Manapság az informatikában felkapott divatszó lett az "adatbányászat" (data-mining), vagyis az értékes információk kinyerése és összerendezése a legkülönbözőbb adattárakból és hírforrásokból. Ennek a nagy jövő előtt álló szakmának egyik legfontosabb terepe az Internet, a maga sokszínű és szövevényes információ-lelőhelyeivel. De ahol "bányászat" folyik, ott geológusoknak is kell lenniük... ;-)
Mint ahogy ebből a füzetből is kiderül, a földtudományok művelői valóban felfedezték és birtokba vették ezt az új "kontinenst" (ha nem is olyan korán és intenzíven, mint néhány más természettudomány - pl. a magfizika vagy a genetika - szakemberei), és egyre többen élvezik annak az előnyeit, hogy az Internetnek köszönhetően a földgolyó még jobban összezsugorodott: egérkattintásnyi távolságra kerültek a korábban olyan távoli tájak és kollégák.
E füzet szerzője - vérbeli geológushoz méltóan - gondosan feltérképezte azokat a helyeket a Hálózaton, melyek a földtudományok iránt érdeklődők számára a legfontosabbaknak tekinthetők, vagy legalább kiindulópontot jelenthetnek a további, önálló kutatásokhoz. Az ásványtantól kezdve a vulkanológiáig mindenki találhat itt magának címeket témakörök és szolgáltatás-típusok szerint csoportosítva. Nemcsak gyakorló szakembereknek, diákoknak és tanároknak lehet ez az összeállítás hasznos (és magyar nyelven jelenleg egyedülálló) segédlet, érdemes a laikusoknak is belelapozniuk, hiszen például a drágakövek, a dinoszauruszok, a vulkánok, az űrfelvételek, vagy a környezetvédelmi kérdések sokakat érdekelnek.
Jó szerencsét tehát a Hálózaton is!
Az Internet megszületése előtt elképzelni sem tudtunk olyan eszközt, amelynek segítségével:
A 80-as évek végétől áll a nemzetközi kutatói közösség rendelkezésére ilyen globális információs rendszer. A földtani szakirodalomban 1990-ben jelent meg az első cikk, amely az Internet alkalmazásával foglalkozott (Arvidson, 1990). Ezt még a következő években is csak egy-két közlemény követte (Menke et al., 1991; Dellinger, 1992; Dunn, 1993; Harbert, 1993). 1993-94-ben robbant be az Internet a köztudatba - ennek megfelelően 1994-től a publikációk száma ugrásszerűen megnő. A Computers & Geosciences folyóirat például két különszámot szentel a témának (Butler, 1995; 1997), és közben is tájékoztat a fejleményekről (Ingram, 1996).
Magyarul ebben a tárgykörben addig egyetlen rövid ismertetés látott napvilágot: Barta G. és Főző A.L. (1997) cikke. Ez összhangban van azzal, hogy nálunk a földtani szakemberek, kutatók más diszciplínák képviselőihez képest valamivel később vették, veszik birtokba ezt a eszközt (kivéve egyes számítógépigényes szakok - pl. a geofizika vagy a geomatematika - művelőit).
Az említett szerzők még joggal tették szóvá a hazai információforrások szűkösségét. Azóta viszont örvendetesen megnőtt a magyar földtudományi Web-helyek száma; ezek nagy részét ebben a füzetben természetesen ismertetjük. Találkozhatunk már hazai kutatók hozzászólásaival is geológiai vitacsoportok anyagaiban. Attól azonban még messze vagyunk, hogy az Internet alkalmazása általánosnak lenne mondható a földtudományok berkeiben. Ennek persze számos történelmi, gazdasági stb. oka is van. Ez a füzet az igényt szeretné felébreszteni a világméretű információforrás iránt, mert sokszor valójában csak ez hiányzik. Arról szól, hogy érdemes "beiratkozni" ebbe a "digitális világkönyvtárba", mert "polcain" értékesebbnél értékesebb "dokumentumok" sorakoznak (többek között). Egyúttal segítséget kíván nyújtani ahhoz, hogy minél hatékonyabban, sokoldalúbban, aktívabban tudjuk használni a világhálót a mindennapi munkában. S remélhetően ötleteket is ad arra, hogy milyen információt - és hogyan - érdemes a Webre feltéve másokkal megosztani.
Az Interneten böngészőt természetesen érhetik kudarcok is. A Web-oldalak gyakran változnak, ugyanazon címen egyik napról a másikra egészen más dokumentumot találhatunk, míg a minket érdeklő állományt az illetékes webmester letörölte vagy áthelyezte. Ilyenkor próbálkozni kell: ha a megjegyzett cím nem működik, lépjünk eggyel magasabb könyvtárba, nézzünk ott körül. Ha kell, ezt folytassuk egészen addig, míg az adott intézmény nyitólapjára jutunk. Talán ráakadunk egy hivatkozásra, vagy egy belső keresőmodulra, amely elvezet minket a kívánt információhoz... Ha nem, forduljunk a Weben kínált számtalan keresőrendszer valamelyikéhez.
Gondot jelent még, hogy az információáramlás gyakran elviselhetetlenül lassú. A Hálózaton található adatok fontossága - olykor még megbízhatósága is - kérdéses. Nem feltétlenül a legjobb tanulmányokat, adatbázisokat, szoftvereket találjuk meg a Hálón, ami pedig igazán jó, azért esetleg fizetni kell(ene). Nincs arra garancia, hogy a Weben - különösen egy egyéni honlapon - publikált anyag bármiféle szakmai kontrollon átesett. Még gyakoribb "élmény" a bőség zavara: egy-egy konkrét kérdéssel kapcsolatban sokszor áttekinthetetlen mennyiségű információ zúdul a gyanútlan szörfölőre. Ezek a buktatók azonban nem szabad, hogy bárkit eltántorítsanak a "kibervilág" felfedezésétől. Mindaz az ismeretanyag, ami az Interneten elénk tárul, kárpótol a nehézségekért.
Rögtön a bevezetőbe kívánkozik még egy "helyreigazítás" - a füzet címe ugyanis kissé pontatlan. A helyes cím inkább "A hálózat használata a földtudományok területén - különös tekintettel a földtanra" volna. A szerző ugyanis geológus, aki csak a füzetsorozat szerkesztőinek "hangsúlyos javaslatára" ártotta bele magát a rokon tudományok hálózati erőforrásainak ügyébe. Ezzel együtt reméljük, a Földnek a geoszférán kívüli rendszereit kutatók és a téma iránt érdeklődők szintén haszonnal forgatják majd ezt az összeállítást, beleértve a kifejezetten geológiáról szóló részt is, hiszen abban is gyakran előfordulnak általános földtudományi információk.
Megjegyzések: