilius Philo (III.). – Dictator: C. Maenius.
435	319	« L. Papirius Cursor (III.), Qu. Aulius (II.).
436	318	« L. Plautius Venno, M. Fessius. – Fegyverszünet a samnitokkal.		318	Kassandros alkotmánya. Demetrios Phalereus uralma (–307) Athénben.
437	317	« Qu. Aemilius Barbula, C. Junius Brutus. – Apulia meghódítása.		317–289	Agathokles Syracusaiban.
438	316	« Sp. Nautius, M. Popilius Laenas. – Dictator: L. Aemilius Mamercinus. A samnitok fölkelése.
439	315	« L. Papirius Cursor (IV.), Qu. Publilius Philo (IV.).
440	314	« M. Paetilius Libo, C. Sulpicius Longus (III.) – Dictator: Qu. Fabius Rullianus.
441	313	« L. Papirius Cursor (V.), C. Junius Brutus (II.). – Dictator: C. Paetilius Libo.
442	312	« M. Valerius Maximus, P. Decius Mus. – Dictator: C. Sulpicius Longus. – Appius Claudius censor építi az első országutat (via Appia) és az első vízvezetéket.
443	311	« C. Junius Brutus (III.), Qu. Aemilius Barbula (II.). Háború az etruszkokkal; Sutriumi győzelem.
444	310	« Qu. Fabius (II.), C. Marcius Rutilus. Csata a Vadimonius tó mellett.
445	309	Consulok nem választattak. Dictator: L. Papirius Cursor.
446	308	Consulok: P. Decius Mus (II.), Qu. Fabius (III.).
447	307	« Appius Claudius Caecus, L. Volumnius Flamma.		307	Demetrios Poliorketes Athénben.
448	306	« Qu. Marcius Tremulus, P. Cornelius Arvina. – Dictator: P. Cornelius Scipio. – A hernicusok és a samnitok legyőzése.		306	A Diadochosok királyi czímet vesznek föl.
449	305	« L. Postumius Megellus, T. Minucius Augurinus. – Győzelmek a samnitokon.
450	304	Consulok: P. Sempronius Sophus, P. Sulpicius. – Békekötés a samnitokkal. Qu. Fabius Rullianus mint censor.
451	303	« Serv. Cornelius Lentulus, L. Genucius.
452	302	« M. Livius Denter, M. Aemilius Paullus. – Dictator: C. Junius Brutus.
453	301	Consulok nem választattak. Dictatorok: Qu. Fabius Maximus, M. Valerius Corvus.		301	A makedon birodalom ujabb felosztása.
454	300	Consulok: Qu. Appuleius Pansa, M. Valerius Corvus (V.). – Lex Ogulnia.
455	299	« M. Fulvius, T. Manlius Torquatus; suffectus: M. Valerius Corvus (VI.).
456	298	« C. Cornelius Scipio, Cn. Fulvius.
456–464	298–290	Harmadik samnit háború.
457	297	Consulok: Qu. Fabius Maximus (IV.), P. Decius Mus (III.).
458	296	« App. Claudius Caecus (II.), L. Volumnius Flamma (II.).
459	295	« Qu. Fabius Maximus (V.), P. Decius Mus (IV.). – Sentinumi csata.
460	294	« L. Postumius (II.), M. Atilius Regulus.
461	293	« L. Papirius Cursor, Sp. Carvilius. – Győzelmek a samnitok fölött.
462	292	« Qu. Fabius Gurges, D. Junius Brutus.
463	291	« L. Potumius (III.), C. Junius Brutus. – Aecculapius cultusának megalapítása.
464	290	« Manius Curius Dentatus, P. Cornelius Rufinus. – Békekötés a samnitokkal. A sabinok legyőzése.
465	289	« M. Valerius Corvinus, Qu. Caedicius Noctua.
466	288	« Qu. Marcius Tremulus (II.), P. Cornelius Scipio Barbatus. – A mamertinusok Messanában.
467	287	« M. Claudius Marcellus, C. Nautius Rutilus. – Dictator: Qu. Hortensius. – Lex Hortensia: a plebiscitumok az egész népre kötelezők.
468	286	« M. Valerius Potitus, C. Aelius Paetus.
469	285	Consulok: C. Claudius Caenina, M. Aemilius Lepidus. – Háború a senoni gallusokkal.
470	284	« C. Servilius Tucca, L. Caecilius Metellus. – Küzdelem a gallusokkal, etruszkokkal és semnitokkal.
471	283	« P. Cornelius Dolabella, Cn. Domitius Calvinus. – A rómaiak győzelme a Vadimonius tónál.
472	282	« C. Fabricius Luscinus, Qu. Aemilius Papus. – A rómaiak győzelmei az itáliai népeken.
473	281	« L. Aemilius Barbula, Qu. Marcius Philippus. – Pyrrhos átkel Itáliába.
474	280	« P. Valerius Laevinus, Tib. Coruncanius. – Pyrrhos győzelme Herakleia mellett.
475	279	« P. Sulpicius, P. Decius Mus. – A szerződés megujítása Charthagóval. – Kineas követsége Rómában.		279	A kelták betörése a Balkán félszigetre.
476	278	« C. Fabricius Luscinus (II.), Qu. Aemilius Papus (II.). – Pyrrhos átkel Siciliába.
477	277	« P. Cornelius Rufinus (II.), C. Junius Brutus (II.).		277	Az Antigonidák Makedoniában. Az aitoliai és achaiai szövetség.
478	276	« Qu. Fabius Gurges (II.), C. Genucius.
479	275	« Manius Curius Dentatus (II.), L. Cornelius Lentulus. – Pyrrhos visszatér Itáliába; Curius legyőzi Beneventum mellett.
480	274	« Manius Curius Dentatus (III.), Serv. Cornelius Merenda. – Pyrrhos visszatér Epirusba.
481	273	« C. Fabricius Luscinus (III.), C. Claudius Caenina (II.). – Ptolemaios Philadelphos szövetséget köt a rómaiakkal.
482	272	« L. Papirius Cursor (II.), Sp. Carvilius (II.). – Tarentum bevétele.		272	Pyrrhos halála Argosban.
483	271	« C. Quinctius Claudus, L. Genucius.
484	270	« C. Genucius, Qu. Cornelius Blasio. Rhegium bevétele.
485	269	« Qu. Ogulnius Gallus, C. Fabius Pictor. – Az ezüstérték behozatala Rómába.
486	268	Consulok: P. Sempronius Sophus, Appius Claudius Rufus. – Picenum elfoglalása, Ariminium és (267) Brundisium gyarmatosítása.		268–215	II. Hieron király Syracusaiban.
487	267	« M. Atilius Regulus, L. Julius Libo. – Apulia meghódítása.
488	266	« Decius Junius Pera, Numerius Fabius Pictor. – Umbria meghódítása.
489	265	« Qu. Fabius Gurges (III.), L. Mamilius.
490	264	« Appius Claudius Caudex, M. Fulvius Flaccus. – Első gladiatori játékok Rómában.
490–513	264–241	Első pún háború.
491	263	Consulok: M. Valerius Maximus, M. Otacilius Crassus. – Dictator: Cn. Fulvius. – Szövetségkötés Róma és II. Hieron között.
492	262	« L. Postumius, Q. Mamilius Vitulus. – Róma győzelme Agrigentumnál.
493	261	« L. Valerius Flaccus, T. Otacilius Crassus.
494	260	« Cn. Cornelius Scipio Asina, C. Duilius. – A rómaiak hajóhadat szerveznek. Duilius győzelme Mylae mellett. Columna rostrata.
495	259	« L. Cornelius Scipio, C. Aquillius Florus. – Scipio győzelmei Sardiniában és Corsicában.
496	258	« A. Atilius Calatinus, C. Sulpicius Paterculus.
497	257	« C. Atilius Regulus, Cn. Cornelius Blasio. – Dictator: Qu. Ogulnius Gallus.
498	256	« L. Manlius Vulso, Qu. Caedicius. Suffectus: M. Atilius Regulus (II.). – Regulus átkel Afrikába.
499	255	« Serv. Fulvius Nobilior, M. Aemilius Paullus. – Xanthippos legyőzi és elfogja Regulust.
500	254	« Cn. Cornelius Scipio Asina (II.), A. Atilius Calatinus (II.). – A rómaiak elfoglalják Panormost.
