Az Internet néhány év alatt meghódította a világot. Minek köszönhető népszerűségének sohasem látott ütemű növekedése? (Jelenleg havonta egymillió ember csatlakozik a Hálózathoz!) Mit nyújt az Internet mindazoknak, akik hozzáférnek? Alapvetően három dolgot:

• a kapcsolattartás minden korábbinál gyorsabb, hatékonyabb, kényelmesebb, olcsóbb módozatait;
• távoli számítástechnikai erőforrások (gépek, programok) használatának lehetőségét;
• elképesztő - és egyre növekvő - mennyiségű, általában tetszetősen, közérthetően tálalt adatot, információt.

Az alábbiakban az Internet legfontosabb eszközeit, szolgáltatásait ismertetjük a fenti vázlatos csoportosításnak megfelelően. (A három csoport persze nem válik el élesen egymástól: egy levélben - rendszerint ;-) - információt is közlünk, ugyanakkor egy honlap is lehet a kapcsolattartás eszköze, pl. egy hardverfejlesztő cég és vásárlói között.)

2.1. Kapcsolattartás

• Elektronikus levelezés

Az elektronikus levelezés - angol "becenevén" e-mail - a legismertebb, legelterjedtebb internetes szolgáltatás, ezért ennek rejtelmeivel nem foglalkozunk (a részletes tudnivalókat ld. Koltay T. és Szaniszló I. "Kapcsolattartás e-mail útján az Interneten"  c. NIIF-füzetében). Itt csupán egyetlen érdekességre hívjuk fel a figyelmet: ha csak e-mailünk van, azon keresztül is elérhetünk és lekérdezhetünk kisebb-nagyobb adatbázisokat. Pl. ha a mail-server@rtfm.mit.edu címre küldünk egy send usenet/news.answers/geology-faq/* szövegű üzenetet, automatikus válaszlevélben kapunk egy hosszú listát az Interneten található geológiai információforrásokról. Szoftver-archívumok állományait vagy Web-dokumentumokat (honlapokat) is megkaphatunk levélben. Erre a lehetőségre a többi eszköz ismertetése után, az "Internet szolgáltatások elérése e-mailben" c. részben térünk vissza.

• Levelezési listák

A levelezési listák (mailing lists, distribution lists, discussion lists, discussion groups, interest groups, e-conferences) a hasonló érdeklődési körű Internet-felhasználók fórumai. Vannak ún. "moderált" (szerkesztett) és "moderálatlan" listák. A szerkesztetlen lista e-mail címére küldött levelek minden résztvevőnek automatikusan kipostázódnak. Ezt általában egy Listserv, ritkábban Listproc, Mailserv, Mailbase vagy Majordomo nevű szerverprogram intézi (kliensprogramként megszokott levelező programunkat használhatjuk). A levelek szétküldését a moderált listák esetében is a szerverprogram végzi, de a szerkesztő előzetesen megszűri a beérkezett leveleket. (Sokan részesítik előnyben a szerkesztett listákat, hiszen azok megkímélik őket a nem igazán témába vágó, vagy éppen indulatos soroktól, ill. üzenetektől. Ugyanakkor a szűrés nyilvánvalóan szubjektív, és egyfajta önkéntes korlátozás alá esik a szólásszabadság - vannak, akik emiatt elvből nem vesznek részt moderált listák munkájában.)

Több tízezer (a Liszt mailing list directory szerint 85 000!) levelezési lista működik az Interneten - igaz, zömük legfeljebb néhány tucat résztvevővel - a legkülönbözőbb témákban (tudomány, művészet, hobbi stb.). A listák hagyományos postafiókcíme a listanév-l@gépnév.zónanév sémát követi, de ma már egyre kevésbé ragaszkodnak a  "-l" megkülönböztető jelhez. Feliratkozni külön címen kell, nem azon, amelyiken a levelezés zajlik - hiszen a résztvevőket nem érdekli, ha új tag csatlakozik a csoporthoz, csak az illető érdemi mondanivalója (ennek megfelelően alább kizárólag a feliratkozási címeket közöljük). A jelentkezést a listák zömében szintén a szerverprogram regisztrálja, tehát nem egy udvarias üzenetet, csupán egy meghatározott parancsot (subscribe, join) kell küldenünk. A küldendő parancs szintaxisa a szerverprogramtól függ:
 

Szerverprogram	Jelentkezési parancs
Listserv	subscribe <listanév> <keresztnév> <családnév>
Listproc	subscribe <listanév> <keresztnév> <családnév>
Mailserv	subscribe <listanév> <keresztnév> <családnév> [<e-mail cím>]
Mailbase	join <listanév> <keresztnév> <családnév>
Majordomo	subscribe <listanév> [<e-mail cím>]

Újabban nem mindig kell ilyen "bonyolult" szabályokhoz igazodnunk. Például az evolution theory és a vlgm listához, vagy a USGS Earthquake Information Service listáihoz (bigquake és qedpost) a megfelelő Web-oldalon található űrlap kitöltésével is lehet csatlakozni. A Fossil Company két listájára pedig csakis ilyen módon iratkozhatunk fel.

A "subscribe" - előfizetni - szó senkit ne tévesszen meg: a levelezési listák ingyenesek. Az automatikus válaszlevél megadja a további tudnivalókat: a lista postafiókcímét, az ideiglenes szüneteltetés (suspend, nomail) és a kijelentkezés (unsubscribe, leave) szintaxisát, a korábbi levelezés archívumának - ha van ilyen - címét, stb.

A geológiai és "szomszédos" témájú vitacsoportok listáját ld. a következő táblázatban:

1 - jelentkezés: subscribe
2 - a moderátor (dr. Jeff Lee) címe
3 - jelentkezés: az üzenet szövege közömbös, tárgya (subject): subscribe
4 - jelentkezés: join <listanév>

Ezenkívül a San Diego-i Egyetem földtudományi információs központja további 270-280 (!) levelezési listát működtet, amelyek fő célja, hogy egy-egy szakfolyóirat megjelenő számainak tartalomjegyzékét eljuttassák az előfizetőknek, de egyúttal lehetőséget nyújtanak szakmai vitákra is. Bővebb információt erről a Geoscience Information Center Mailing Lists oldalon találhatunk.

További listákról kaphatunk információt a listserv@listserv.net  címre küldött lists global <keyword> parancs révén. Pl. a lists global geo utasításra megkapjuk az összes olyan Listserv levelezési fórum listáját, amelynek neve vagy rövid leírása tartalmazza a "geo" szótagot. A lists global petrol parancs az amerikai Kőolajmérnökök Társaságának (Society of Petroleum Engineers) mintegy 60, nyílt levelezési listájának - köztük a geológusmérnökök, fejlesztő geofizikusok, fúrómérnökök, szeizmikusok, valamint a számítástechnika alkalmazásával, szimulációval, szénhidrogéntárolók geológiájával, kőzetmechanikával vagy kőolajmezők kémiájával foglalkozó szakemberek fórumának - címét eredményezi.

A Listserv csoportokról tájékozódhatunk a CataList  nevű katalógusban is. A Mailbase listák katalógusa  szintén megtalálható a Weben, de meg is küldethetjük magunknak a mailbase@mailbase.ac.uk címre küldött lists full utasítást tartalmazó levéllel. Valamennyi levelezési rendszert próbálja áttekinteni a Liszt mailing list directory  gyűjtemény, valamint a Publicly Accessible Mailing Lists Web-oldal.

A csoportok túlnyomó többségében angolul folyik a "beszélgetés", ahol nem, ott megadtuk a levelezés nyelvét. Kifejezetten földtudománnyal foglalkozó magyar nyelvű listát még senki sem indított. Az "at-term" természettudományi vitacsoportot azért tüntettük fel, mert ennek témájába beleillene a földtan, bár eddig - tudomásunk szerint - nem foglalkozott ilyen kérdésekkel. A "Szechenyi-l" lista célja még átfogóbb: a tudományos kutatás és a felsőoktatás jelenével és jövőjével foglalkozik.

Levelezési listát bárki indíthat, csupán idő, kedv, felkészültség, kitartás és megfelelő számítástechnikai háttér kell hozzá. Egyes hálózati teoretikusok szerint ez a szolgáltatás idővel háttérbe fog szorulni a rugalmasabb elérésű hírcsoportokkal (ld. alább) szemben. Mások szerint viszont éppen a levelezési listák fogják hamarosan betölteni a hírlevelek és tudományos folyóiratok szerepét. Tény, hogy az internetes hírlevelek száma gyorsan nő, és azon tudományágakban, ahol fontos az eredmények gyors közzététele (pl. magfizika, molekuláris biológia), a levelezési listák már ma is nélkülözhetetlen információforrásnak számítanak.

• Hírcsoportok

A hírcsoportok vagy elektronikus "faliújságok" (newsgroups, discussion groups, electronic fora, e-conferences, Usenet groups) a levelezési listákból nőttek ki, és népszerűségben hamar felülmúlták azokat. Közös bennük, hogy mindkettő egy-egy meghatározott téma megvitatására szolgáló fórum (ez az oka, hogy bizonyos elnevezésekkel - pl. vitacsoportok, elektronikus konferenciák - mindkettőre utalnak), de a hírcsoportokban a beérkezett levelek nem postázódnak ki, hanem a news-szervereken tárolódnak. Ennek az az előnye, hogy nem telik meg a postafiókunk naponta levelek tucatjaival. Az üzenetek elolvasásához szükség van egy newsreader programra (ez a UNIX-rendszerekben és a Web-böngészőkben adott), és be kell jelentkezni egy news-szerverre (pl. news.iif.hu). A levelezési listákkal ellentétben nincs szükség formális csatlakozásra, a hírcsoportok anyagát bárki elolvashatja, aki "arra jár".

Becslések szerint mintegy 20-30 ezer Usenet hírcsoport működik a hálózaton. (A Usenet valaha külön hálózat volt, ahol a hírcsoportok vitája zajlott. Mára teljesen beolvadt az Internetbe, de a legendás név fennmaradt.) A csoportok címzése hierarchikus: "kategória.főtéma.altéma...", így pl. a "soc.culture.magyar" a magyar kultúrával foglalkozik.

A fő kategóriák:	comp.	számítástechnika
	news.	hírcsoportok információi
	sci.	természettudományok
	soc.	társadalomtudományok, politika, kultúra
	rec.	kikapcsolódás, művészetek
	talk.	társalgási szintű viták
	alt.	alternatív, bizarr témák
	misc.	különleges témák

Földtannal, ill. földtudományokkal kapcsolatos, vagy azokat is érintő témák elsősorban a "sci" csoportban találhatók - de nem csak ott (ld. 2. tábl.).

Hírcsoport	Témakör
sci.bio.evolution	evolúció
sci.bio.paleontology	őslénytan
sci.data.formats	tudományos adatbázisok
sci.energy	szénhidrogének és egyéb energiaforrások
sci.engr.geomechanics	mérnökgeológia, kőzet- és talajmechanika
sci.engr.mining	bányamérnöki tevékenység
sci.engr.surveying	földmérés, térképezés
sci.environment	környezetvédelem
sci.environment.waste	hulladék-elhelyezés
sci.geo.earthquakes	földrengések
sci.geo.eos	NASA Earth Observation System
sci.geo.fluids	folyadékdinamika a szénhidrogén-kutatásban
sci.geo.geology	geológia
sci.geo.hydrology	felszíni és felszínalatti vizek
sci.geo.meteorology	meteorológia
sci.geo.mineralogy	ásványtan, ásványgyűjtés
sci.geo.oceanography	oceanográfia
sci.geo.petroleum	szénhidrogének, kőolajipar
sci.geo.rivers+lakes	folyók, tavak kutatása
sci.geo.satellite-nav	műholdas helymeghatározás (GPS)
sci.image.processing	képfeldolgozás
sci.math.num-analysis	numerikus analízis
sci.research	tudományos kutatás általában
sci.soft-sys.spss	az SPSS statisztikai programcsomag
sci.stat.math	matematikai statisztika
sci.techniques.microscopy	mikroszkópia
sci.techniques.spectroscopy	színképelemzés
sci.techniques.xtallography	krisztallográfia
alt.caving	barlangászat
alt.diamonds	gyémántok
alt.energy.renewable	megújuló energiaforrások
alt.folklore.gemstones	a drágakövek varázsereje és egyéb "sztorik"
alt.mining.recreational	hobbi bányászkodás, aranyásás
alt.sci.geology.jobs	állásajánlatok
bionet.biology.deepsea	mélytengerek biológiája és geológiája
bit.listserv.geodesy	geodézia
bit.listserv.geography	földrajz
ca.earthquakes	földrengések Kaliforniában
comp.graphics.visualization	vizualizációs eljárások
comp.infosystems.gis	térinformatika
clari.biz.industry.energy	kőolaj-, földgáz- és szénbányászat (szerkesztett)
clari.biz.industry.metals+mining	érc- és ásványbányászat (szerkesztett)
gov.org.g7.environment	környezetvédelem, természeti erőforrások a fejlett országokban (szerkesztett)
hun.lists.hix.kornyesz	környezetvédelem, természetvédelem (magyar)
hun.lists.hix.tudomany	tudomány (magyar)
misc.education.science	természettudományok oktatása
rec.climbing	hegymászás
seismic.general	szeizmika
talk.environment	környezetvédelem
talk.origins	evolúció vagy teremtés

 

Az "elektronikus faliújságok" száma a földtudományi témákban sem közelíti meg levelezési listákét, hatásukat mégis legalább olyan jelentősnek tartják, mivel az átlagos levélforgalom, és - még inkább - az olvasottság jóval nagyobb, mint a listák esetében.

A fennmaradó néhány tízezer :-) hírcsoportról a Liszt's Usenet Newsgroups Directory oldalon kaphatunk áttekintést. (A smiley-król, ezekről a 90°-kal elforgatott internetes "hieroglifákról" pedig a NIIF vagy a KFKI szerverén).

Új hírcsoport indításához bizonyos számú támogatót kell szerezni a megfelelő főtéma vagy kategória olvasói között. Pl. 1997 végén zajlott le a szavazás a sci.geo. csoportokban arról, hogy megalakuljon-e a sci.geo.mineralogy csoport (1. ábra). A szakma támogatta az elképzelést, a fórum megalakult.

2.2. Erőforrások megosztása

Az Interneten a legszerényebb PC-ktől a szuperszámítógépekig mindenféle eszköz megtalálható. Korán felmerült az az ötlet, hogy a kisebb gépekről is ki lehessen használni a nagyobb gépek erőforrásait. Az ehhez szükséges programok (Telnet, TN3270, Rlogin) már a 70-es években megszülettek. Ezek két legfontosabb funkciója: 1) lehetővé teszik a távoli nagygépen telepített program indítását saját gépünkről; 2) lehetővé teszik saját, nagy kapacitást igénylő programunk futtatását távoli nagyszámítógépeken. A távoli gépre való bejelentkezéshez azonban rendszerint hozzáférési engedély (account) kell a rendszergazdától, ami egy felhasználói azonosítóban (login) és a hozzátartozó jelszóban (password) szokott "testet ölteni". Egyes, eleve nyilvánosnak szánt szolgáltatások (pl. news, gopher) gyakran jelszó nélkül is futtathatók.

Az egyre gyorsabb számítógépek megjelenésével a telnet "és társai" jelentősége csökkent, de bizonyos feladatokra ma is széleskörűen használják őket - sőt, megjelent a legújabb generációs változat, az SSH (Security Shell), amely már a vállalati adatforgalmazásban megkövetelt biztonsági szempontokat is figyelembe veszi. A telnet alkalmazására később hozunk példákat (ld. pl. a Gopher és a Könyvtári katalógusok c. részt).

2.3. Adatok, információk megosztása

Az Internet legizgalmasabb szolgáltatása, hogy rengeteg adatot, információt, programot stb. találhatunk rajta, amelyek szabadon "hazavihetők" és felhasználhatók. Az ilyen állományokat főként az FTP-archívumokban, a "gophertér"-ben és a World-Wide Weben érdemes keresni. (Figyelem: találkozhatunk olyan programokkal, adatbázisokkal is, amelyek használatáért fizetni kell, de ezt mindig előre kérik.)

• FTP

Néhány hasznos FTP-archívum:
 
Az IAMG (International Association for Mathematical Geology) FTP-archívuma, a Computers & Geosciences folyóiratban publikált programok forráskódjával stb.

A COGS (Computer Orientated Geological Society) szoftvergyűjteménye és adatbázisai

ORES (Online Resources for Earth Sciences - hálózaton elérhető földtudományi erőforrások)

Képek, térképek a Földről

Geológiai képek gyűjteménye  

• Gopher

A Gopher egy 1991-ben, a Minnesotai Egyetemen kifejlesztett hálózati tallózó program, szöveges állományok böngészésére szolgál (nevét Minnesota címerállatáról, a hörcsögről kapta). A gopher-szervereken a nyilvános használatra felkínált adatbázisok, állományok hierarchikus menürendszerből választhatók ki. A keresést hatékony keresőszoftverek (Veronica, Jughead) segítik, amelyek az információt a teljes "gophertér"-ből gyűjtik össze: a gopher-szerverek kapcsolatba lépnek egymással, hogy biztosítsák a szükséges adatokat. A gopher újítása volt, hogy az érdekes tételek "elektronikus könyvjelző"-vel (bookmark) megjelölhetők a gophertérben (azaz kívánságra a program megjegyzi a dokumentum elérési helyét), így nem kell a teljes keresési utat végigjárnunk, ha még egyszer ugyanoda el akarunk jutni.