501	253	« Cn. Servilius Caepio, C. Sempronius Blaesus.
502	252	« C. Aurelius Cotta, P. Servilius Geminus.
503	251	Consulok: L. Caecilius Metellus, C. Furius Pacilus.
504	250	« C. Atilius Regulus (II.), L. Manlius Vulso (II.). – Metellus győzelme Panormosnál.		250 körül	Arsakes megalapítja a parthus birodalmat.
505	249	« P. Claudius Pulcher, L. Junius Pullus. – A rómaiak tengeri veresége Drepanum mellett.
506	248	« C. Aurelius Cotta (II.), P. Servilius Geminus (II.). – A carthagóiak pusztítják Itália partjait.
507	247	« L. Caecilius Metellus (II.), Numerius Fabius Buteo. – Hamilcar Barcas Siciliában. Hannibal születése.
508	246	« M. Otacilius Crassus (II.), M. Fabius Licinus. – Dictator: Tib. Coruncanius.
509	245	« M. Fabius Buteo, C. Atilius Bulbus.		245	Aratos, az a szövetség strategosa.
510	244	« A. Manlius Torquatus, C. Sempronius Blaesus (II.).
511	243	« C. Fundanius, C. Sulpicius Gallus.
512	242	« C. Lutatius Catulus, A. Postumius Albinus.
513	241	« A. Manlius Torquatus (II.), Qu. Lutatius Cerco. – C. Lutatius tengeri győzelme az Aegati szigeteknél. Békekötés Carthagóval. Sicilia római provinciává lesz.
514	240	« C. Claudius Centho, M. Sempronius Tuditanus. – Sardinia föllázad Carthago ellen. – Livius Andronicus az első drámai előadást rendezi Rómában.		240–197	I. Attalos Pergamonban.
514–516	240–238	Carthago zsoldos háborúja Afrikában.
515	239	Consulok: C. Mamilius Turrinus, Qu. Valerius Falto. – Ennius születése.
516	238	« T. Sempronius Gracchus, P. Valerius Falto. – Hamilcar Hispaniában. Róma elfoglalja Sardiniát és Corsicát. Háború a boiusokkal és ligurokkal. – A Floralia ünnep megalapítása.
517	237	« L. Cornelius Lentulus Caudinus, Qu. Fulvius Flaccus.
518	236	« P. Cornelius Lentulus Caudinus, C. Licinius Varus. – Háború a ligurokkal és a corsicaiakkal. – Hamilcar elfoglalja Hispania déli részét.
519	235	Consulok: T. Manlius Torquatus, C. Atilius Balbus (II.). – Janus templomának bezárása.
520	234	« L. Postumius Albinus, Sp. Carvilius Maximus. – Háború Corsicában és Sardiniában. – M. Porcius Cato (Maior) születése.
521	233	« Qu. Fabius Maximus, M. Pomponius Matho.
522	232	« M. Aemilius Lepidus, M. Publicius Malleolus. – G. Flaminius földet oszt a senoni gallusok területén.
523	231	« M. Pomponius Matho (II.), C. Papirius Maso. – Dictator: C. Duilius. – Háború Sardiniában és Corsicában.
524	230	« M. Aemilius Barbula, M. Junius Pera.
525	229	« L. Postumius Albinus (II.), Cn. Fulvius Centumalus. – Háború Illyriával és Teuta királynővel. Hamilcar halála. Hasdrubal Hispaniában megalapítja Uj-Carthagót.		229–220	Antigonos Doson Makedoniában.
526	228	« Sp. Carvilius Maximus (II.), Qu. Fabius Maximus (II.). – Első érintkezés Róma és Athén között. Szerződés Hasdruballal.
527	227	« P. Valerius Flaccus, M. Atilius Regulus.
528	226	« M. Valerius Messala, L. Apustius Fullo.
529	225	« L. Aemilius Papus, C. Atilius Regulus. – Háború a cisalpin gallusokkal.
530	224	« T. Manlius Torquatus, Qu. Fulvius Flaccus (II.). – Dictator: L. Caecilius Metellus.
530–532	224–222	A rómaiak meghóditják a cisalpin Galliát.
531	223	Consulok: C. Flaminius, P. Furius Philus.		223	Aratos szövetsége Antigonossal.
532	222	« Cn. Cornelius Scipio Calvus, M. Claudius Marcellus. – Marcellus spolia opima-ja.		222–187	III. (Nagy) Antiochos ázsiai király.
533	221	« P. Cornelius Scipio Asina, M. Minucius Rufus. – Hannibal fővezér lesz Hispaniában.		221–205	IV. Ptolemaios Egyiptomban.
534	220	« L. Veturius, C. Lutatius Catulus. – Mutina, Cremona és Placentia alapítása.		220–179	V. Philippos, makedon király.
				220	III. Kleomenes halála.
535	219	« M. Livius Salinator, L. Aemilius Paullus. – Illyriai háború. Hannibal elfoglalja Saguntumot.		219–211	Lykurgos, spártai király.
536–553	218–201	Második pún háború.
536	218	Consulok: P. Cornelius Scipio, Ti. Sempronius Longus. – Az insuberek és boiusok föllázadása Róma ellen. Hannibal átkel az Alpeseken; ticinusi és trebiai győzelme. A rómaiak sikerei Hispania északi részén.
537	217	« Cn. Servilius Geminus, C. Flaminius (II.); suffectus: M. Atilius Regulus. – Dictator: Qu. Fabius Maximus. – A trasimenusi csata.		217	A naupaktosi béke.
538	216	« L. Aemilius Paullus (II.), C. Terentius Varro. – Dictator: M. Junius Pera. – A cannaei csata. Hannibal elfoglalja Capuát. Marcellus sikeresen védelmezi Nolát. A Scipiók győzelmei Hispaniában.
539	215	« Tib. Sempronius Gracchus, L. Postumius Albinus (III.); suffecti: M. Claudius Marcellus (II.), Qu. Fabius Maximus (III.). – Hannibal szerződést köt V. Philippossal.
540	214	« Qu. Fabius Maximus (IV.), M. Claudius Marcellus (III.). – Syracusai ostroma.
541	213	« Qu. Fabius Maximus (V.), Tib. Sempronius Gracchus (II.). – Dictator: C. Claudius Centho.		213	Aratos halála.
542	212	« Appius Claudius Pulcher, Qu. Fulvius Flaccus (III.). – Hannibal elfoglalja Tarentumot, Marcellus Syracusait. A Scipiók veresége Hispaniában.
543	211	« P. Sulpicius Galba, Cn. Fulvius Centumalus. – A rómaiak visszahódítják Capuát. Róma és Aitolia szövetsége.
544	210	Consulok: M. Valerius Laevinus, M. Claudius Marcellus (IV.). – Dictator: Qu. Fulvius Flaccus. – Az ifjú P. Cornelius Scipio elfoglalja Uj-Carthagót.		210	Machanidas, spártai tyrannos. Philopoimen legyőzi (209).
545	209	« Qu. Fabius Maximus (V.), Qu. Fulvius Flaccus (IV.). – Scipio legyőzi Hasdrubalt, Marcellus Hannibalt és visszavívja Tarentumot.
546	208	« M. Claudius Marcellus (V.), T. Quinctius Crispinus. – Dictator: T. Manlius Torquatus. – A consulok elesnek Hannibal ellen.
547	207	« C. Claudius Nero, M. Livius Salinator (II.). – Dictator: M. Livius Salinator. – A metaurusi csata. – Első aranypénz Rómában.
548	206	« Qu. Caecilius Metellus, L. Veturius Philo. – Scipio sikerei Hispaniában. Massinissa a rómaiakhoz pártol.
549	205	« P. Cornelius Scipio, P. Licinius Crassus Dives. – Dictator: Qu. Caecilius Metellus. – Róma békét köt V. Philippossal. – Scipio átkel Afrikába.
550	204	« M. Cornelius Cethegus, P. Sempronius Tuditanus. Hannibal veresége Kroton mellett.		204–181	V. Ptolemaios Epiphanes.
551	203	« Cn. Servilius Caepio, C. Servilius Geminus. – Dictator: P. Sulpicius Galba. – Scipio elfogja Syphaxot. – Hannibal elhagyja Itáliát.		203	V. Philippos és III. Antiochos szövetsége Egyiptom ellen.
552	202	« M. Servilius Geminus, Tib. Claudius Nero. – Dictator: C. Servilius Geminus. – A zámai csata.