A nyilvános gopher-szerverek száma néhány ezerre tehető, de számuk egyre csökken. Ez a jobb sorsra érdemes, kitűnő program - és a mögötte rejlő koncepció - fokozatosan háttérbe szorul a World-Wide Webbel szemben. Míg egy-két évvel ezelőtt a WWW gyakran csak "talmi csillogásnak" tűnt, és a gopher jelentette az érdemi információt, mára a Web szinte egyeduralkodóvá vált, és a régi gopher címeken egyre gyakrabban találkozunk "ez a gopher-hely megszűnt, látogasson el a http:\\.... címre" típusú üzenetekkel.

Ha nincs saját Gopher programunk, Telnettel bejelentkezhetünk egy Gopher-szerverre, pl.:
 

		telnet gold.uni-miskolc.hu
	login:	gopher
	password:	- (nem kell)

Néhány hasznos - a füzet írásakor még működő - gopher-hely:

Földtudományok, Magyar Elektronikus Könyvtár

Spell-Checking Dictionary for Geologists, MEK

Bányamérnöki Kar, Miskolci Egyetem

Hazai Gopher szolgáltatók listája (ME)

Oklahoma Geological Survey Observatory

Geologic Time Table

Geology Links, Rice University

Dept. of Geological Sciences, Northwest. Univ.

Earth Science, University of Michigan

a legfontosabb hírcsoportok

Mother Gopher Server, University of Minnesota
 

• World-Wide Web

A World-Wide Web az Interneten található hipertext- és hipermédia-állományok által alkotott, világméretű információs rendszer (tehát nem szinonimája - csak része - az Internetnek). A hipertext hálózati hivatkozásokat tartalmazó dokumentum; a kapcsolattal ("link"-kel) ellátott szövegrészre kattintva más - gyakran másik gépen, másik országban tárolt - dokumentumhoz jutunk el. A hipermédia pedig képekkel, hangokkal, mozgóképekkel és/vagy szövegen belül indítható programokkal megtűzdelt hipertext.

Az Internet a World-Wide Web megszületésével vált igazán népszerűvé. A Web története 1989-ben kezdődött, amikor a genfi CERN-ben (Centre Européen de la Recherche Nucléaire) ezen a néven elindult egy informatikai projekt. Tim Berners-Lee és csoportja 1991-re kidolgozták a hiperlinkeken alapuló információs rendszer koncepcióját. Az elképzelést az NCSA (National Center for Supercomputing Applications), az amerikai felsőoktatási intézmények számítástechnikai támogatását biztosító szervezet felkarolta, munkatársai Marc Andreessen vezetésével 1992-ben megalkották a Mosaic nevű Web-böngésző programot. Innen számítható a WWW diadalútja, ami leginkább három tényezőnek köszönhető:

• a Mosaic (majd a többi böngésző, a Netscape Navigator, a Microsoft Explorer, a HotJava) könnyen kezelhető grafikus felületet biztosított - ellentétben az addigi hálózati programokkal (Telnet, Gopher stb.);
• lehetővé tette a multimédia alkalmazásokat a hálózaton;
• egyúttal elérhetővé tette a már "hagyományosnak" mondható Internet szolgáltatásokat - Usenet, FTP, gopher stb. - is (a telnet kivételével).

Mitől működik a Web? Lényegében három, szabványként alkalmazott eljárásgyűjtemény ("protocol") biztosítja, hogy az egyetlen hálózatba kötött különböző rendszerű számítógépek megértsék egymást. Ez a három, betűszóval jelölt fogalom lépten-nyomon előfordul a Web-dokumentumokban, így célszerű megismerkedni velük:

• HTML (HyperText Markup Language): a Web-oldalak elkészítéséhez használt kódolási rendszer, amivel a hipertext kapcsolatok, beillesztett képek stb. definiálhatók;
• HTTP (HyperText Transfer Protocol): a Web-szerverek egymáshoz és a felhasználókhoz való kapcsolódásakor használt kommunikációs szabvány HTML-ben írt dokumentumok azonosítására, behívására, ill. megjelenítésére;
• URL (Uniform Resource Locator) - egységes információforrás lokalizáló: eljárás a szolgáltatások címzésére.