553	201	« Cn. Cornelius Lentulus, P. Aelius Paetus. – Békekötés Carthagóval.		201	V. Philippos háboruba keveredik Rhodos, Pergamon és Athén ellen.
554–558	200–196	Háború V. Philippos ellen.
554	200	Consulok: P. Sulpicius Galba, C. Aurelius Cotta.
555	199	« L. Cornelius Lentulus, P. Villius Tappulus.
556	198	« T. Quinctius Flamininus, Sextus Aelius Paetus.
557	197	« C. Cornelius Cethegus, Qu. Minucius Rufus. – Kynoskephalai csata.		197–159	II. Eumenes, Pergamon királya.
558	196	Consulok: L. Furius Purpureo, M. Claudius Marcellus. – Hannibal Antiochoshoz menekül. – Görögország fölszabadítása.		196	II. Antiochos átkel a Hellespontoson.
559	195	« M. Porcius Cato, L. Valerius Flaccus. Cato győzelme Hispaniában. Terentius, a költő születése.
560	194	« P. Corn. Scipio Africanus (II.), T. Sempronius Longus. – Győzelmek Galliában és Hispaniában.
561	193	« L. Cornelius Merula, Qu. Minucius Thermus.
562	192	« L. Quinctius Flaminius, Cn. Domitius Ahenobarbus. – III. Antiochos átkel Görögországba és elfoglalja Chalkist.
563	191	« Manius Acilius Glabrio, P. Corn. Scipio Nasica. – Háború Antiochos ellen. A thermopylai csata.		191	Egész Peloponnesos«achaiai» szövetsége.
564	190	« L. Corn. Scipio (Asiaticus), C. Laelius. A magnesiai csata.
565	189	« C. Manlius Vulso, M. Fulvius Nobilior. Fulvius föloszlatja az aitoliai szövetséget. Manlius legyőzi a kisázsiai galatokat.		189	A spártaiak elpártolása a szövetségtől és bünhődésük.
566	188	« C. Livius Salinator, M. Valerius Messala.
567	187	« M. Aemilius Lepidus, C. Flaminius. A Scipiók pöre. A Via Aemilia építése.		187–175	IV. Seleukos, ázsiai király.
568	186	« Sp. Postumius Albinus, Qu. Marcius Philippus. – Senatus consultum de Bacchanalibus.
569	185	« Appius Claudius Pulcher, M. Sempronius Tuditanus. – Scipio halála (?).
570	184	« P. Claudius Pulcher, L. Porcius Licinus. – Censor: M. Porcius Cato. Győzelmek a celtiberek és a lusitanusok fölött.		184	Róma megfékezi az achaiai szövetséget.
571	183	« Qu. Fabius Labeo, M. Claudius Marcellus. – Hannibal, Scipio (?) és Philopoimen halála.
572	182	« L. Aemilius Paullus, M. Baebius Tamphilus.
573	181	« M. Baebius Tamphilus (II.), P. Cornelius Cethegus. – A ligurok legyőzése.		181–146	VI. Ptolemaios Philometor.
574	180	Consulok: L. Postumius Albinus, C. Calpurnius Piso; suffectus: Qu. Fulvius Flaccus. Lex Villia (a főtisztviselők korának meghatározása).
575	179	« L. Manlius Acidinus, Qu. Fulvius Flaccus.		179–168	Perseus, Makedonia királya.
576	178	« M. Junius Brutus, A. Manlius Vulso. Háború Istriában.
577	177	« C. Claudius Pulcher, Tib. Sempronius Gracchus. – Istria meghódítása.
578	176	« Cn. Cornelius Scipio Hispalus, Qu. Petillius Spurinus.
579	175	« P. Mucius Scaevola, M. Aemilius Lepidus.
580	174	« Sp. Postumius Albinus, Qu. Mucius Scaevola.
581	173	« L. Postumius Albinus, M. Popilius Laenas.
582–586	172–168	Makedoniai háború.
582	172	Consulok: C. Popilius Laenas, P. Aelius Ligus.
583	171	« P. Licinius Crassus, C. Cassius Longinus. – Perseus győzelme.
584	170	« A. Hostilius Mancinus, A. Atilius Serranus.
585	169	« Qu. Marcius Philippus (II.), Cn. Servilius Caepio. – Marcius győzelmei. Ennius halála.		169	Polybios, az achaiai szövetség hipparchosa.
586	168	« L. Aemilius Paullus (II.), C. Licinius Crassus. – Perseus kézrekerítése és halála.
587	167	« Qu. Aelius Paetus, M. Junius Pennus. Makedonia fölosztása.		167	Polybios kezesül Rómába hurczoltatik. – A Makkabaeusok fölkelése a Seleukidák ellen.
588	166	« C. Sulpicius Galba, M. Claudius Marcellus.
589	165	« T. Manlius Torquatus, Cn. Octavius.
590	164	« A. Manlius Torquatus, Qu. Cassius Longinus.
591	163	« Tib. Sempronius Gracchus (II.), M. Juventius.
592	162	« P. Cornelius Scipio Nasica, Cn. Domitius Ahenobarbus.
593	161	« M. Valerius Messala, C. Fannius Strabo.
594	160	« L. Anicius Gallus, M. Cornelius Cethegus.
595	159	Consulok: Cn. Cornelius Dolabella, M. Fulvius Nobilior. – Terentius halála.
596	158	« M. Aemilius Lepidus, C. Popilius Laenas (II.).		158–138	II. Attalos Pergamonban.
597	157	« Sextus Julius Caesar, L. Aurelius Orestes.
598	156	« L. Cornelius Lentulus, C. Marcius Figulus. – Háború a dalmatákkal.
599	155	« P. Corn. Scipio Nasica (II.), M. Claudius Marcellus (II). – Karneades, Diogenes és Kritolaos Athén követeiként megjelennek Rómában.
600	154	« Qu. Opimius, L. Postumius Albinus. Hispaniai törzsek lázongása.
601	153	« Qu. Fulvius Nobilior, T. Annius Luscus.
602	152	« M. Claudius Marcellus (III.), L. Valerius Flaccus.
603	151	« L. Licinius Lucullus, A. Postumius Albinus. – Háború Carthago és Massinissa között. – Makedonia provinciai szervezetet kap.
604	150	« T. Quinctius Flamininus, Manius Acilius Balbus. – Háború Viriathus és a lusitanusok ellen.
605–608	149–146	Harmadik pún háború.
605	149	Consulok: L. Marcius Censorinus, Manius Manilius Nepos. – Cato halála.		149	Massinissa halála.
606	148	« Sp. Postumius Albinus, L. Calpurnius Piso.
607	147	« P. Cornelius Scipio Aemilianus, C. Livius Drusus. – Szakítás Róma és Achaia között.
608	146	« Cn. Cornelius Lentulus, L. Mummius Achaicus. – Carthago elpusztítása. Az achaiai háború.		146–117	VII. Ptolemaios Physkon.
609	145	« Qu. Fabius Aemilianus, L. Hostilius Mancinus. – Háború Viriathus és a lusitanusok ellen.
610	144	« Servius Sulpicius Galba, L. Aurelius Cotta. – Háború a celtiberek ellen.
611	143	« Appius Claudius Pulcher, Qu. Caecilius Metellus Macedonicus. – A numantiai háború kezdete. Rabszolgalázadás Siciliában.
612	142	Consulok: L. Caecilius Metellus Calvus, Qu. Fabius Servilianus. – A celtiberek legyőzése.
613	141	« Cn. Servilius Caepio, Qu. Pompeius.
614	140	« Cn. Laelius Sapiens, Qu. Servilius Caepio.
615	139	« Cn. Calpurnius Piso, M. Popilius Laenas. – Viriathus halála.
616	138	« P. Corn. Scipio Nasica, D. Junius Brutus. – Brutus legyőzi a lusitanusokat. – Sulla születése.		138–133	III. Attalos Pergamonban.
617	137	« M. Aemilius Lepidus Torcina, C. Hostilius Mancinus. – Mancinus veresége Hispaniában. Tiberius Gracchus hispaniai quaestor.
618	136	« L. Furius Philus, Sextus Atilius Serranus.
619	135	« Servius Fulvius Flaccus, Qu. Calpurnius Piso.
620	134	« P. Corn. Scipio Aemilianus (II.), C. Fulvius Flaccus. – Scipio ostromolja Numantiát. Rabszolgaháború Siciliában.