például:
 

http://www.fsz.bme.hu	BME Web-szerver
gopher://gopher.mek.iif.hu	NIIF gopher-szerver
ftp://ftp.jate.u-szeged.hu/pub	JATE FTP-szerver
telnet://hugbox.sztaki.hu	SZTAKI telnet-szerver

Vannak azonban kivételek. Másként kell hivatkozni a következő esetekben:

saját állomány:	file:///c|/netscape/bookmark.htm
hírcsoport URL-címe:	news:sci.geo.mineralogy
e-mail URL-címe:	mailto:webmaster@elte.hu

Földtani vonatkozású Web-helyekre itt nem hozunk példát, hiszen a füzet további része főként erről szól.

 
2.4. Internet szolgáltatások elérése e-mailben

Sokan - még, vagy már, munkahelyükön vagy otthon - modemmel csatlakoznak a hálózathoz, amelynek adatátviteli sebessége lényegében csak az e-mailezést teszi lehetővé. Jó tudni, hogy levélben is hozzáférhetünk FTP, Usenet, gopher, WWW és egyéb szolgáltatásokhoz. Ehhez ún. ftpmail, gophermail vagy webmail szervernek kell üzenetet küldeni. Ha pl. azt olvassuk egy konferencia-körlevélben, hogy a rendezvényről további információ található a "http://itt.ott.amott/ezaz.html" címen, akkor küldjünk egy e-mailt a w3mail@w3gate.de  címre, get http://itt.ott.amott/ezaz.html szöveggel. Válaszként megkapjuk a megjelölt dokumentum szöveges részét.

Webmail szerverek:
 

	Webmail szerver címe	Üzenet szövege
	webmail@www.ucc.ie	go <URL>
	w3mail@w3gate.de	get <URL>
	getweb@usa.healthnet.org	get <URL>
	getweb@unganisha.idrc.ca	get <URL>
	agora@janeway.eng.dmu.ac.uk	send <URL>
	agora@kamakura.mss.co.jp	send <URL>
	agora@dna.affrc.go.jp	send <URL>

Usenet leveleket, FTP- és gopher-dokumentumot is küldethetünk magunknak e-mailen, ehhez azonban már többsoros utasításlistát (azaz kisebb programot) kell elhelyeznünk a megfelelő szervernek küldendő levél törzsében, ilyenformán:
 
 

Utasítás	Értelmezése
reply-to <saját e-mail cím>	hova kérem a választ
open <cél gépnév> [<saját azonosító> [<jelszó>]]	kapcsolat megnyitása a távoli géppel; (az azonosító elhagyható, ha anonymous; ekkor a jelszó a saját e-mail cím; ez elhagyható, ha ugyanaz, ahova a választ kérem)
cd könyvtár[/alkönyvtár][/alkönyvtár]...	könyvtárváltás
get <fájlnév>	fájl letöltés
quit	kilépés

Pl. az ftp://ftp.funet.fi/pub/sci/geo/geo/ORB.tar.gz állományt a következő parancsok segítségével tudjuk eljuttatni a saját gépünkre:

Többfordulós levelezés révén lehetőség van arra is, hogy a távoli gép könyvtáraiban lépegessünk és azok tartalmát elküldessük magunknak. Az ehhez szükséges parancskészletet megkapjuk, ha küldünk egy help szövegű levelet a kiválasztott ftpmail szervernek.

Gyors levélváltásokkal gopher menükben is böngészhetünk. (Ha ismerjük a gopher dokumentum pontos URL-címét, webmail szerverrel egyetlen send gopher://.... üzenet segítségével is elküldethetjük magunknak.) A gopher, Usenet és más információforrások e-mailen keresztül történő igénybevételének módjára azonban itt nem térünk ki, ehelyett a téma "alapművére", Bob Rankin összeállítására  utalunk. Magától értetődő, hogy ez a dokumentum is elérhető levélben: a mail-server@rtfm.mit.edu  címre kell küldeni egy send usenet/news.answers/internet-services/ access-via-email utasítást. Az összeállítás magyar fordításban is kérhető a BobRankin@mhv.net  címen, egy send accmail.hu tartalmú levéllel. A témáról összefoglalás található a már említett "Kapcsolattartás e-mail útján az Interneten" NIIF-füzet "Hálózati szolgáltatások e-mail útján"  c. fejezetében.