621	133	« P. Mucius Scaevola, L. Calpurnius Piso Frugi. – Numantia bevétele és lerombolása. Tiberius Gracchus néptribunus reformkisérletei és halála.		133	Attalos Rómát teszi örökösévé.
622	132	« P. Popilius Laenas, P. Rupilius. – A siciliai rabszolgaháború vége.
623	131	« P. Licinius Crassus, L. Valerius Flaccus. – A pergamoni háború kezdete.
624	130	« C. Claudius Lentulus Pulcher, M. Perpenna. – P. Licinius Crassus veresége, Perpenna győzelme.
625	129	« C. Sempronius Tuditanus, M’. Aquillius. – A pergamoni háború vége; Asia provincia szervezése. – Az ifjabb Scipio Africanus halála.
626	128	« Cn. Octavius, T. Annius Rufus.		128	A parthusok győzelme VII. Antiochos fölött.
627	127	« L. Cassius Longinus, L. Cornelius Cinna.
628	126	« M. Aemilius Lepidus, L. Aurelius Orestes.
629	125	« M. Plautius Hypsaeus, M. Fulvius Flaccus. – Hódítások kezdete a transalpin Galliában.
630	124	Consulok: C. Cassius Longinus, C. Sextius Calvinus. – C. Sempronius Gracchus izgatásai.
631	123	« Qu. Caecilius Metellus, T. Quinctius Flamininus. – Metellus meghódítja a Baleari szigeteket. – C. Gracchus néptribunus reformjai; ujra megalapítja Carthagót. Leges Semproniae.
632	122	« Cn. Domitius Ahenobarbus, C. Fannius Strabo. – Aquae Sextiae megalapítása a transalpin Galliában. C. Gracchus ismét néptribunus.
633	121	« L. Opimius, Qu. Fabius Maximus. – Domitius harcza az allobrogok ellen. Gallia Narbonensis római provincia lesz. C. Gracchus halála.		121	VI. (Nagy) Mithridates Eupator trónra lép Pontusban.
634	120	« P. Manlius Nepos, C. Papirius Carbo.
635	119	« L. Caecilius Metellus, L. Aurelius Cotta. – C. Marius néptribunus.
636	118	« M. Porcius Cato, Qu. Marcius Rex.		118	Micipsa halála. Örökösei: Hiempsal, Adherbal és Jugurtha.
637	117	« L. Caecilius Metellus, Qu. Mucius Scaevola.		117–81	VIII. és IX. Ptolemaios uralma Egyiptomban.
638	116	« C. Licinius Geta, Qu. Fabius Maximus Eburnus.
639	115	« M. Aemilius Scaurus, M. Caecilius Metellus.
640	114	« M. Acilius Balbus, C. Porcius Cato. – Cato vereséget szenved a scordiscusok ellen.
641	113	« C. Caecilius Metellus, Cn. Papirius Carbo. – Háború a cimberek és teutonok ellen. Papirius veresége a cimberekkel szemben.
642	112	« M. Livius Drusus, L. Calpurnius Piso. Hadizenet Jugurthának.		112	Jugurtha megöli Adherbalt.
643	111	« P. Corn. Scipio Nasica, L. Calpurnius Bestia.
644	110	« M. Minucius Rufus, Sp. Postumius Albinus. – Minucius legyőzi a scordiscusokat. Postumius Jugurtha ellen harczol.
645	109	« Qu Caecilius Metellus, M. Junius Silanus. – Caecilius Jugurtha ellen harczol. Silanust a cimberek megverik Galliában.
646	108	Consulok: Servius Sulpicius Galba, L. Hortensius.
647	107	« L. Cassius Longinus, C. Marius. – Marius háborúja Jugurtha ellen; Cassius elesik Galliában a helvetiusok ellen.
648	106	« C. Atilius Serranus, Qu. Servilius Caepio. – Jugurtha kézre kerül. – Cicero és Pompeius születése.
649	105	« P. Rutilius Rufus, Cn. Manlius Maximus. – A cimberek győzelme Arausio mellett.
650	104	« C. Marius (II.), C. Flavius Fimbria. A cimberek betörnek Hispaniába. Rabszolgaháború Siciliában.
651	103	« C. Marius (III.), L. Aurelius Cotta.
652	102	« C. Marius (IV.), Qu. Lutatius Catulus. Marius legyőzi a teutonokat Aquae Sextiae mellett. – C. Julius Caesar születése (?).
653	101	« C. Marius (V.), Manius Aquillius. – A cimberek végleges veresége Vercellae mellett.
654	100	« C. Marius (VI.), L. Valerius Flaccus. – L. Appuleius Saturninus néptribunus izgatásai. – C. Julius Caesar születése (?).
655	99	« M. Antonius, A. Postumius Albinus. A siciliai rabszolgalázadás elfojtása.
656	98	« Qu. Caecilius Metellus Nepos, T. Didius.
657	97	« Cn. Cornelius Lentulus, P. Licinius Crassus.
658	96	« Cn. Domitius Ahenobarbus, C. Cassius Longinus.		96	Ptolemaios Apion Rómára hagyja Kyrenét. – VIII. Antiochos halála.
659	95	« L. Licinius Crassus, Qu. Mucius Scaevola. – Lucretius születése.
660	94	« C. Caelius Caldus, L. Domitius Ahenobarbus.		94	II. Tigranes Armeniában.
661	93	« C. Valerius Flaccus, M. Herennius.
662	92	« C. Claudius Pulcher, M. Perpenna.
663	91	« L. Marcius Philippus, Sextus Julius Caesar. M. Livius Drusus néptribunus reformkisérletei és halála. A szövetséges háború kitörése.
664	90	Consulok: L. Julius Caesar, P. Rutilius Lupus. A polgári jog kiterjesztése az itáliaiakra.		90	M.’Aquillius megsérti Mithridatest.
665	89	« Cn. Pompeius Strabo, L. Porcius Cato.
666	88	« L. Cornelius Sulla, Qu. Pompeius Rufus. – A szövetséges háború vége. A polgárháború kitörése. Marius Africába menekül.		88	Mithridates vérengzései Kis-Ázsiában.
667	87	« Cn. Octavius, L. Cornelius Cinna. Sulla hadat vezet Mithridates ellen; Athént ostromolja. – Cinna és Marius elfoglalják Rómát és nagy vérengzést visznek véghez.
668	86	« C. Marius (VII.), L. Cornelius Cinna (II.). Suffectus: L. Valerius Flaccus. – Marius halála. – Sulla (márcz. 1.) elfoglalja Athént és a Peiraieust.
669	85	« L. Cornelius Cinna (III.), Cn. Papirius Carbo. – Sulla győzelme Orchomenos mellett. Fimbria üzelmei Kis-Ázsiában.
670	84	« Cn. Papirius Carbo (II.), L. Cornelius Cinna (IV.). – Cinna halála. – Sulla Ázsiában. Békekötése Mithridatessel.
671	83	« L. Cornelius Scipio, C. Norbanus Balbus. – Sulla visszatér Itáliába. A polgárháború újabb kitörése. A capitolium leég.		83–74	II. Tigranes meghódítja Kilikiát és Syriát.
672	82	« Cn. Papirius Carbo (III.), C. Marius. Sulla legyőzi az ifjú Mariust. – Mészárlások és proscriptiók. – Dictator: L. Corn. Sulla.
673	81	« M. Tullius Decula, Cn. Cornelius Dolabella. – Dictator: L. Cornelius Sulla. – Leges Corneliae: a senatus hatalmának restauratiója.		81	XI. Ptolemaios Auletes.
674	80	« L. Cornelius Sulla (II.), Qu. Caecilius Metellus Pius. – Dictator: L. Cornelius Sulla. – Sertorius izgatni kezd Hispaniában.
675	79	Consulok: P. Servilius Vatia, Appius Claudius Pulcher. – Sulla lemond a dictaturáról. – Háború Sertorius ellen.
676	78	« M. Aemilius Lepidus, Qu. Lutatius Catulus. – Sulla halála. – P. Servilius harcza a kalózok ellen.
677	77	« D. Junius Brutus, Mamercus Aemilius Lepidus Livianus. – Lepidus forradalmi kisérlete meghiusul. – Pompeius Sertorius ellen vonul.
678	76	« Cn. Octavius, C. Scribonius Curio. Sicinius hasztalan törekszik fölújítani a néptribunatus hatalmát.
679	75	« L. Octavius, C. Aurelius Cotta. – Servilius legyőzi az isauriaiakat. – Cicero quaestor Siciliában.
680	74	« L. Licinius Lucullus, M. Aurelius Cotta. – Sertorius és Mithridates szövetkeznek Róma ellen.		74	Bithynia a rómaiaké lesz.
681	73	« M. Terentius Varro, C. Cassius Varus. Lucullus legyőzi Mithridatest Kyzikosnál. – Spartacus lázadása.
682	72	« L. Gellius Poplicola, Cn. Cornelius Lentulus. – A sertoriusi háború befejezése. Lucullus győzelmei Kis-Ázsiában. – Spartacus sikerei.
683	71	« P. Cornelius Lentulus, Cn. Aufidius Orestes. – Crassus legyőzi Spartacust. – Pompeius visszatér Hispaniából.		71	A sequanusok és Ariovistus szövetsége az aeduusok ellen.
684	70	« Cn. Pompeius Magnus, M. Licinius Crassus Dives. – Lucullus sikerei Kis-Ázsiában. A consulok visszaállítják a tribunusi hatalmat. – Lex Aurelia (a lovagok részvétele a biráskodásban). A Verres-féle pör. Vergilius születése.
685	69	« Qu. Hortensius Hortalus, Qu. Caecilius Metellus. – Lucullus győzelmei Tigranes ellen.
686	68	« L. Caecilius Metellus, Qu. Marcius Rex. – Qu. Caecilius Krétát római provinciává teszi.
687	67	« C. Calpurnius Piso, M’. Acilius Glabrio. – Lázongás Lucullus táborában. Mithridates sikerei. Lex Gabinia (Pompeius megbizása a kalózok ellen). – Caesar quaestor Hispaniában.
688	66	Consulok: M. Aemilius Lepidus, L. Volcatius Tullus. – Lex Manilia (Pompeius megbizása Mithridates ellen). Cicero praetor.		66	Burvista, dák király hatalmas terjeszkedése
689	65	« L. Aurelius Cotta, L. Manlius Torquatus. – Pompeius hadviselése a kaukazusi népek ellen. – Caesar aedilis. – Horatius születése.		65	Küzdelem Jeruzsálemben Hyrkanos és Aristobulos között.
690	64	« L. Julius Caesar, C. Marcius Figulus. Pompeius Syriát római provinciává teszi.
691	63	« M. Tullius Cicero, C. Antonius. – Pompeius meghódítja Palaestinát és Phoeniciát. – A Catilina-féle összeesküvés elfojtása. – Octavianus Augustus születése.		63	Mithridates halála.
692	62	« D. Junius Silanus, L. Licinius Murena. – Catilina elesik a csatában Pistoria mellett. – Caesar praetor és pontifex maximus. Cato tribunus.
693	61	« M. Pupius Piso, M. Valerius Messala. – Pompeius visszatér Rómába. A Clodius-féle pör. – Caesar propraetor Hispaniában.
694	60	« L. Afranius, Qu. Caecilius Metellus Celer. – A senatus és Pompeius antagonismusa. A Flavius-féle agrarius javaslatok. Zavargások Rómában. Pompeius, Caesar és Crassus szövetsége (első triumviratus).
695	59	« C. Julius Caesar, M. Calpurnius Bibulus. – Leges Juliae. Livius történetíró születése.
696	58	« L. Calpurnius Piso, A. Gabinius. – Cicero számkivetése. Caesar Illyricum, Gallia Cisalpina és Narbonensis proconsula. Legyőzi a helvetiusokat Bibracte mellett, Ariovistust Felső-Elsaszban. Gallia népeit a Szajna és Garonne között Róma fönhatósága alá helyezi.		58	A helvetiusok bevándorlási kisérlete Galliába.
697	57	Consulok: P. Corn. Lentulus Spinther, Qu. Caecilius Metellus Nepos. Cicero visszatér Rómába. – Caesar leigázza a belgákat. – Pompeius proconsuli hatalmat nyer mint curator annonum.
698	56	« Cn. Cornelius Lentulus Marcellinus, L. Marcius Philippus. – Caesar legyőzi a venetusokat, meghódítja Aquitaniát. A triumvirek találkozása Lucában.
699	55	« Cn. Pompeius Magnus (II.), M. Licinius Crassus (II.). – Caesar átkel a Rajnán és megtámadja Britanniát.		55	XI. Ptolemaios Auletes a rómaiak segítségével visszanyeri trónját.
700	54	« L. Domitius Ahenobarbus, Appius Claudius Pulcher. – Caesar második hadmenete Britannia ellen. – Crassus a parthusok ellen vonul.
701	53	« Cn. Domitius Calvinus, M. Valerius Messala. – A belgák lázongása és megfékezése. Caesar másodszor átkel a Rajnán. Crassus Carrhae mellett vereséget szenved és meghal.
702	52	« Cn. Pompeius Magnus (egyedül); később társa: Qu. Caecilius Metellus Pius. – A gallusok föllázadása Vercingetorix alatt; alesiai csata. Clodius megölése és a Milo-féle pör.
703	51	« Servius Sulpicius Rufus, M. Claudius Marcellus. – Gallia végleges meghódítása.		51	XI. Ptolemaios halála. Kleopatra megosztja trónját XII. Ptolemaios Dionysossal.
704	50	« L. Aemilius Paullus, P. Claudius Marcellus. – A senatus és Caesar között kitör az ellenségeskedés.
705	49	« C. Claudius Marcellus, L. Cornelius Lentulus Crus. – Dictator: C. Julius Caesar. – A polgárháború kitörése. Pompeius átkel híveivel Epirusba. Caesar maga részére nyeri a hispaniai legiókat; Massiliát beveszi. Seregét átszállítja Epirusba.
706	48	« C. Julius Caesar (II.), P. Servilius Isauricus. – Küzdelmek Dyrrhachium mellett. A pharsalosi csata (aug. 9.); Pompeius Egyiptomba menekül, a hol megöletik. Caesar Alexandriában Kleopatrát támogatja Ptolemaios ellen.
707	47	Consulok: Qu. Fufius Calenus, P. Vatinius. – Dictator: C. Julius Caesar (II.). – Caesar győzelme Alexandriában; hadat vezet Pharnakes ellen. A zelai csata (aug. 2.). Caesar visszatér Rómába és seregét átszállítja Africába.		47	XII. Ptolemaios halála.
708	46	« C. Julius Caesar (III.), M. Aemilius Lepidus. – Dictator: C. Julius Caesar (III.). – Thapsusi csata. Cato meghal Uticában. Caesar küzdelme Hispaniában az ifj. Cn. Pompeius ellen. Törvényei Rómában. A naptár kijavítása.
709	45	« C. Julius Caesar (IV.) egyedül. Örökös dictaturája után: Qu. Fabius Maximus, C. Caninius Rebilus. – A mundai csata (márczius 17). Caesar szervezi hatalmát.
710	44	« C. Julius Caesar (V.), M. Antonius; suffectus: P. Cornelius Dolabella. – Caesar meggyilkolása (márczius 15). Antonius üzelmei. Octavianus Caesar föllépése. Brutus sereget gyüjt Görögországban.
711	43	« C. Vibius Pansa, A. Hirtius, C. Julius Caesar Octavianus; suffecti: Qu. Paedius, P. Ventidius, C. Carrinas. – Mutinai csata (ápr. 27.). A második triumviratus. Brutus és Cassius a keleten. Cicero halála.
712	42	« L. Munacius Plancus, M. Aemilius Lepidus (II.). – Antonius és Octavianus keletre vonulnak. A két philippi csata (őszszel). Brutus és Cassius halála. Gallia Cisalpina egyesítése Itáliával.
713	41	« L. Antonius, P. Servilius Isauricus (II.). – M. Antonius és Kleopatra szövetsége. L. Antonius izgat Octavianus ellen. A parthusok betörnek Syriába.
714	40	« Cn. Domitius Calvinus, C. Asinius Pollio; suffecti: C. Cornelius Balbus, P. Canidius Crassus. – A brundisiumi szerződés Antonius és Octavianus között. Háború Sextus Pompeius ellen.		40	Antigonos Judaea királya lesz.
715	39	Consulok: L. Marcius Censorinus, C. Calvisius Sabinus. – A misenumi szerződés Sextus Pompeiussal. Ventidius kikergeti a parthusokat Kis-Ázsiából. Antonius Athénben.
716	38	« Appius Claudius Pulcher, C. Norbanus Flaccus. – Octavianus nőül veszi Livia Drusillát. Agrippa Galliában, Antonius a keleten. A siciliai háború kezdete. A triumviratus meghosszabbítása.		38	I. Herodes Judaea királya lesz.
717	37	« M. Vipsanius Agrippa, L. Caninius Gallus; suffectus: T. Statilius Taurus. Agrippa uj tengeri haderőt szervez (portus Julius).		37	IV. Phraates, a parthusok királya.
718	36	« L. Gellius Poplicola, M. Cocceius Nerva; suffectus: L. Munatius Plancus (II.). – Agrippa győzelme Naulochosnál véget vet a siciliai háborúnak. Lepidus visszavonul a közélettől. Antonius veresége a parthusok ellen.
719	35	« L. Cornificius, Sextus Pompeius Nepos. Octavianus harczai Illyricumban. Antonius visszatér Alexandriába.
720	34	« L. Scribonius Libo, M. Antonius (II.); suffectus: L. Sempronius Atratinus. Octavianus győzelmei Dalmatiában. Antonius elfogja Artavasdest, Armenia királyát.
721	33	« C. Julius Caesar Octavianus (II.), L. Volcatius Tullus; suffectus: P. Autronius Paetus. – Octavianus harczai Illyricumban és Pannoniában. Antonius elválik Octaviától.
722	32	« Cn. Domitius Ahenobarbus, C. Sosius. Szakítás Octavianus és Antonius között. Róma hadat izen Kleopatrának. Hadi készületek.
723	31	« C. Julius Caesar Octavianus (III.), M. Valerius Messala Corvinus. – Az actiumi csata (szept. 2.). Antonius és Kleopatra Egyiptomba menekülnek.
724	30	Consulok: C. Julius Caesar Octavianus (IV.), M. Licinius Crassus. – Octavianus Egyiptomban. – Antonius és Kleopatra halála (augusztus). Egyiptom a római birodalomhoz csatoltatik.		30	Armenia parthus fennhatóság alá kerül.
725	29	« C. Julius Caesar Octavianus (V.), Sextus Appuleius. – Octavianus visszatér Itáliába és bezáratja Janus templomát.
726	28	« C. Julius Caesar Octavianus (VI.), M. Vipsanius Agrippa (II.). – Octavianus censust tart és princeps senatus lesz.
		A császárság kora.
727	27	« Consulok: C. Julius Caesar Octavianus Augustus (VII.), M. Vipsanius Agrippa (III.). – Achaia önálló provinciává lesz. Augustus Galliában.
728	26	« Imperator Caesar Augustus (VIII.), T. Statilius Taurus (II.). – Háború Hispaniában a cantaberek és asturok ellen.
729	25	« Imperator Caesar Augustus (IX.), M. Junius Silanus. – A salassusok legyőzése. Augustus ujra bezáratja Janus templomát. Agrippa befejezi a Pantheon építését.
730	24	« Imperator Caesar Augustus (X.), C. Norbanus Flaccus. – Gaius Aelius Flaccus hadmenete Arábia ellen.
731	23	« Imperator Caesar Augustus (XI.)36, Cn. Calpurnius Piso. – Augustur örökös néptribunussá lesz. Az ifjú M. Claudius Marcellus halála.
732	22	G. Petronius szerencsés hadmenete a nubiaiak ellen. A Murena-féle összeesküvés.
733	21	Augustus keletre utazik. Agrippa nőül veszi Juliát, Augustus leányát.
734	20	A parthusok visszaadják Crassus triumvir elfogott zászlóit.		20	III. Tigranes, Armenia királya.
735	19	Vergilius és Tibullus halála.
736	18	Lex de adulteriis. Agrippa öt évre megkapja a tribunusi méltóságot.
737	17	Saecularis játékok.
738	16	Győzelmes harczok Pannoniában, Thrakiában, Raetiában stb. – M. Lollius Paullinus veresége Vindeliciát. – Propertius halála.
739	15	Tiberius és Drusus elfoglalják Raetiát és Vindeliciát. – Propertius halála.
740	14	Itália tizenegy járásra osztatik föl.
742	12	Lepidus halála. Augustus pontifex maximus lesz. Agrippa halála.
743	11	Drusus harczai Germaniában, Tiberiuséi Pannoniában.
745	9	Drusus az Elbáig hatol. Visszatérő útjában meghal.		9	V. Phraates, a parthusok királya.
746	8	Róma fölosztása tizennégy kerületre. Tiberius győzelmes harczai Germaniában. – Maecenas és Horatius halála.		8	Maroboduus, a markomannok fejedelme, nagy birodalmat alapít.
748	6	Tiberius visszavonul Rhodosba.
749	5	Augustus XII.-szer consul.		4	I. (Nagy) Herodes halála.
752	2	Augustus XIII.-szor consul és « pater patriae».
	Kr. u.	Száműzi Juliát.			Jézus születése.
754	1	Jézus Krisztus születése a vulgaris időszámitás szerint.
755	2	Tiberius visszatér Rómába. Lucius Caesar halála.		2	II. Ariobarzanes, Armenia királya.
757	4	Gaius Caesar halála. Augustus fiává fogadja Tiberiust, ez pedig Drusus fiát, Germanicust. Tiberius hadat vezet Germaniába. A Cinna-féle összeesküvés.
758	5	Germanicus nőül veszi Agrippinát, Agrippa leányát.		5	I. Vonones a parthusok királya.
759	6	Tiberius megtámadja Maroboduust. A pannoniaiak föllázadása. Judaea provinciává lesz.
760	7	Pannoniai és dalmatiai harczok. P. Quinctilius Varus helytartó Germaniában.
761	8	Pannonia megfékezése.
762	9	Lex Papia-Poppaea. Ovidius száműzése. Dalmatia megfékezése. Varus veresége a teutoburgi erdőben. – Tiberius örökös néptribunussá lesz.
764	11	Tiberius és Germanicus a Rajna mellett.		10	III. Artabanos, a parthusok királya.
765	12	Tiberius visszatér Germaniából.
766	13	Germanicus a galliai és rajnai legiók feje. Tiberius Augustussal megosztja az összes provinciák fölött a proconsuli hatalmat.
767	14	Augustus halála (aug. 19.) és apotheosisa.
767–790	14–37	Tiberius uralma (szül. Kr. e. 43 nov. 16).
	14	Lázongások Pannoniában és az alsó Rajna mellett. Germanicus hadmenete a marsusok ellen.
768	15	Germanicus elfogja Thusneldát, Arminius nejét; sikertelen hadmenete a cheruscusok ellen.
770	17	Kappadokia bekebelezése a birodalomba. Háború Tacfarinas ellen Numidiában.		17	Háború Maroboduus és Arminius között.
771	18	Germanicus a keleten; bekekötése a parthusokkal. – Ovidius halála.		18	Maroboduus bukása.
772	19	L. Aelius Seianus a praetorianusok praefectusa lesz. Germanicus látogatása Egyiptomban, halála (okt. 10) Antiochiában.
773	20	Cn. Calpurnius Piso pöre és öngyilkossága.
776	23	A praetorianus csapatok összevonása Rómában. Seianus megmérgezteti Drusust.
779	26	Tiberius visszavonul Capreae szigetére.
782	29	Livia halála. Agrippinának és fiainak száműzése
784	31	Seianus bukása.
786	33	Agrippina és az ifjabb Drusus halála.
790	37	Tiberius halála (márcz. 16).
790–794	37–41	Gaius (Caligula) uralma (szül. Kr. u. 12).		37	Herodes Agrippa, Judaea királya.
792	39	Gaius Galliában és a Rajnánál.
793	40	Hadi készülődés Britannia ellen.
794	41	Cassius Chaerea megöli (jan. 24) a császárt.
794–807	41–54	Claudius uralma (szül. Kr. e. 10).
795	42	Mauretania római provincia lesz.
796	43	Aulus Plautius és Claudius megkezdik Britannia meghódítását.
800	47	P. Ostorius Scapula és T. Flavius Vespasianus Britanniában.
801	48	A császár megöleti nejét, Messalinát.
802	49	Claudius nőül veszi Agrippinát, Germanicus özvegy leányát.
803	50	Ostorius legyőzi Caractacust. Claudius fiává fogadja Domitius Nerót.
804	51	Afranius Burrus a praetorianusok feje.		51	I. Vologases, a parthusok királya.
807	54	Agrippina megmérgezi Claudiust (okt. 13).
807–821	54–68	Nero uralma.		54	Vologases Tiridatest Armenia királyává teszi.
808	55	Britannicus halála. Cn. Domitius Corbulo, Galatia és Kappadokia helytartója.
812	59	Agrippina halála (márcz. 19).
814	61	Suetonius Paullinus elfoglalja Mona (Anglesey) szigetét. Boadicea lázadása. Suetonius győzelme Camulodunum mellett.
815	62	Afranius Burrus halála. Nero nőül veszi Poppaea Sabinát.
816	63	Corbulo meghódítja egész Armeniát.
817	64	Nagy tűzveszedelem Rómában.
818	65	A Piso-féle összeesküvés. Seneca és Lucanus halála.
819	66	A zsidó háború kitörése. Nero achaiai utazása.
820	67	Corbulo halála. T. Flavius Vespasianus a zsidó háború fővezére.
821	68	Julius Vindex és Servius Sulpicius Galba lázadása. Nero halála (június 9). Galba mint imperator bevonul Rómába (okt.). Aulius Vitellius Alsó-Germania legatusa.
822	69	Galba meggyilkolása (jan. 15.). A legiók Vitelliust, a praetorianusok M. Salvius Othot kiáltják ki császárrá. A bedriacumi csata. Otho öngyilkos lesz (ápr. 16). A keleti legiók Vespasianust kiáltják ki császárrá (július). Vitellius halála (deczember 20).
823	70	Jeruzsálem ostroma és bevétele (szept. 8). Vespasianus bevonul Rómába.
823–849	70–96	A Flavius-császárok uralma.
831	78	Agricola Britanniában.
832	79	Vespasianus halála (jún. 23). Titus lép a trónra (szül. 40/41 Kr. u.). A Vezuv kitörése és pusztitásai (aug. 24).
834	81	Titus halála (szept. 13). Domitianus lép a trónra (szül. Kr. u. 51).		81	Decebalus, dák király terjeszkedése.
836	83	Domitianus hadmenete a chattusok ellen. Decebalus, dák király, nyugtalanítja a római határokat.
837	84	Agricola legyőzi Galgacust, a caledoniaiak vezérét.
838	85	Agricola visszahivatik. Decebalus megsemmisíti Oppius Sabinus, moesiai legatus seregét.
839	86	Domitianus hadmenete a dákok ellen.
841	88	Saecularis játékok.
842	89	Domitianus békét köt Decebalussal.
843	90	A philosophusok kiűzése Rómából.
846	93	Domitianus hadmenete a sarmaták ellen.
849	96	Domitianus megöletik (szept. 18).
849–851	96–98	Nerva uralma. Az alimentatiók intézményének megalapitása.
851–870	98–117	Traianus uralma.
854	101	Első daciai háború.
857	104	Második daciai háború.
859	106	Dacia római provincia lesz.
860–866	107–113	Arabia Petraea elfoglalása.
864–866	111–113	Traianus forumának épitése. – Ifj. Plinius, Bithynia helytartója.		113	Chosroës parthus király szerződés ellenére unokaöcscsét, Parthomasirist, Armenia királyává teszi.
867	114	Traianus a parthusok ellen vonul.
868	115	Traianus elfoglalja Armeniát és Mesopotamiát.
869	116	Traianus elfoglalja Seleukiát és Ktesiphont. Lázadás Babyloniában, Mesopotamiában és Armeniában a rómaiak ellen.
870	117	A zsidók lázongása a keleti provinciákban. Traianus halála a kilikiai Selinusban (aug. 8).
870–891	117–138	Hadrianus uralma (szül. Kr. u. 76., u. c. 829 jan. 24).
871	118	Lusius Quietus összeesküvése és halála.
873	120	Hadrianus a provinciákba utazik; néhány évig Athén a székhelye.
878	125	Hadrianopolis alapítása.
882	129	Az Olympieion befejezése és a Panhellenia ünnep megalapítása.
883	130	Hadrianus Egyiptomban.
884	131	Hadrianus Syriában. Aelia Capitolina alapítása Jeruzsálem helyén. A zsidók föllázadása.
885–888	132–135	Zsidó háború Palaestinában.
889	136	L. Aurelius Caesonius Commodus Verus örökbefogadása.
891	138	Verus halála (jan. 1.). Hadrianus fiává fogadja T. Aelius Antoninust (szül. 86 szept. 19), ez pedig L. Verust és Marcus Aureliust (szül. 121 ápr. 26). Hadrianus halála (júl. 10).
891–914	138–161	Antonius Pius uralma.
892	139	Lollius Urbicus győzelmei Britanniában.
914	161	Antoninus halála (márcz. 7).		161	IV. Vologases, parthus király.
914–933	161–180	Marcus Aurelius Antoninus uralma.
915	162	L. Verus, a császár uralkodótársa, a parthusok ellen vonul.
916	163	M. Statius Priscus elfoglalja Artaxatát.
917	164	A rómaiak győzelmei Armeniában és Mesopotamiában; elfoglalják Ktesiphont.
918	165	A rómaiak Mediában; békét kötnek a parthusokkal.
919	166	A keresztyének üldözése. Hadmenet a marcomannok ellen.
920	167	Pestis Rómában.
922	169	L. Verus halála. Avidius Cassius lesz a keleti legiók vezére.
925	172	A marcomannok legyőzése.
928	175	A quadok és jazygok legyőzése. Avidius Cassius lázadása és halála.
930	177	Ujabb hadmenet a marcomannok ellen. M. Aurelius fiát, Commodust (szül. 161 aug. 31.) uralkodó társává teszi.
932	179	A marcomannok legyőzése.
933	180	Marcus Aurelius halála (márcz. 17). Commodus békét köt a marcomannokkal.
933–946	180–193	Commodus uralma.
946	193	Commodus halála (jan. 1.). Pertinax (szül. 126 aug. 1.) lép a trónra. Pertinax halála (márcz. 28). M. Didius Salvius Julianus lesz császár. – L. Septimius Severus (szül. 146 ápr. 11) föllép trónkövetelő gyanánt (jún. 1). Didius Julianus halála. Septimius Severus hadat indít a keleti legiók által császárrá kikiáltott Pescennius Niger ellen.
947	194	Septimius Severus legyőzi Pescennius Nigert.
948	195	Severus harczai a parthusok ellen.		195	V. Vologases, parthus király.
949	196	Severus hadai elfoglalják Byzantiumot. Clodius Albinus trónkövetelő gyanánt lép föl.
950	197	Severus legyőzi Albinust. Ujabb hadmenet a parthusok ellen.
951	198	Severus elfoglalja Ktesiphont. A parthusok elvesztik északi Mesopotámiát.
955	202	Severus visszatér Rómába.
957	204	Papinianus a praetorianusok feje.
961	208	Severus hadmenete a caledoniaiak ellen.
964	211	Septimius Severus halála (febr. 4).
964–970	211–217	Caracalla uralma.
965	212	Geta és Papinianus halála. A polgári jog kiterjesztése az egész birodalomra.
966	213	Caracalla háborúja az alamannok ellen.
969	216	Caracalla keleten. Háborúja a parthusok ellen.
970	217	Caracalla halála (ápr. 8). Macrinus lesz császárrá.
971	218	Macrinus békét köt a parthusokkal. Megöletése után a legiók Elagabalust kiáltják ki császárrá.
975	222	Elagabalus halála.
975–988	222–235	Alexander Severus uralma.		224	A perzsák Ardasir és a Szaszanidák vezérlete alatt föllázadnak a parthusok ellen és ujra megalapítják a perzsa birodalmat.
981	228	Ulpianusnak, a praetorianusok fejének halála.
983–986	230–233	Perzsa háború.
987	234	Severus háborúja az alamannok ellen.
988	235	Severus megöletik (febr. 10). Maximinus lép
		a trónra.		235	A perzsák elárasztják Mesopotamiát.
989–990	236–237	Maximinus sikeres hadmenetei a germán törzsek ellen.
991	238	Maximinus halála. A két Gordianus Africában; Balbinus és Maximus halála. III. Gordianus császár.
995	242	Gordianus hadmenete a perzsák ellen.		241–272	I. Sapor, perzsa király.
997	244	Gordianus halála. Philippus lép a trónra.
998–1000	245–247	Philippus sikeres hadmenete a carpusok ellen.
1001	248	Saecularis játékok. Róma város fönnállásának millenaris ünnepe.
1002	249	Decius föllázad Philippus ellen, a ki Verona mellett elesik.
1003	250	A keresztyének üldözése. Háború a gótokkal.
1004	251	Decius megöletése. Gallus császár.
1005	252	Pestis, mely 15 évig dühöng.
1008	253	Valerius császár és fia, Gallienus.
1006–1007	253–254	A gótok a Balkán félszigeten Thessalonikéig hatolnak. – A perzsák elfoglalják Armeniát és Mesopotámiát.
1007–1009	254–256	Gallienus küzdelmei a frankok ellen. – Dacia megszünik római terület lenni.
1012	259	Postumus trónkövetelőként lép föl Galliában.
1013	260	Valerianus Edessában a perzsák fogságába kerül. Sapor elfoglalja Antiochiát, Kilikiát és Kappadokiát. – A frankok behatolnak Itáliába, de Gallienus megveri őket. – Odenathus, Palmyra fejedelme, győzelmesen harczol a perzsák ellen.
1014	261	Macrianus sikertelen lázadása Gallienus ellen. – Postumus uralma Galliában, Odenathusé Syriában.
1020	267	Postumus és Odenathus halála.
1021	268	Gallienus halála. – Tetricus Galliában. Claudius legyőzi Aureolust és római császárrá lesz.
1022	269	Claudius legyőzi a gótokat Naissus mellett. – Victorinus uralma Galliában.
1023	270	Claudius halála Sirmiumban (márcz.).
1023–1028	270–275	Aurelianus uralma (szül. 225 máj. 10).
1024	271	Az alamannok kikergetése Itáliából. Róma uj falai. – Háború Zenobia ellen.
1026	273	Palmyra elpusztítása. Tetricus veresége Galliában.
1028	275	Aurelianus halála (márcz.). – A római senatus Tacitust teszi meg császárrá.
1029	276	Tacitus halála (ápr.); Probus császár.
1030	277	Probus győzelme az alamannokon.
1035	282	Probus halála (okt.). Carus császár hadat indít a perzsák ellen.
1036	283	Carus győzelmei a perzsák ellen és halála.
1037	284	Numerianus és Carinus rövid uralma.
1037–1058	284–305	Diocletianus uralma (szül. 245.).
1038	285	A bagaudák lázadása Galliában.
1039	286	Diocletianus uralkodó társává teszi Maximianust.
1040	287	Carausius lázadása Britanniában.
1046	293	Galerius és Constantius Chlorus .kineveztetnek Caesarokká. – Carausius halála		293	Narses, perzsa király.
1048	295	Galerius legyőzi a sarmatákat és a carpusokat.
1048	296	Constantius visszahódítja Britanniát.
1050	297	Diocletianus és Galerius győzelme a perzsák fölött. – A birodalom közigazgatási reformjainak befejezése.
1056	303	A keresztyének üldözése.
1058	305	Domitianus és Maximianus lemondanak az uralomról. – Caesarok: Maximianus Daia és Severus. Augustusok: Constantius és Galerius.
1059	306	Constantius Chlorus halála. Augustusok: Galerius és Severus. – Caesar: Constantinus (szül. 274.). Maxentius kikiáltatik Rómában császárrá és Severust Ravennában elfogja.
1060	307	Severus halála. Augustusok: Galerius és Licinius. Az Augustusok « fiai»: Maximinus és Constantinus.
1060–1063	307–310	Constantinus szerencsés háborúja a frankok ellen.
1061	308	Constantinus és Maximinus fölveszik az Augustus nevet.
1063	310	Maximianus halála.
1064	311	Galerius türelmi rendelete a keresztyének javára (ápr. 30). – Galerius halála (máj.).
1065	312	Constantinus a pons Milvius mellett legyőzi Maxentiust, ki a Tiberisbe fullad.
1066	313	Constantinus és Licinius milanói rendelete. – Diocletianus halála. – Háború Licinius és Maximinus Daia között. Az utóbbinak veresége és halála.
1067	314	Háború Licinius és Constantinus között. Az utóbbinak győzelmei Cibanis és Hadrianopolis mellett.
1071	318	Az arianus tételek miatt kitör a vallási viszály.
1074	321	Constantinus győzelmei a gótokkal szemben.
1076	323	Ujabb háború Constantinus és Licinius között. Nagy Constantinus ujra egyesíti hatalma alatt a birodalmat.
1077	324	Licinius kivégeztetik Thessalonikében.
1078	325	A nicaeai zsinat.
1079	326	Crispus és Faustina kivégeztetése.
1081	328	Konstantinápoly alapköveinek letétele. Athanasius Alexandria püspöke lesz.
1083	330	Konstantinápoly a birodalom székhelye.
1090	337	Nagy Constantinus halála (máj. 22). A birodalom ujabb fölosztása: II. Constantinus, a nyugat császárja; Constans, Italia és Illyricum ura; Constantius, a kelet császárja.		335	II. Sapor, perzsa király.
1093	340	II. Constantinus elesik Aquileiánál. Constans lép örökébe. – Constantius háborúja a perzsák ellen.
1103	350	Constans halála (jan. 18.). – Magnentius és Vetranio mint trónkövetelők. Vetranio bukása.
1104	351	Constantius Mursa mellett legyőzi Magnentiust.
1106	353	Magnentius halála. Constantius a birodalom egyedüli ura. A keresztyén vallás egyszersmind az állam vallása lesz.
1108	355	Julianus Gallia helytartója.
1109	356	Julianus a frankokat visszaszorítja a Rajnáig.
1110	357	Julianus legyőzi az alamannokat.
1113	360	A galliai legiók Julianust imperatorrá kiáltják ki. Constantius a keleti határoknál.
1114	361	Constantius halála. Julianus mint császár bevonul Konstantinápolyba.
1115	362	Julianus Antiochiában. Sikertelen küzdelme a keresztyénség ellen.
1116	363	Julianus győzelmei a perzsák fölött és halála. Jovianus császár békét köt a perzsákkal.
1117	364	Jovianus halála. I. Valentinianus császár kinevezi öcscsét, Valenst uralkodó társává.
1118	365	Procopius föllázad Valens ellen. Az alamannok betörése Galliába.
1119	366	Procopius bukása. Jovinus legyőzi az alamannokat.
1120–1122	367–369	Valens szerencsés háborúja a gótok ellen.
1121–1123	368–370	Theodosius győzelmei Britanniában.		370	Harczok a pogány és keresztyén visigótok között.
1125–1128	372–375	Theodosius győzelmei Africában. A quadok és jazygok betörése Pannoniába. Ambrosius Milano püspöke lesz.		371	A hunok betörnek Európába és
1127	374			373	megsemmisítik a keleti gótok uralmát.
1128	375	I. Valentinianus halála. Fiai közül Gratianus császár Galliában, II. Valentinianus Itáliában.		375	A hunok megtámadják a nyugati gótokat.
1129	376	Az arianismus bukása. A nyugati gótok átkelnek a római birodalomba. – Az idősb Theodosius halála.
1131	378	Valens császár veresége és halála (aug. 9.) a gótok ellen vívott küzdelemben.
1132	379	Gratianus kinevezi Theodosiust (sz. 346) keleti császárrá.
1136	383	Maximus császár Britanniában.Gratianus halála.
1140	387	Maximus elfoglalja Itáliát.
1141	388	Maximus elesik Theodosius ellen. II. Valentinianus nyugati császár.
1143	390	A thessalonikéi vérengzés.
1145	392	Arbogastes megöleti II. Valentinianust és Eugeniust teszi meg császárrá.
1146	393	Az utolsó olympiai játékok.
1147	394	Theodosius legyőzi Eugeniust és Arbogastest. Ő a birodalom utolsó egyedüli császárja.
1148	395	I. Theodosius halála (jan. 17). Arcadius lesz a kelet, Honorius a nyugat császárja.

36. Minthogy Augustus ezen évtől fogva az imperator személyéhez füzte a consuli, proconsuli, censori és tribunusi hatalmat, a consulok elvesztették állásuk politikai jelentőségét; ezért nem soroljuk föl őket ezentul.^[VISSZA]